Keresés

Sakk

Az MTK Budapest sakkszakosztálya jelenleg az ország legtöbb igazolt sakkozójával rendelkező sportköre. A szakosztály fontos céljának tartja, hogy a sakkozni vágyók minél szélesebb körének tudjon versenyzési és fejlődési lehetőséget nyújtani. A klub legerősebb felnőtt egysége a 2014/15. szezonban a Nemzeti Bajnokság II. osztályában lett bajnok és jutott fel az NB I/B-be, azonban egészen a legalacsonyabb budapesti osztályokig számos csapattal vesz részt az országos versenyrendszerben. A szakosztály számára fontos, hogy a nagymestertől a kezdőig mindenki megtalálja a maga sakktábláját.

A szakosztály jelentős hangsúlyt fektet mind a minőségi, mind a mennyiségi utánpótlás-nevelésre. Ezt bizonyítja, hogy a 2014. évi Nemzeti Ifjúsági Csapatbajnokságban és a 2014/15. évad Budapesti Ifjúsági Csapatbajnokság legmagasabb osztályában egyaránt bronzérmet szerzett az MTK Budapest. Hazai szinten a második legtöbb ifjúsági korosztályú sakkozó a kék-fehér színekben sportol, a különböző országos és fővárosi ifjúsági megmérettetéseken jellemzően az MTK képviselteti magát az egyik legnagyobb létszámban.

Három fiatal sportolónk 2014 őszétől a Brüll Alfréd Akadémia tanulója. A sakk program ez idáig két egyéni korcsoportos országos bajnoki címet tud felmutatni.

A szakosztályban folyó szakmai munkát Kállai Gábor nagymester vezeti, rendszeres klubedzéseinket pedig az alábbi időpontokban tartjuk (tanítási időben), melyeken külsős érdeklődőket is örömmel látunk: csütörtökönként 15 és 18 óra között az Apáczai Gimnáziumban, péntekenként 16.30 és 18.30 között a Lauder Iskolában.

Szakosztályunk folyamatosan várja a fejlődni és versenyezni, vagy épp csak tartalmas szabadidős kikapcsolódásra vágyó sakkozókat. Bővebb tájékoztatást Balla Attila szakosztály-igazgató tud nyújtani a következő elérhetőségein keresztül: +36 20 260 75 03 balla.attila@mtk1888.hu

 

Történeti áttekintés

A sakkjáték mai formája, szabályrendszere ezeréves folyamat eredményeként alakult ki. Egyiptomban már az időszámítás előtti negyedik évezredben játszottak négyzetekre osztott táblán játékokat, a sakkjáték eredetét igazoló első, biztos pont azonban a VII. századbeli Indiához köthető, ahol a csaturanga nevű játékot már a mai sakktáblán, bár még nem teljesen a mai figurákkal játszották. A játék India után Perzsiát, majd az iszlámot is meghódította.

A sakkozás Európában először Bizáncban tűnt fel, ahol zatrikon néven a XI-XII. században Komnenosz Alexiosz császár (1081 – 1118) is szívesen játszotta. A figurák végleges menetmódja a XV-XVI. Században, valószínűleg Spanyolországban alakult ki. A kor bajnokait név szerint is ismerjük, mint például Ruy Lopez de Segurát, aki II. Fülöp kedvenc játékosa volt, vagy például az olasz Giovanni Leonardo da Cutrit, aki 1575-ben Ruy Lopezt is legyőzte. Ő később a sakkozás mártírja lett, mert egyik sakkbéli riválisa megmérgezte. Utóda Paolo Boi, aki viszont 70 éves korában azért lett öngyilkos, mert kikapott egyik fiatalabb ellenfelétől…

Magyarországon a sakkozást Róbert Károly uralkodása idején (1308 – 1342) már ismerték, amire bizonyíték, hogy Turóczy János a Chronica Hungarorumban (nyomtatásban 1488-ban Brünnben és Augsburgban jelent meg), valamint Dubravius olmützi érsek egybehangzóan emlékezik meg arról, hogy a magyar király 1335-ben sakktáblával ajándékozta meg János cseh királyt. Az igazi fellendülést azonban Mátyás kora hozta, amikor Beatrix királyné, mint az első „importált profi sakkozónk” Nápolyból magával hozta a sakktudását, melyet a királyi udvarban is meghonosított. Ezt követően a sakkjáték feltartóztathatatlanul terjedt el szerte Európában és Magyarországon, a XIX. században már nem csak a családokban, hanem az úri szalonokban is kötelező volt ismerni a játékot. Később a kávéházakban űzött egyik kedvenc időtöltés lett a királyi sport.   

A Magyar Sakkszövetség 1921. november 6-án alakult meg. A második világháborút követően 1948-tól indult el az országos csapatbajnoki rendszer. 1950 és 1968 között 16-szor az 1950-ben KAOSZ és a MOSZ jogutódaként induló Vörös Meteor lett a bajnok, míg két kieső évben az 1888-ban alapított MTK diadalmaskodott. Ezekben az időkben a kijelölt bázisvállalatok után többször változott az MTK neve: Textiles, Budapesti Bástya, Vörös Lobogó.

 A Vörös Meteor és az MTK 1975-ben létrejövő fúziója létrehozta a kor kiemelkedően legerősebb sakkszakosztályát, az MTK-VM-et. A fúzióval a magyar sakkozás jelentős korszakait jegyző háromszoros világbajnokjelölt Szabó László és minden idők legeredményesebb magyar sakkozója, Portisch Lajos ugyanabba a csapatba került, de az őket kiegészítő játékosok, mint például Forintos Győző, Lengyel Levente és Adorján András nagymesterek is mind a magyar sakktörténelem részei. Portisch Lajos és Adorján András az 1978-ban, Buenos Airesben aranyérmes sakkolimpai csapat tagjai voltak. Portisch Lajos kivételes rekordként kilencszeres magyar bajnok, nyolcszoros világbajnokjelölt és emellett húszszor szerepelt a magyar sakkolimpiai válogatottban. Sportteljesítményének elismeréseképpen „A Nemzet Sportolója” címmel tüntették ki.

Az MTK-VM saját női csapattal is dicsekedhetett, melynek alapjait a hatszoros magyar bajnok Karakas Éva rakta le. Nem kis részben az ő nevelőmunkájának nyomán erősítette az MTK-VM-et Sinka Brigitta, majd a szintén korszakos egyéniségnek számító kilencszeres bajnok Ivánka Mária, az újabb hullámban Kas Rita. Az MTK-VM csillagai a tüneményes tehetségű Polgár Zsuzsa, Zsófi és Judit is. A Polgár-lányok a tapolcai Mádl Ildikóval kiegészülve 1988-ban és 1990-ben két olimpiai sikerrel a sakktörténelem csúcsára értek.

A kiemelkedően sikeres férfi csapat és a ritkaságnak számító többszörös bajnok női csapat mellett híres volt az MTK-VM „Öregfiúk” csapata is, melyet olyan egyéniségek gazdagítottak, mint például a Kossuth-díjas dalszövegíró, G. Dénes György, akit Karády Katalin után mindenki Zsütinek szólított.

Az MTK-VM sakkszakosztályának legeredményesebb éveiben Pauncz Miklós és Jancsek Antal szervezték és irányították a játékosok és a csapatok tevékenységét. A szakosztály versenyzői összesen 30 magyar csapatbajnoki címet szereztek.

A szakosztály működése az elmúlt két évtizedben kétszer is megakadt.

A sakkszakosztály 2014-ben a Rákosligeti Atlétikai Club (RAC) szakosztályának utódjaként indult újra, amelyet 1992-ben Rákosligeti Sakk Egylet néven alapított és 18 évadon keresztül vezetett Strenner Jenő. A csapat fennállásának legnagyobb sikerét az MTK előtti utolsó évadában érte el: a 2013/14-es évadban Budapest bajnoka lett.

MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!