Deutsch Tamás: „Az a célunk, hogy a 2024-ben olimpiai aranyérmet szerző magyarok között legyenek MTK-s sportolók.”

Három bronzérmet szereztek és egy ötödik helyezést is elértek az MTK Budapest sportolói a tokiói ötkarikás játékokon. Dr. Deutsch Tamást, az egyesület elnökét kértük meg, hogy értékelje a magyar csapat és a kék-fehér sportolók teljesítményét.

– Az amerikai politikában, közéletben ismert az a mondás, hogy a győztesek viccet mesélnek, a vesztesek sajtótájékoztatót tartanak. Most a teljes magyar olimpiai csapat viccet mesélhet, valamennyi sportoló, edző, vezető, a felkészítésben közreműködő szakember, a stáb- és családtagok, és természetesen a szurkolók is. Hiszen győztünk, nagyszerű sikereket értünk el. Úgy látom, hogy az elmúlt években a sportban és talán a sporton kívül is kezdjük végre magunk mögött hagyni azt a sajátosan magyar, vagy még inkább közép-európai szokást, hogy ha sikert érünk el, akkor az erről szóló mondatunk nem úgy szól, hogy „…győztünk.”, és ez a siker magáért szól, hanem úgy okoskodunk, hogy „győztünk, DE” ez meg az, meg amaz azért nem volt tökéletes. Most győztünk, és nem kell a de!

Persze, tudjuk, hogy nem mind a 176 kvalifikált sportolónk szerepelt úgy, ahogy remélte, ezeket mind alaposan ki kell majd értékelni. De nemcsak ezt, hanem a sikereket is értékelni kell. A tokiói olimpián elért magyar siker talán legpontosabb fokmérője az volt, hogy a lelkes szurkolóktól kezdve egészen azokig, akik akár csak egy picit is figyeltek a sportra, mindenkinek jó kedve volt, az emberek a szívből örültek az elmúlt hetekben, mindenki büszke volt a sportolóink sikereire. Olyanok is lelkesen posztoltak az olimpiáról a különböző közösségi médiafelületeken, akik életükben eddig még soha nem osztottak meg semmilyen sport témájú bejegyzést, de még csak nem is lájkoltak ilyesmit.

Köszönet és gratuláció mindenkinek!

Az érmesek és helyezettek mellett külön hajtsunk fejet olyanok előtt is, akik a sportteljesítményük mellett mással is kiemelkedtek a mezőnyből. Mint például Márton Anna, aki sérülten, hősiesen küzdve csinálta végig a versenyt, vagy Kozák Luca, aki gyönyörű, Fair Play-díjra érdemes gesztust tett pillanatokkal azután, hogy kiesett a versenyből.

– A klub 100. ötkarikás medálját Szatmári András, a kardozók csapatversenyében nyerte. Ráadásul úgy, hogy előtte egyéniben nem jutott be a legjobb 16 közé.

– Nagyon nehéz volt a csapat valamennyi tagjának. Hiába nyert egyéniben aranyérmet Szilágyi Áron, a győzelem után két nappal már újra pástra kellett lépnie, és a többiekért is küzdenie. És volt aki nem lépett pástra az egyéni versenyben, és volt, aki az egyéniben messze nem úgy szerepelt, ahogy azt elvárta magától. Ezeket a terheket cipelve még gyönyörűbb a bronzérem csillogása.

– Tóth Krisztián bronza a magyar olimpiai mozgalom 500. érme.

–Ha van olyan sportoló, akiben – hála az égnek – megvolt az a bátorság, hogy nem álszerénykedett az elmúlt évek során, hanem esélyes versenyzőhöz méltóan többször és egyértelműen kimondta, éremért utazik Tokióba, nos ez a sportoló Krisztián volt. Az ő példája ékes bizonyíték arra, amit magam is gyakran szoktam mondani, hogy az esélyességnek nincs terhe, csak az esélytelenségnek. Olyan évet tudhat maga mögött, amelyben három nagy versenye volt, az Európa-bajnokság, a világbajnokság és az olimpia, és ő mind a három megmérettetésen érmet szerzett. A hétvégén öröm volt őt köszönteni az amúgy győztes labdarúgó-mérkőzésünk szünetében. Együtt néztük a meccset, és kérdeztem tőle, hogy akkor most első a pihenés? Mondta, hogy nem, a jövő héten már elkezdi az edzéseket, mert utánpótlás-világeseményre készülnek a csapattársai, és ez olyan sportág, melyben nélkülözhetetlen az edzőpartner, és ő be is áll segíteni. Megsüvegelendő.

– Hárspataki Gábor harmadik helye borítékolható volt?

– A sportág őshazájában, egy másodperccel az összecsapás vége előtt győztes három pontot szerezni a hazai, japán karatéka ellen, ráadásul úgy, hogy hátrányban van az ember, az bámulatos, igazi hollywoodi történet. Évek óta biztos voltam Gábor olimpiai sikerében. Mondtam is ezt a szövetség elnökének, S. Kovács Ádám barátomnak, a szakosztályunk vezetőjének, a gyerekeimnek és az MTK-s kollegáimnak is. Ők persze mondták, hogy jaj de jó lenne, meg hogy a próféta szóljon belőlem, de mérget azért nem vettek volna rá. De Hársi megcsinálta. És külön öröm, hogy ezzel egy újabb Brüll Alfréd akadémista nyert olimpiai érmet.

– Omar Salim ötödik helye is közel áll a szívünkhöz.

– Azzal, hogy már 18 évesen ötödik lett az olimpián, csupán a minimumot teljesítette abból, amiért ment. Ő ilyen, több mint maximalista. Megmondta, hogy ahogy az édesapja, úgy ő is olimpiai bajnok akar lenni. El akarja érni, és el is fogja! Ha netán nem 2024-ben, akkor négy évre rá. Gondoljunk bele, 2028-ban is még csak 25 éves lesz!

– A többpróbázó Krizsán Xénia 13., a távolugró dr. Nguyen Anasztázia 16. lett.

– Naszti picivel elmaradt a legjobbjától, most ennyi volt benne, de már az is szép teljesítmény, hogy a világranglistáról kijutott Tokióba. Xéniről azt gondolom, hogy az érem talán csodaszámba ment volna, de a pontszerző hely valamelyike benne maradt. Semmi baj. Két év múlva világbajnokság lesz Budapesten, három év múlva olimpia Párizsban. Mindketten odaérhetnek, és érettebb sportolóként jobb eredményeket érhetnek el.

– A ritmikus gimnasztikázó Pigniczki Fanni 21 év után juttatta ki hazánkat a sportág olimpiájára.

– Minden idők harmadik legjobb sportági szereplése volt ez – holtversenyben. Sinkó Andrea szöuli hatodik helyezése, ugyanott Érfalvy Nóra által elért 17. hely, és Fráter Viki Sydneyben szerzett 20. helye után most már Fanni is elérte ezt a teljesítményt. Igazi bravúr volt a kijutása, a csoda most elmaradt. Ám ezzel is nagyon magasra tette a lécet saját maga és a sportága elé. A 2017-es budapesti Európa-bajnokságon a magyar RG újra belépett a világ élvonalának előszobájába, és most már a nappaliban jár. Csak így tovább!

– Sikeresnek értékeljük a három érmet és az egy pontszerző helyezést. Mik a következő lépések?

– Most, amikor beszélgetünk, néhány órával vagyunk azelőtt, hogy az olimpiai csapat hazaérkezzen. Most hosszabb-rövidebb időre mindenki elmegy pihenni. De alig telik majd el egy esztendő, és bizonyos sportágakban már a párizsi olimpia kvalifikációs versenyidőszaka kezdődik. 2022 végén, 2023 elején már kvótát lehet, már kvótát kell szerezni. Mondjuk ki világosan és egyértelműen, az a célunk, hogy a 2024-ben olimpiai aranyérmet szerző magyar sportolók között legyenek MTK-s sportolók!

Ezt olvastad már?