Karate
Hárspataki Gábor
MTK legendárium | 258. rész
Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. „Magyar ember nemigen adta fejét úszásra” 39. rész.
Úszni Szekrényessy gyermekkorában vajmi kevesen tanultak, melyet jól szemléltet az adott korra vonatkozó idézet: „Magyar ember nemigen adta fejét arra, hogy úszni tanuljon. Halnak, békának, csiborbogárnak való mesterség az.”
A nyugat-európai polgári fejlődés azonban nem állt meg, a 19. század közepétől az angliai kollégiumokból kikerült öreg diákok pedig már sportágak szerinti klubokba tömörültek. „Angol fogalmak szerint minden embernek kell valami sportjának lenni, tehát, akinek nincsen sportja az nem is ember.”
Szekrényessy Kálmán huszonkilenc esztendős korában, 1869-ben alakult a világ első úszóegyesülete Angliában, ugyanebben az esztendőben, pedig a szigetország első úszóversenye került lebonyolításra.
Így érkezünk meg a 19. század hetedik évtizedéhez, mikor az Európában élenjáró angol sportéletben már kizárólagos szerephez juthatott az amatőrizmus.
Az 1870-es évtized leleményes polgára már sokoldalú, becsvágyó és célorientált. Keresi a helyét a sajtó hajszálereivel sűrűn átszőtt táguló európai életterében. A gazdasági jólét következtében unatkozó polgár részben a virtussportokban talált önmaga egyéniségére. Nem véletlen, hogy éppen az 1870/80-as évtized hívja életre az úszósport extrém figuráit.
A gentleman szabályok és fair play szellem végleges megszilárdulása előtt fellépő úszók némelyikére sokkal jobban illett a showman, mint a sportman kifejezés. Ezek közé sorolható többek között az amerikai Boyton, ki ripacs mutatványaival, sokkal inkább vízi attrakciót, mintsem, úszósportot propagált.
A hőskor vállalkozó szellemű sportolói úszásra alkalmas medencék híján természetes távok teljesítésére kényszerültek. E távok ideális közegéül elsődlegesen is a tavak vagy tengeröblök nyugodt állóvizei kínálkoztak. Mint ilyen helyszínek, többnyire két szárazföldi végpont közötti táv megtételét jelentették, nyílt voltuk miatt pedig könnyen váltak fogadási tárgyakká.
Kisebb távúszásokat követően Boyton 1875-ös La Manche-csatorna-átevickélése terelte Európa figyelmét a teljesíthetetlennek képzelt táv(ok) kipróbálására. Ezt bizonyítja, miszerint a Boyton-féle átkelés óriási médiaeseménye után mindössze három hónapot kellett várni egy tényleges sportszenzációra.
Az elszánt brit jelentkező Matthew Webb kapitány volt, aki 1875. augusztus 24-25-én teljesítette a nehéz távot, méltán aratva le az érte járó világsikert és elismertséget. Ezt követően Webbet egész Európa ünnepelte, minek következtében őt tekintették a hosszútávúszás koronázatlan királyának.
Mind Boyton, mind pedig Webb a maga mértéke szerint hozzájárult az úszósport népszerűsítéséhez. Hirtelen jött ismertségüket azonban kizárólag pénzszerzési manőverekre kívánták felhasználni, mely egyben a vakmerő bravúrok fokozását is jelentette. Rövid távon éppen ez vezetett mindkét férfi korai tragikus halálhoz. Teljesítményük – főként Webbé – termékenyítő erejű volt ugyan, de néhány bravúrmutatványnál nem terjedt tovább.
Szekrényessy útja ezzel szemben – fogadással induló bravúr-úszása ellenére – merőben más irányt vett azáltal, hogy a hőskor sportolójából az első hatásos sportpropagandistává és szakíróvá képezte magát, mely által az öncélúság szűk keretein túljutva válhatott nemzeti elsőből sportszakemberré, sportmenedzserré, és végül generációkat nevelő sportpedagógussá és nem utolsósorban az egyik legsikeresebb magyar sportklub, az MTK egyik alapítójává…
