Maróczy Géza akár világbajnok is lehetett volna (LAPSZEMLE)

Sakkszakosztályunk elnöke, Kállai Gábor az utanpotlassport.hu oldalon új rovatot indított „Maradj otthon, és sakkozz!” néven. Íme az első rész.

Már jóval több, mint ötven éve sakkozom. Az MTK-VM-ben kezdtem, egyik első mesterem Szabó László, háromszoros világbajnokjelölt volt. Első tanítványom, negyven éve Polgár Zsuzsa, későbbi sakkvilágbajnok lett. Szeretem a sakkozás múltját, rengeteg sztoriját. És szeretem a sakkozás jelenét és jövőjét is, melynek már nemcsak mi emberek, hanem a mesterséges intelligencia is szereplője. Ezekről a múltbeli és jövőbeli történetekről szeretnék mesélni.

Éppen 100 éve, 1920-ban, Maróczy Géza (1870–1951) nagyon nehéz helyzetbe került. Elveszítette hivatalnoki állását, reménye sem volt arra, hogy bárhol alkalmazzák. Ugyanakkor a családját, feleségét, lányát és fiát el kellett tartania. Jó, de mit dolgozzon? Miből keressen pénzt? Volt valami, valami, amit korábban nagyon tudott. Korábban nagyon tudott sakkozni.

Olyannyira, hogy sorra nyerte a világversenyeket. Hastings, Bécs, Ostende, München és Monte-Carlo mind visszhangzott a sikereitől. A híres világbajnok, egyébként Albert Einstein jó barátja, Emanuel Lasker is benne látta az egyik legméltóbb kihívóját. Ugyanakkor Maróczy szemére hányta, hogy a magyar sakkozás képviselete és fejlesztése mintha fontosabb lett volna a mester számára, mint a világbajnoki cím megszerzése.

De mindez már régen volt. Maróczy Géza már vagy nyolc éve abbahagyta a sakkversenyzést. Most, ötvenévesen azonban nem volt választása. Leporolta a sakkfiguráit, és családjával előbb Hollandiába, majd Amerikába indult. Ezzel páratlan másodvirágzás kezdődött, ami rendkívüli módon gazdagította a magyar sakkozást.

Maróczy visszatérése a nemzetközi porondra kirobbanóan sikeres volt. Például 1923-ban, Karlsbadban, a későbbi világbajnok Alexander Aljechinnel és Bogoljubovval osztotta meg az első helyet. De Maróczy Gézának most is, akárcsak korábban, a magyar sakkozás volt a legfontosabb. Így, amikor 1924-ben megalakult a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE), majd 1927-ben meghirdette az első hivatalos sakkolimpiát, a szegedi születésű mester hazatért. A válogatott élére állt, és vereség nélkül, 6 győzelmével és 6 döntetlenjével sporttörténeti aranyéremhez segítette a magyar válogatottat.

Itt persze nem ért véget a munkássága, a nevéhez időtálló stratégiai rendszer fűződik, több, máig ható sakk-könyvet írt és számos magyar versenysiker kovácsa lett. Eközben külföldön a holland Max Euwét szekundánsként támogatta abban, hogy a világbajnoki trónért folytatott páros meccsen, 1935-ben legyőzhesse a legyőzhetetlen Alexander Ajechint. Tanította a cseh Vera Menchiket, az első női világbajnokot. Majd 1936-ban, Münchenben, borzasztó, hitleri körülmények között a sakkolimpián, filmbe illő módon, ismét elsöprő győzelemre vezette a magyar válogatottat.

Ezek után természetes, hogy amikor 1950-ben a FIDE első ízben ítélte oda a nemzetközi nagymesteri címet, akkor a 27 adományozott között – a magyar Szabó László és Lilienthal Andor mellett – Maróczy is helyet kapott. A hazai szövetség a 2020-as esztendőt Maróczy Géza-emlékévvé nyilvánította.

A mellékelt képeken Maróczy Géza játszmáiból találhatók feladatok.

1. kép: sötét indul és 5 lépésben mattot ad.
2. kép: világos indul, és nyer.

A megoldásokat az utanpotlassport.hu a sakkrovat következő írásában közli.

Forrás: utanpotlassport.hu

Ezt olvastad már?