Atlétika
Nemes Rita

Szakosztályok

Atlétika

Jelentkezz itt: Knipl István: e-mail: knipl.istvan@mtk1888.hu, telefon: +36 30 222 1163 

Már az MTK 1888-as alapításánál az atléták alkották az egyik meghatározó sportágat. Az első komoly versenyt is ők rendezték. 1889. április 21-én érkezett el a nagy nap a Tattersalon, az ügetőpályán. A kor szokásainak megfelelően, több szakágban is összemérhették erejüket az atléták. Magasugrásban (győztes: Sachs Lipót), 1000 méteres gátfutásban (győztes: Müller Dávid) és korláttornázásban (győztes: Müller Dávid) zárt, azaz házi verseny volt. 6 km-es síkfutásban, 100 méteres síkfutásban (győztes: Leitner Ármin), 12 kg-os súlydobásban, 2 angolmérföldes gyaloglásban (győztes: Kohn Arnold), távolugrásban (győztes: Totis Lajos) és 50 kg-os súlyemelésben nyílt versenyt rendeztek. Totis Lajos az utóbbiban is remekelt – legjobb MTK-s versenyzőként a második helyet érte el. Az 50 kg nem súlycsoportot jelöl: akkoriban a súlyemelő versenyeket nem az nyerte, aki a legnagyobb súlyt tudta a feje fölé juttatni, hanem az, aki egy meghatározott súlyt a legtöbbször tudott egymás után felemelni.
Érvelni mellette fölösleges – az atlétika a legősibb sportágak egyike. A járás, a futás, az ugrás és a dobás mindig az emberi mozgások alapformái voltak. Már az ókori olimpiákon is rendeztek atlétikai versenyeket.
Kohn Arnold körül kialakult az a népes gyalogló csapat, amelyik megalapozta az egészen az első világháborúig tartó MTK gyalogló hegemóniát. Tagjai ekkor Domenis Gyula, Fitsch Ferenc, Totis Lajos és Vidor Jenő voltak. Év közben csatlakozott a társasághoz Grünwald Márton, aki a megszűnt Sportkedvelők Köréből érkezett. 17 alkalommal állítottak fel különböző rekordokat.
Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel, 1894 májusában. Ezt ő maga döntötte meg alig egy hónappal később 10 perc 31 másodperces idővel. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs. Ezt is Malcsiner Gyula érte el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel.
1897 tavaszán megalakult a Magyar Athletikai Szövetség, ahová az MTK 1905-ben lépett be.
1901-ben megváltozott az MTK alapszabálya. A korábbi rendelkezés – a kor szokásainak megfelelően – tiltotta ifjúsági tagok felvételét, az új szabály ezt lehetővé tette. Eleink az elsők között ismerték fel az utánpótlás-nevelés fontosságát. Az ekkor megszerzett előnyünk hosszú időre biztosította vezető pozíciónkat a magyar sportéletben.
Atlétáink több mint kétszáz alkalommal állhattak a felnőtt első osztályú bajnoki dobogó tetején. A pontos számot nehéz megmondani, mert ez az a sportág, amiben szinte minden jogelődünk nyert bajnoki címeket (MTE, KAOE, Egyetértés, stb.). Voltak versenyzők, akik az MTK mellett másik egyesület színeiben is nyertek; az adatok néha egymásnak ellentmondóak abban a tekintetben, hogy adott bajnoki cím megszerzésekor éppen melyik egyesület színeiben szerepelt a győztes sportoló. Az I. Világháborút megelőző utolsó két békeév bajnokságán 4-4 győzelemben volt részünk. 1913-ban Szalay Pál 100 és 220 yardon, Rajz Ferenc 880 yardon győzött, Wardener Iván a magasugrók között lett bajnok. 100 yardon kék-fehér dobogóst ünnepelhettünk, a második Szenes József, a harmadik Boros Géza lett. Rajz Ferenc szintén 1913-ban 500 méteres távon 1:07,6-os idővel világcsúcsot ért el. 1914-ben szinte másolták versenyzőink az előző évet. 100 yardon Szenes, 880 yardon Mickler György győzött, Wardener megvédte magasugró bajnoki címét, Marschalkó Teofil pedig egy mérföldön bizonyult a legjobbnak.
A háború kitörése az MTK-t is sújtotta. Sorra hívták be versenyzőinket, akik közül Mickler György, Ondrus István és Rákos Jenő is a harctéren vesztette életét. Hertzka Jenő szakosztályvezető is bevonult, helyét Goldmann Ignác „Bundi” vette át, aki beugróként a következő évtizedekben még többször is betöltött különböző vezető posztokat a szakosztályban.
Atlétáinkat az I. Világháborút követően is tragédiák sora sújtotta. Nagy tehetségű nyolcszázasunkat, Harmat Imrét az MTK-MAC mérkőzésen a lelátóról hurcolták el és gyilkolták meg Horthy különítményesei. Néhány évvel később atlétáink edzője, Bodor Ödön a műjégpályán szenvedett halálos balesetet. A helyére került Gáspár Dezső, aki fiatalon meghalt 1934-ben. (Ekkor ismét Goldmann Bundi vezette az edzéseket.) Dr. Bodánszky Pál, Grosz István, dr. Váradi Mihály és Wurm Miklós a holokauszt áldozata lett.
A II. Világháború rettenete után szakosztályaink közül elsőként az atléták szervezték újra magukat. A megújítók Hertzka Rezső és Szilányi Sándor voltak. No meg természetesen Goldmann Bundi, aki három évtizede mindig újra és újra előkerült, ha az MTK atlétáinak segítségre volt szüksége. A pálya még romokban hevert, így sportolóink az FTC vendégszeretetét élvezve tudtak gyakorolni. A felszabadulás utáni első bajnoki címünket is az atléták szerezték. Tribold Jenő a diszkoszvetést nyerte meg 33.69 méteres eredménnyel az ifi bajnokságon. Ugyancsak az atléták szerezték az első felnőtt érmet; Pállfy 400 méter gáton lett harmadik. 1945-végén elhunyt Hertzka Rezső, aki 40 éven át vezette a szakosztályt.
Már ekkor több – később ragyogó pályát befutó – tehetség bontogatta szárnyait kék-fehérben. Például Umbrai Katalin gerelyhajító, Zsitvai Zoltán rúdugró, Lombos Dezső gát- és rövidtávfutó, valamint Nagy György távol- és magasugró. 1949 és 1956 között 45 magyar bajnoki címet nyertek versenyzőink. Kovács József volt a korszak csillaga: olimpiai ezüstérme mellett Európa-bajnokságon is második helyet ért el. Pályafutása során olyan halhatatlanokat győzött le, mint Kuc és Zatopek. A hetvenes éveket Rózsa István 6 bajnoki címe vitte el 400 méteren. 1975-től rendezte az MTK a Komárom-Komárno futóversenyt, mely igen népszerű volt.
Az 1980-as évektől az újabb sikerhullám 38 bajnoki címet hozott: Vágó Béla 8, Kripli Márta 6 aranyat nyert.
Ide tartozik a különböző egyesülések során csatlakozott szakosztályok története is: a KAOE fénykora a húszas évekre tehető. A sprinter Gerő Ferenc egymaga 9 egyéni bajnoki címet gyűjtött. Tagja volt az olimpiai 4.helyezett 4x100-as váltónak. Az MTE szervezte az első honi versenyeket nők számára. A Vörös Meteorral való fúzió után, 1975-ben a Csömöri útra költözött a szakosztály.
Atlétáink 120 év alatt 180 magyar bajnoki címet szereztek.

2019. májusában Krizsán Xénia, hétpróbában kvótát szerzett a tokiói olimpiára, 2021 márciusában pedig – ötpróbában – bronzérmet szerzett a lengyelországi fedettpályás Európa-bajnokságon.

2019. december 10-én elkészült és átadásra került a fedett, klimatizált munkacsarnok a Lantos Mihály Sporttelepen.

2021-ben, a tokiói olimpián klubunk többpróbázója, Krizsán Xénia 13., távolugrónk, dr. Nguyen Anasztázia 16. lett.

2023-ban a budapesti világbajnokságon Krizsán Xénia negyedik, Nemes Rita tizedik helyen végzett a hétpróbázók mezőnyében.

A szakosztálynak jelenleg közel 250 igazolt sportolója van. (2021 novemberi adat)

Gyere hozzánk sportolni!
Sporttelep: Lantos Mihály Sportközpont, 1147 Budapest, Csömöri út 25-27, 

Facebook

 
Oldaltérkép
Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!

Honlapunkon sütiket használunk, hogy a leheto legjobb felhasználói élményt tudjuk nyújtani Önnek, mindezt anélkül, hogy Önt azonosítanánk. Kérjük olvassa el az adatvédelmi tájékoztatót!

Megértettem