Keresés

Mit hozott a több, mint 1500 nap? 1. rész

Publikálva: 2019.01.08 Frissítve: 2019.01.08 Brüll Alfréd Akadémia

Szakmai értékelés.

Professzor Dr. Szabó Tamással, a Brüll Alfréd Akadémia vezetőségi tagjával tekintettük át, hogy a Brüll Alfréd Akadémia 2014-es indulása óta milyen eredményeket értünk el, és beszélgettünk arról is, hogy miben kell fejlődnünk?

– Tanulságos négy év volt. Azzal kell kezdenem, hogy korábban nem volt Magyarországon, olyan próbálkozás, hogy egy klub több sportágban alakítson ki tehetséggondozó-rendszert, akadémiai szervezeti formában. Nagy kihívás volt, mert nem volt tapasztalatunk abban, hogy miként lehet egyesületen belül több sportág elitképzését egyszerre menedzselni. A korábbi ismereteinkre ugyan lehetett támaszkodnunk, melyek egyrészről a sportiskolai rendszerből, másrészről az állami tehetséggondozó programokból jöttek, nevezetesen a Sport XXI.- és Héraklész-programból, de hogy egy klubon belül a tehetségeket akadémiai szisztémába próbáljuk beemelni, ez új volt.

– Kimondhatjuk, hogy sikeresen működik az akadémia?

– Azt hiszem, hogy igen. Menet közben több korrekcióra került sor, ennek szükségességét feltételeztük, vártuk is, hiszen a rendszer működtetésének egyik alapvető követelménye a folyamatos monitorozása természetes volt. Működik a rendszer, éppen most, a napokban készítettük el a 2018-as év értékelését, és elég világosan látszik, hogy melyek az értékei ennek a tehetséggondozó programnak, és az is világos, hogy hol kell előre lépni.

Liu Shaoang, rövidpályás  gyorskorcsolyázó 
a Brüll Alfréd Akadémia tagjaként, 
viágversenyeken 
a következő
redményeket érte el:

– Nézzük először a számokat!

– Jelen pillanatban 46 fő tagja az akadémiának, de ez a létszám már más struktúrában oszlik el, mint amikor 2014-ben elkezdtük az építkezést. Akkor az volt az elképzelésünk, hogy emeljük ki a szakosztályokból a legügyesebbeket, akik ígéretesek, és próbáljuk megteremteni ezeknek a gyerekeknek a támogatást. Ez bevett módszertan szerint történt, amelynek a lényege volt az, hogy kapjanak kiemelt felszerelést, menedzselésük terjedjen ki a képzésen kívül a felkészítést támogató versenyeztetésre is. Már a kezdetkor felmerült, hogy milyen egyéb támogatást biztosítsunk, szó volt a tudományos módszertani segítségnyújtásról, és eltökélt feladatként jelöltük meg, hogy az emelt szintű edzésmunkát próbáljuk meg összeegyeztetni a közoktatási feladatokkal, amelyre alkalmas volt a Lauder iskola.

– Mi változott az elmúlt négy évben?

– Az idő múlása elhozta azt a kellemes gondot is, hogy mi legyen azokkal, akik végeztek, és kiemelkedő tehetséget mutatnak (már annak idején definiáltuk, hogy az akadémiai tagság hány éves korig tartható, melyek a sportági életkori sávok), ne veszítsék el a kiemelt figyelmet, gondozást, ne kerüljenek légüres térbe. Azt az állami programoknál, nevezetesen a Héraklész Bajnok- és a Csillag Programnál is láttuk, hogy a felnőtt mezőnybe való „beleerősödést” segíteni kell, ezért 2017-ben elindítottuk a „Brüll-plusz” Programot, melybe a végzősök közül csak azok kerülhettek be, akik már nemzetközi szinten is megbízhatón teljesítettek.

– Ez a felfelé történő nyitás, de elindult a változtatási szándék az alsóbb korosztályok felé is.

– Jól ismert jelenség, hogy az edzők, szakemberek állandóan panaszkodnak, hogy gyengén képzett gyerekek kerülnek be az elitképzési korosztályokba, mert nincs megfelelő előéletük, ezért racionálisnak látszott, hogy fel kell építeni az akadémia „előszobáját”. Így került sor a „Brüll-talent” program bevezetésére. A struktúrába ez beleillett, a logikája világos. Azok a tehetséges gyerekek, aki még nem tudták a kritériumokat teljesíteni, figyelmet, pedagógiai, szakmai segítséget kapnak a „talent” programban, akik végeztek, azok viszont gyakorlatilag már világversenyekre, és azokon való jó szereplésre is hivatottak.

– Mi minősít egy ilyen rendszert?

– Az, hogy miként működik. A sportban talán a legegyszerűbb, hogy milyenek az eredmények? Persze itt vigyázni kell, mert a „talent” programban, és a rendes akadémiai programban a versenyeredmények nem teljes egészében minősítik a szakmai munka színvonalát. A „plusz” programban már igen. Megy az útkeresés, hogy miként lehetne, kellene ezt a rendszert még hatékonyabbá tenni, úgy véljük van erre mód: a korszerűsítés, az innováció.

Folytatjuk.

 

MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!