Keresés

Tenisz

A tenisz mindig népszerű sportág volt, és ennek az a magyarázata, hogy már fiatalon lehet kezdeni, szinte korhatár nélkül játszató, és mindvégig jó szórakozást nyújt. No és természetesen az is szórakoztató, ha az ember azokat nézi, akik magas szinten játsszák a teniszt. Mindezeket a klubban is felismerték, ezért a 20-as évek közepén az akkori vezetők három teniszpályát létesítettek a Hungária körúti Stadion területén, megközelítően azon a részen, amely a jelenlegi maratoni kaputól a sportcsarnok végéig terjed.

A pályák elkészültekor még távolról sem volt versenyszerű tenisz a klubban; ez az új létesítmény tulajdonképpen a vezetők délutáni szórakozását szolgálta. Ezeken a partikon mind sűrűbben vett részt Orth György is, az egyesület kiemelkedő tudású futballistája, aki a teniszütőt és a kis fehér labdát is igen jól kezelte.
A szunnyadó versenyszellem felébredt, és teret követelt magának. A tenisztelep már szűknek bizonyult, és a tagok egyre jobban szorgalmazták a szakosztály megalakítását, versenyek rendezését és az MTK-sok benevezését más egyesületek versenyére. Újabb teniszpályák létesítésére a Hungária körúton már nem volt hely, ezért új területet kerestek tenisztelep létrehozására. Hosszas előkészületek, tervezgetések és a pénz összegyűlte után a Hungária körúton, közel a Thököly úthoz bérelt a klub egy telket, ahol 1930-ban felépítették az MTK önálló tenisztelepét 11 pályával és egy korszerű klubházzal. Ez a maga idejében szinte egyedülálló ilyen létesítmény volt az országban. Hát még az új tenisztelep felavatása milyen rangos esemény volt! Az akkor Magyarországon DC-mérkőzést játszó kitűnő japán játékosok részvételével került sor a pályaavatóra. A sportágban akkor igen rangos távol-keleti vendégek először bemutatót tartottak a legjobb magyar teniszezőkkel, majd játszottak MTK-sokkal is. Magasra csapott a lelkesedés lángja a már megalakult teniszszakosztályban, és szorgos munka kezdődött: átigazolásokkal megerősítették a csapatot és önálló versenyeket szerveztek.

Az MTK férfi gárdája már az első évben bronzérmes lett a másodosztályú csapatbajnokságon, majd két esztendő múlva első osztályú férfiegyüttese volt a klubnak. A 30-as évek közepén öt MTK-s teniszcsapat szerepelt különböző bajnokságokon, és az egyéni versenyeken is szépszámú győzelem és értékes helyezés fémjelezte a kitűnő munkát. A mintegy 200 főt foglalkoztató közösségben nagy figyelmet fordítottak a rendszeres utánpótlás-nevelésre és a legjobb játékosok edzésére, versenyeztetésére egyaránt. Ebben az időben a legeredményesebb MTK teniszezők a hölgyek sorából Deutsch Márta és Pintér Zsuzsa, a férfiak köréből pedig dr. Adler Egon, Faragó György, Fillenz György, Grünfeld Sándor, Komár Károly, dr. Majoros István, Rónai János, Sándor Géza és Vadász László voltak.
A fasizmus megroppantotta ezt a nagyszerű szakosztályt is. A tagok megpróbálkoztak tovább működni, és átvészelni a vegzatúrákat. A gyönyörű telepet ott kellett hagyniuk, és a Pozsonyi úton béreltek maguknak pályát. Ez alatt még jeleskedtek kék-fehér színekben a Bardóczi, Komár és a Mihalovics testvérek, de rövidesen megszűnt a szakosztály. Sok áldozatot szedett a világháború, és ez is szerepet játszott abban, hogy a felszabadulás után meglehetősen nehezen indult újra a teniszélet az MTK-ban.

Azután 1947-ben újjáalakult a teniszszakosztály, és a Balaton utcában egy magánpályán ismét megkezdte működését. A Temple – Mihalovics György – Faragó – Komár összetételű csapat harmadosztályú bajnok lett, majd a következő évben Brendusával és Vezekényivel megerősödve a másodosztály élvonalában szerepeltek.

Egy esztendővel ezután megindultak a magyar sport átszervezési intézkedései, és ez egy időre hányatott sorsúvá tette az MTK teniszezőit.
A megújulásra az 1975. évi fúzióig kellett várni, azután egyre erőteljesebb lett a klub teniszélete. A VM-ből jött játékosok közül többen jelentős rangot vívtak ki a sportágban (a kétszeres Eb-érmes Szőke Péter, Sári Károly, Szocsik András, Lázár Vilmos, Csépai Ferenc és Lukács Gábor), a budai Bartók Béla úti és Asztalos János utcai tenisztelepek pedig bő lehetőségeket kínáltak a kibontakozáshoz.

A tenisz iránt fokozódó érdeklődés rengeteget segített a szakosztályi utánpótlás-nevelésnél és az újabb tehetségek kiválasztásánál. Évenként rendszeresen több száz fiatal részvételével tenisztanfolyamokat rendeztek; ez egyúttal az önerejű bevételek növelését is elősegítette. Az önállósodás további erősítésére a klubvezetés közreműködésével együttműködési megállapodást alakítottak ki a Skála-Coop Vállalattal. Ennek nyomán a szakosztály kezdeményező volt az első magyarországi pénzdíjas nemzetközi teniszverseny életre hívásában. A Levi's Kupa néven évenként megrendezésre került viadal egyre rangosabb eseménynek számított a sportág berkeiben. Megvalósításában, fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Pintér András versenyigazgató. A szakosztály szervezési aktivitása mellett a lehetőségek bővítése sem kerülte el a figyelmet. Az egyesület és a szakosztály közös kezdeményezésére fedett teniszpálya épült a Feneketlen-tó közelében lévő Sport Szállónál, és ennek következtében a legjobb kék-fehér teniszezők felkészítése, edzése zord időjárási körülmények között is biztosítva volt.
Az MTK-VM teniszezői zsinórban nyerték a hazai csapatbajnokságokat. Olyan kiváló játékosoknak volt köszönhető a siker, mint Szőke, Csépai, Lázár, Lukács, Lányi, Tarján, Vad, Oroszpataki, Keresztes, vagy Vágó.
Az egyesület férfi teniszcsapata kontinentális mértékkel mérve is jelentős erőt képviselt; európai viszonylatban a földrész legjobb nyolc együttese közé tartozott. A tenisz-bajnokcsapatok Európa-kupájában rendszeresen túljutott a 2. és 3. fordulón, és többnyire a vigaszág győzteseként fejezte be a küzdelemsorozatot.
A világranglistán is szerepeltek MTK-VM-es teniszezők; akkoriban Csépai Ferenc, Lár András és Turi Zsuzsa vívták ki ezt a megtisztelő helyet.

 

MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!