Keresés

Mit hozott a több, mint 1500 nap? 3. rész.

Publikálva: 2019.01.11 Frissítve: 2019.01.10 Brüll Alfréd Akadémia

Szakmai értékelés.

Professzor Dr. Szabó Tamással, a Brüll Alfréd Akadémia vezetőségi tagjával tekintettük át, hogy a Brüll Alfréd Akadémia 2014-es indulása óta milyen eredményeket értünk el, és beszélgettünk arról is, hogy miben kell fejlődnünk?

Az interjút több részletben közöljük. 

Az első rész ITT olvasható.

A második rész ITT olvasható.

– Hol látod a legkomolyabb problémákat?

– Bele kell nézni a tükörbe! Az indikátorokat vizsgálva, időként kellemetlen érzése is lesz az embernek, mert rájön, hogy a dolgok nem úgy működnek, mint ahogy kívülről látszanak. Utalást tettem arra, hogy probléma van az egyéni képzéssel. Úgy ítéltük meg, hogy a legnehezebb előrelépés ezen a területen van, már annak idején is komolyan felmerült, hogy a Brüll-tagságot hogyan kell kezelni? Két megoldás volt. Vagy kiemeljük szakosztályi keretek közül ezeket a gyerekeket, és elitképzést csinálunk, vagy hagyjuk, hogy a szakosztályi kereten belül maradjanak a fiatalok, és valami pluszt kapnak. Egyik dolog sem működik, de ez ellentmondásos történet. A legélesebben a „Plusz” programban fog ez jelentkezni, ahol, akik felnőtt nemzetközi szinten akarnak teljesíteni, azoknak a képzése már nem csapatostól zajlik, az egyéni képzésük mindenek feletti. Ugyanakkor ez komoly erőforrásokat von el abban a struktúrában, ahogy az akadémia működik. Előbb-utóbb, ha sokasodni fog a „Plusz” programba kerülő fiatal tehetségek száma, akkor itt ezzel szembe kell nézni. A prognózis, egyik oldalon ígéretes, másik oldalon komoly fejtörést fog okozni, hogyan is kéne ezt megcsinálni. Az ismeretes, hogy annak idején, az olimpiai felkészüléseknél a klub szakosztályoknál, ahol csak 1-1 sportág rendelkezett a megfelelő háttérrel, ott az olimpiai felkészülés micsoda károkat tudott okozni az alsóbb korosztályok szakmai munkájában az egyéni képzés, az elitképzés elszívó hatása miatt.

– Mire gondolsz?

– Két-három fiatal olimpiai kerettag, akik valóban a nagy versenyre készültek (ez a cél az MTK-nál és a Brüllnél is felmerül, hiszen több sportoló esetében is kacsintgatunk a tokiói szereplés felé), azok olyan energiákat vontak el a szakosztályoktól anyagilag, idő szempontjából és a humán erőforrást tekintve, hogy a többség megsínylette ezt. Az olimpiai felkészülés mindig nagyot rombolt a közvetlen utánpótlás terén is, de ezzel szembesülni kell. Ilyen módon biztos, hogy változtatásra lesz szükség, ha ilyen magas szinten is fel akarjuk venni a versenyt a Brüll Alfréd Akadémiában. Ebben a tehetséggondozó programban az érdekesség az, hogy azok, akik kikerülnek innen, és akár a „Plusz” programot is kinövik, azokkal ugyanúgy szakosztályi keretek között dolgoznak. Vegyes felvágott jön létre, amivel jelenleg még különösebb gond nincs, illetve az előrelépés szempontjából azért lehet. A BAA fejlődésének köszönhetően ez meg fog jelenni markánsan, és talán – remélhetőleg – már Tokióra is konfliktusokat fog okozni.

– Ezek azért kellemes gondok…

– Meg fogják oldani, nem olyan drámai a helyzet, mint amilyennek én lefestettem. Szerencsére a szövetségi és az akadémiai feladatok egyre jobban összeérnek. Ha az eredeti programot nézzük, amelyik 18 éves korig tart, ez szenzitív korszak a pubertás és a felnőttkor küszöbéig, akkor a prioritások jól látszanak, nem keverendők össze az utánpótlás és a felnőtt kor menedzselési feladatai. Ha az akadémiai korszak alatt nem kapják meg a kellő segítséget a talentumok, akkor ennek a pótlására később nem lesz sok lehetőség, vagy olyan erőkifejtést igényelne akár technika, taktika, vagy más képzésében, ami miatt nem szabad nyugodtnak lenni. Ezért az akadémia képzési feladata mindenek felett.

– Mik a fenyegető veszélyek?

– Felmerült a 2018-as év elemzésénél, hogy megjelentek a sérülések, ami fenyegető dolog. Ez azért van, mert az idővel menni kell, lejjebb nem lehet venni az intenzitást, terjedelmet, hiszen azt senki nem vállalja, hogy kevesebbet dolgozzon. Ez a modern sport egyik nagy kérdőjele, jól felismerhető trend, ami nem biztos, hogy jó, főként, ha párosul az eredménykényszerrel. Ez bonyolult történet, de most úszunk az árral. Olyan szakember nincs, aki azt mondja, hogy dolgozzanak kevesebbet, és eredményesebbek lesznek. Ez lehetetlenségnek tűnik, pedig lehet, hogy nem az.

– Mi a megoldás, hogy kivédjük a sérüléseket?

– Az, hogy megpróbáljuk a prevenciót, a rehabilitációt erőltetni, a regenerációt segíteni. Erre az eszközrendszerek nagyjából megvannak, de a Brüllben ezen a területen még nincs szisztéma. Az akadémia még nem jutott el oda, hogy ilyen szilárd bázis legyen a tehetséggondozó program mögött. Jönnek a pszichés problémák, deviánsok ezek a gyerekek, nincs mese. Aki átlagos, abból nem lesz sportoló. Más a mikrokörnyezet, a családi háttér, ezekkel mind foglalkozni kellene, de professzionális módon. Nem vonjuk kétségbe, hogy az edző megpróbálja megoldani a gyerek pszichés problémáit, de itt szakmák vannak, akár az egészségügy, akár a tudomány, akár a pszichológia. Sok problémát megoldott a Brüll Alfréd Akadémia ilyen vonatkozásban, de ez is „network”, ehhez is rendszer kell. Ez nagyon gyerekcipőben jár, az olimpiai felkészítés szintjén is, igaz ott csapatok dolgoznak. Úgy néz ki, hogy van még mit tennünk.

– Összefoglalva?

– Amiket elmondtam, azok problémák, de ha általánosságban akarnám megítélni, hogy az egész hogy működik, akkor azt kell mondani, igen jól, ott vannak nemzetközi szinten ezek a fiatal sportolók. A jelentéseket megnézve elképesztő mennyiségű nemzetközi eseményen vettek részt. Beilleszkedtek a nemzetközi vérkeringésbe, komoly eredményeket értek el. Ez a prognózis szempontjából örvendetes dolog, hiszen erős lett a Brüll Alfréd Akadémia. Komoly rang ez, akár az MTK-n belül, de most már szövetségi szinten is.

VÉGE

MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!