MTK legendárium | 266. rész

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. „Szekrényessy neve összeforrt a Balatonnal” 47. rész.

Szekrényessy Kálmán balatoni munkássága a későbbiekben többek között a fürdőidény meghosszabbítására vonatkozott. Ennek egyik kiemelkedő mozzanata a többek által alapított Balatoni Egylet lett. Szekrényessynek ebben is elévülhetetlen érdemei mutatkoztak, hisz nem csupán az egyik ötletadó alapítót tisztelhetjük benne, de az egylet – talán – leglelkesebb munkását is:

„Másnap tartotta a Balaton-Egylet évi közgyűlését, melyen az is határozatba ment, Szekrényessy Kálmán hosszú beszéd által behatóan indokolt indítványára, melyet Nádasdy Ferenc, és Esterházy Mihály grófok pártoltak, hogy a balatoni összes versenyek alkalmaival totalisator (fogadóiroda) állíttatik föl, továbbá szintén Szekrényessy Kálmán inditványaira, hogy a kormánynál kérelmezik államdíjak kitűzését, s a versenyhajók s a versenyzők számára vasútszállítási kedvezmény megadását.”

Szekrényessynek kiemelt célja volt megismertetni a magyar tengert a hazai közönséggel: „A Balaton-Egylet már jövő tavasszal [1884-ben] megkezdvén áldásos működését, a magyar tenger vidéke számos kéjutazóra számíthat. Sokan fogják Kisfaludy Sándor kedélyes regéit helyszinökön olvasgatni.”

Másik, nem titkolt célja ugyanakkor a balatoni vízisportok népszerűsítése, versenyszervezés és a sportolók támogatása, buzdítása, mely az utókor beszámolóiból látható, hogy fényesen sikerült is: „Ma már olyan fürdőigazgatóságot se találunk, mint az akkori füredi, mely a versenyzőknek az összes szobákat ingyen adta rendelkezésre, a vendéglős pedig napi 3 forintért adott teljes ellátást (reggelire thea, tojás, vaj, stb., délelőtt húsétel, ebédre 3 féle, vacsorára húsétel, és milyen pupozott tálak!). Megalakult a Balaton Egylet öt szakosztállyal. Az 1883-iki versenyt már ez az egylet rendezte.”

Szekrényessy Kálmán neve egész életében összeforrt a Balatonnal, melyet jól példáz az 1909-es hírlapi beszámoló:  „Az ember megnézi Füreden az új fenyőültetvényeket, megismerkedik Szekrényessy Kálmánnal, a híres úszóval, ellátogat Jókai üres villájába és eszik méregdrága fogast.”

Écsy László a balatonfüredi fürdő kissé szervilis hajlamú igazgatója naplófeljegyzéseiben számtalanszor megemlékezett Szekrényessyről, ki sokszor az idény végezte után is még a Balatonnál tartózkodott.

„Ma reggelre hóval volt ellepve a föld. Később az eső folytonosan esett. Szekrényessy ma búcsút vett tőlünk s az esőben Tihanyba ment gyalog s onnan állítása szerint az olaszországi Velencébe távozik. Kár ezért a fiatal tudósért, hogy állandó helyet és foglalkozást nem keres, pedig tudománya volna.”

Écsy naplói lelkének hű tükörképét tartják elénk, kinek átlagosnál is merevebb személyisége főként szabályokból és pedantériából lett összegyúrva. Az ő hivatalnok lelke nem értette a szabálytalan pályájú tehetséget, ki nem csupán tizenkét nyelven beszélt, irodalmi műveket alkotott, megalapította a magyar és német úszósportot, az első magyar sportújságot, léghajót konstruált, küzdött fél Európa szabadságáért, Magyarországon megteremtette a sportdemokráciát és utánpótlásnevelése révén Magyarországot úszónagyhatalommá emelte stb., de még a Balaton fejlesztéséért is többet tett, mint jószerével bárki a hazában. Ugyanakkor csak zárójelben tesszük hozzá, hogy számos titkári, elnöki, alelnöki tisztsége mellett többek között a Bécsi Biztosító Társaság magyarországi fiókigazgatóságának képviselőjeként is tevékenykedett.

Kilenc nap múltán, 1886. december 12-én Écsy Tihanyban járva ismét belebotlott a bajnokba, ki vélhetően a főapát vendégeként tartózkodott a félszigeten: „Az idő borús. Éppen mikor Tihanyba érkeztem, egyszerre egészen sötét volt, hó és eső vegyest esett. Délután kitisztult. Tihanyban találtam Szekrényessy urat.”

A következő esztendőben, 1887-ben ugyancsak az utolsó vendégek között szerepelt az MTK-alapító: „Az idő szép. A Lonkay család ma távozott délután egy órakor. Mármost csak Kenessey Pongráczék és Szekrényessy Kálmán fürdővendégek vagynak itt. Ma kezdették a hidegfürdőket szétszedni.”

Hat nap múltán hagyta el Szekrényessy Füredet, honnan ismételten az apát vendégszeretetét élvezte Tihanyban: „Ma ment el Szekrényessy úr Tihanyba, onnand állítása szerint Budapestre.”

Rendszeres füredi és tihanyi tartózkodásai során rendszerint a tó sport- és társadalmi életét szervezte, tárgyalt, előkészített és nem utolsó sorban versenyeket szervezett, így próbálva felpezsdíteni a tó életét.

Nem véletlen, hogy a hálás füredi utódok a város halhatatlanjainak sorába emelték és az ún. „füredi panteonban” helyezték el domborműves emléktábláját ezzel a Szekrényessy idézettel: „Hazafias kötelességemnek tartottam a Balatont ösmertebbé tenni a hazai és külföldi kéjutazók előtt!” Ma már elmondható, hogy az MTK-alapítónak ez a fáradozása is sikerrel járt…

Ezt olvastad már?