Vívás – kard
Szatmári András

Vívás – kard

Jelentkezz itt: Szatmári Dávid telefon: +36 70 209 7112
 

Cím:

Pézsa Tibor Vívóterem; 1122 Budapest, Acsády Ignác u. 3.; megközelíthető a Maros utca vége felől

Kontakt:

Szatmári Dávid - szakosztályvezető (+36702097112)

 

Gárdos Gábor - vezetőedző (+36706262286)

 

 

web: 

http://mtk.hu/szakosztalyok/vivas-kard

Facebook:

 Katt

E-mail: 

szatmari.david@mtk1888.hu

1923. év elején Hajós József, Hoffbauer Alajos és Gyuris Lóránt fővárosi tisztviselők kezdeményezésére határozta el a BSE a vívó szakosztály megalakítását.

A magas színvonalon álló vívás elsajátításához hosszú évekig tartó munka szükséges, a szakosztály viszont fiatal vívókból állt, nem lehetett tehát máról-holnapra szenzációs eredményeket várni.

A fejlődés 1924-ben gyorsult fel. A vívók száma hétről-hétre gyarapodott, csakhamar meghaladta a nyolcvan főt. A nagyszámú tag foglalkoztatására Tschurl Alfréd és Skaliczky Géza vívómestereket szerződtették.

A szakosztály vívói 1925-26 évben vettek részt elsőízben bajnokságon, ahol a III. osztályban kezdték működésüket. Itt a hatodik helyen végeztek. A következő évben már megnyerték a III. osztályú kardvívó csapatbajnokságot, és ezzel bejutottak a II. osztályba.

Az 1927-28. évben szerződtették Berty László vívómestert, olimpiai bajnokot. Szükséges volt a kiváló mester, mert a magasabb osztályban csak így tudták a helyüket megállni.

A következő években a kardcsapat már a harmadik helyen végzett és a vívók közül ez időben már többen szép, értékes egyéni győzelmet arattak. A csapat egyik tagja Toperczer László volt, aki később a szakosztály színeiben több kard- és tőrversenyt nyert, haláláig, 1984-ig tagja volt a szakosztálynak, mint szakosztályvezető helyettes.

A BSE 15 esztendős fennállása alkalmából országos versenyt rendeztek. Ez volt az első vívóverseny, amelyet a BSE rendezett. A verseny döntőjében olyan vívók szerepeltek, mint Nagy Ernő olimpiai bajnok. Az év folyamán elkezdődött a munka a férfi és a női tőr fegyvernemben is.

Az 1930. évben a szakosztály kardvívói veretlenül nyerték meg a II. osztályú bajnokságot, ezzel bejutottak az I. osztályba, Itt a következő évben sikerült a VI. helyen végezni, és ezzel bent is maradni az első osztályban.

Nehéz idők közepette folyt az 1931-32 vívóévad. A tisztviselő sportemberek különösen megérezték a fokozódó drágaságot, s ennek hatása a sportban is megnyilvánult. Csak áldozatok árán sikerült a vívósportban továbbra is helytállni. Sikerült leigazolni Rajcsányi László főiskolai világbajnokot, aki a későbbi években még sok dicsőséget szerzett a BSÉ-nek.

1932. évben az I. osztályú bajnokságban a kardcsapat a negyedik helyen végzett, minimális tusaránnyal maradt el a második helytől.

A kard fegyvernem meghatározó szerepet játszott a szakosztály életében a későbbi évek során.

A szakosztályban elkezdődött a párbajtőr képzés is.

Az olimpia évében (1932) megélénkült a magyar vívósport. A válogatóversenyeken szép sikerrel szerepeltek a BSE vívói. Az 1932. évi I. o. kardcsapatbajnokságon negyedik helyen végzett csapat tagjai voltak: Rajcsányi, Tabajdi, Vanyi, Hajós és Klell. A tőrcsapatbajnokságon szintén negyedik volt a csapat, a karcsapat tagjainak részvételével. A párbajtőr csapatbajnokságban az ötödik helyen végeztek.

Ez évben a BSE Balatonkenesén nagy versenyt rendezett, lengyel vívók meghívásával. Az eseményen megjelent a kultuszminiszter, a főpolgármester és más előkelőségek. Rajcsányi László itt mind a tőr, mind a kard egyéniben győzött.

Az 1933-as évben a szakosztály legeredményesebb tagja Rajcsányi László, aki tagja volt a világbajnokságot nyert magyar kardcsapatnak. Később Rajcsányi László más egyesületbe való távozásával meggyengült a szakosztály kardszakága. Ebben az időben kezdtek olyan fiatal vívóink kisebb eredményeket elérni, mint Ságvári Endre a későbbi munkásmozgalmi mártír és Dadóczy Mihály szobrász. Az elkövetkező években a kardcsapat tudta tartani az V-VI. helyezést.

Az 1937-38-as években mind egyéni, mind csapatversenyen a legeredményesebb vívója a szakosztálynak Toperczer László, Ványi Béla, Klell Kálmán és Dabóczy Mihály volt.

Az 1940-es vívóévadban új vívómester, Schlotzer Gáspár kapcsolódott be a munkába. Személyében kiváló mester oktatta a fiatal vívókat. A szakosztály az átmeneti hanyatlás után ismét eredményesebbé vált, ez jelentkezett mind a kard-, mind a tőr szakágban.

Az 1941. évben az I. osztályú kardcsapat bajnokságban újra feljött a csapat az V. helyre. Sajnos, ezután a vívók egy része katonai szolgálatra vonult be.

Az egyesület az évben új vívótermet biztosított a szakosztály részére. Ideális körülmények között vívhattak a fiatalok a Bank-liga vívótermében.

1942. évtől csökkent a szakosztály létszáma, s bár egyéni versenyeken még értek el eredményeket, de a csapatversenyeken már csak tartalék nélkül tudtak kiállni.

A vívószakosztály a háborús körülmények miatt 1944-ben megszűnt.

1945-ben megalakult a Közalkalmazottak Szakszervezetének egyesülete, a KASE. A megalakulása után rövidesen hozzáláttak a vívószakosztály szervezéséhez. A szakosztályhoz olyan vívók igazoltak, mint az olimpiai bajnok Elek Ilona, dr. Élthes Csabáné, dr. Kovácsné Nyáry Magda női tőrben, és a kardvívók közül dr. Szilassy Pál válogatott vívó. A vívás, mint költségigényes sportág, komoly nehézségekkel küszködött ekkor. Megkezdődött közben a felszabadulás utáni első olimpiára való készülődés.

Az olimpián Elek Ilona újra egyéni olimpiai bajnok lett, kivételes képességeit csillogtatta a világ női vívói között.

1951. év elején a KASE anyagi okokból ideiglenesen átadta a szakosztályt a Tervhivatalnak. Lényegében minden maradt a régiben, így az edzéshely is. A Tervhivatal agilis sportköri elnöke – aki I. osztályú kardvívó volt, dr. Köves Ferenc – Petőfi Terv S. K. név alatt vitte tovább a szakosztályt.

Dr. Köves Ferenc kiváló szervező volt, így 1952-ben már négy fegyvernemes szakosztály szerepelhetett az OB I. osztályban. Köves egyben a szakosztály vezetője volt és olyan kiváló edzőket szerződtetett, mint Jekelfalusy György, Vas Imre és Hatz József.

Az egyes fegyvernemi csapatok olyan versenyzőkből álltak, akik zömmel résztvevői voltak a magyar bajnokság döntőinek, illetve az egyes csapatok három éven keresztül az első három helyezettek közül kerültek ki.

Női tőrben dr. Kovácsné Nyáry Magda, Zsabka Magda, dr. Élthes Csabáné, Fekete Örsné és Viktor Albinné versenyeztek.

Férfi tőrben Hatz József, Dunay Pál, Berzsenyi Barna, dr. Zalay István és Homoródi Béla alkottak kiváló csapatot.

Párbajtőrben Dunay Pál, dr. Berzsenyi Barna, Bandi István, Hegedüs István, dr. Zalay István voltak a legeredményesebbek.

Kardban Rajcsányi László, dr. Erhardt Tivadar, dr. Élthes Csaba, Németh Dezső, Dunay Pál, dr. Szilassy Pál és Alpár Béla voltak a legjobbak.

A Petőfi Terv vívószakosztály 1952. és 1953. évben a világ egyik legeredményesebb vívószakosztálya volt mind a magyar bajnokságban, mind az utánpótlás terén. 18-20 olyan I. osztályú versenyzőnk volt, akik az egyéni és csapatversenyeken is kiválóan szerepeltek.

Az anyagi lehetőségeket a Petőfi SC és a Terv Sportkör biztosította, A vívótermünk a Puskin utcai szakszervezeti székház földszinti klubhelyiségében volt.

Az 1952. évben Rajcsányi László tagja volt az olimpiai bajnok kardcsapatnak. dr. Kovácsné Nyáry Magda és Zsabka Magda tagja volt a világbajnok tőrcsapatnak. Ez évben dr. Berzsenyi Barna magyar bajnok lett párbajtőrben. Női tőr, férfi tőr, kard és párbajtőrcsapatunk a második helyen végzett.

Az 1953-as év kiemelkedő eredményeket hozott szakosztályunknak. A világbajnok kardcsapat tagja volt Rajcsányi László. Női tőrcsapatunk magyar bajnok lett, ugyancsak magyar bajnok lett kard egyéniben Rajcsányi László, és tőr egyéniben Zsabka Magda.

1954. évben dr. Kovácsné Nyáry Magda és Zsabka Magda a világbajnok női tőrcsapat tagja volt. Ebben az évben magyar bajnok lett Zsabka Magda  tőrben és dr. Berzsenyi Barna párbajtőrben.

A következő évben szakosztályunkat az alagsorban lévő terembe telepítették át a földszinti klubhelyiségből. Ez nedves, egészségtelen helyiség volt, a kialakított öltözőkkel együtt.

A szakosztály vezetését Rajcsányi László vette át 1955-ben, miután a versenyzést abbahagyta. Rajcsányi László 20-25 éves versenyzői pályafutása során éveken át bizonyította világklasszisát, ahány világversenyen vagy hazai versenyen elindult, döntős helyezést ért el. Mint szakosztályvezető igyekezett a fiataloknak átadni tapasztalatait. Rajcsányi a Fővárosi Tanács tagja és a tanács vezető állású dolgozója volt hosszú évekig.

A továbbiakban szakosztályunk Bp. Bástya, majd Bp. Petőfi SC név alatt működött tovább. A szakosztályt ismét meg kellett erősíteni, mert az élversenyzők zömmel távoztak. Hosszú évekig tartó szorgalmas munkával nevelték edzőink az iskolából szervezett gyerekeket. A szakosztály vezetését Rajcsányi Lászlótól dr. Zalay István vette át. Új edzők, Béke Zoltán, Alpár Béla és dr. Lator György kapcsolódtak be a szakosztály munkájába, melynek vezetésben tevékenyen részt vett Toperczer László is .

Az 1960-as évek elején kezdtünk újra talpra állni, és jelentkeztek a tehetséges fiatalok is, mint Gyarmati Béla és Rajtő Ildikó tőrvívók, a később világklasszissá fejlődött versenyzők.

Sajnos a vívóterem rossz körülményei hátráltatták a vívóinkat fejlődésükben. Tanfolyamokat nehezen tudtunk szervezni, mert a szülők nem engedték a gyermekeiket ilyen egészségtelen terembe.

Az egyesület vezetése sokat fáradozott azért, hogy szakosztályunk tajai elfogadható körülmények között sportolhassanak.

Jelentősen erősödött a vívószakosztály vezetése  a volt kiváló versenyzővel, Maszlay Lajossal.

1972-ben bekapcsolódott az edzői munkába Tolnay Kornél, aki nálunk kezdett vívni, majd később válogatott lett. Lelkes nagyszerű szakember kezdett személyében foglalkozni fiataljainkkal, aki egyúttal a klubhűségéről is ismert volt. Munkája nyomán számos nagy tehetség bontakozott ki, mint például Bujdosó Imre, aki a továbbiakban a hazai vívósport egyik erősségév vált. Tolnay foglalkozott Sutka Ágnessel, Mészáros Mártával és Hordós Katalinnal, akik szintén reménységei voltak a sportágnak.

Szakosztályunkhoz igazolt időközben dr. Nagy Zsolt, volt többszörös junior világbajnok és Kovács Attila, sokszoros kardívó világbajnok.

A két kardívóval sokat nyert szakosztályunk, mert eredményességük mellett a fiatalokkal sokat vívtak az edzéseken, így azok rajtuk keresztül tudtak fejlődni.

Beke Zoltán nyugdíjba vonulása után Kevey János és Szlávy Géza szakedzőt, valamint Polgár József mesteredzőt szerződtettük.

Vezetőségünk nagy súlyt helyezett arra, hogy ha már a körülmények mostohák, legalább a légkör legyen családias és baráti.

Az 1980-as évek elején, mikor már tarthatatlanok voltak a tárgyi feltételek, megkezdődött a szakosztály áthelyezése először a Szamos utcai klubházba, majd a fedett teniszcsarnokba, később a Vasas terembe egy-két párthelyre. Ez természetesen állandó lemorzsolódással, illetve újraszervezéssel járt.

Az 1980-as évek közepén már látszott, hogy Tolnay mesteredző tanítványaiból ütőképes fiatal kardcsapat kerül ki; Jakab Ferenc, Kudor István, Kudor Zoltán, Juhász László, Szabó Gábor és Dallos Dávid személyében.

A szakosztály családias kapcsolatai, a meghitt légkör mindenkor szerepet játszottak az eredményességben. Ezt mutatja az is, hogy családi generációk, rokonok jöttek a szakosztályba, s ott jól érezték magukat. Íme néhány példa:

Dr. Zalay István mindhárom fegyvernemben I. osztályú vívó. 1951. évben főiskolai bajnok, 1952-53-54. évben férfi tőr és párbajtőr csapatban a magyar bajnokság 2. helyezettje. Fia, Zalay Péter juniorválogatott kardívó sérüléséig, utolsó évben a junior magyar bajnokság döntőjében 6. helyezett. Zalay István unokatestvére, Tolnay Kornél volt válogatott tőrvívó a BSE színeiben több I. osztályú verseny döntőjének résztvevője. Testvére, Tolnay Miklós I. osztályú kard- és párbajtőröző, több I. osztályú verseny döntőjének tagja volt. Tolnay Miklós kislánya, Barbara 1987-ben kezdett vívni szakosztályunkban.

Bujdosó Imre junior kard egyéni világbajnok, többszörös IBV-győztes, felnőtt világbajnokságot nyert csapattag.

Bujdosó Attila junior bajnokcsapat tagja volt, I. osztályú kardvívó.

Kudor István I. osztályú kardívó, junior világbajnokság 6. helyezettje, junior egyéni bajnok, a bajnokcsapat tagja, IBV győztes csapat tagja. Kudor Zoltán I. osztályú kardívó, junior bajnok kardcsapat tagja, több I. oszt. verseny döntőjének résztvevője.

Nágel Katalin I. osztályú női tőrvívó, Nágel Vilmos I. osztályú kardvívó, Nágel István II. osztályú kardvívó.

Négy éven keresztül három fegyvernemben I. osztályú, a negyedik fegyvernemben pedig II. osztályú csapatunk volt.

A felnőtt vívóink az I. osztályú versenyeken különösen kardban értek el szép eredményeket. Szakosztályunkban, Szlávy Gézánál kezdett vívni Jánosi Zsuzsa.

Mesteredzőnk, Tolnay Kornél Ausztriában súlyos autóbalesetet szenvedett, ami azt jelentette, hogy a továbbiakban már nem tudott olyan nagy intenzitással részt venni az edzői munkában, mint azt korábban tette, bár így is erején felül irányította a fiatal kardívók edzéseit.

Edzői állományunkat fiatalítottuk Seregi Olga, István Miklós és Polgár Pál szakedzőkkel.

Jelenleg a kard szakág  I., II. osztályú felnőtt és junior vívókkal rendelkezik.

A magyar bajnokságon a felnőtt kardcsapat az utóbbi években rendre a IV-VI. helyen végez, míg a párbajtőr csapat 1985. évben második, 1987-ben pedig a hatodik helyen végzett.

A párbajtőrcsapatunkban vívtak Szombathelyi Tamás, Császári Attila, Kéri László, Demeter József, Szaniszló József és Farkas Zsolt öttusázók, A párbajtőrcsapat három éve erősödött meg a volt válogatott öttusázókkal.

A serdülő kardcsapat 1987. évben megnyerte a magyar bajnokságot, ez arra utalt, hogy kardban is jó az utánpótlásunk.

Az év során a legkiemelkedőbb eredményünk Dallos Dávid negyedik helye volt a junior kard világbajnokságon.

A BSE kardszakosztályának életében sorsdöntő változást jelentett, hogy 1986. évben, hosszú idő után elkészült az új vívóterem.

A vívás kezdetektől jelen van az MTK életében, bár folyamatosnak nem nevezhető a szakosztályi léte. Voltak időszakok, amikor eltűnt a palettáról, de olyanok is, amikor sikeresebb periódusok jelezték jelenlétét. Férfi kardozóink 1933 és 1939 között az első osztályban szerepeltek, mely akkoriban nyolc csapatból állt. A háborút megelőző súlyos politikai nyomás miatt azonban már csak az utolsó helyen tudtak zárni 1939-ben. Legsikeresebben Kún Éva, Nyilas Tibor és Halmai István szerepelt.

2013-ban az MTK és a BSE fúziója után stabilizálódott a szakosztály helyzete, fejlődése azóta is töretlen. A Pézsa Tiborról elnevezett városmajori vívóteremben a névadó mellett Gárdos Gábor, Singer Martin dolgozik a fiatalokkal, akik egyre eredményesebbek és reményeink szerint követik majd azt a Szatmári Andrást, aki már világbajnoki arany-, ezüst- és bronzéremmel is rendelkezik, illetve van már Európa-bajnoki első, második és harmadik helye és olimpiai bronzérme.


2021-ben, a tokiói olimpián a Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád, Decsi Tamás összetételű csapat bronzérmet szerzett, majd 2023-ban világbajnok lett.

Gyere hozzánk sportolni!

 
Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!