Atlétika
Renner Luca

Az MTK fenegyereke – Páhok István (1907-1970) elfeledett élete X. (Ami az életrajzból kimaradt: anekdoták és adalékok) Befejezés

Publikálva: 2020.08.22 Frissítve: 2020.08.21 MTK Budapest

MTK legendárium | 39. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

A kis Páhok Pista élete annál sokkal gazdagabb és színesebb, hogy a róla fennmaradt értékeket veszni hagyjuk. Mindezeket ki más, mint szeretett anyaklubja, az MTK köteles felkutatni, ápolni, megőrizni. Éppen ezen megfontolások mentén adjuk közre a róla szóló és rá annyira jellemző történeteket, anekdotákat és adalékokat, amik az életrajz lapjairól kimaradtak…

Az első úszás (1923)

A kis Páhok a Duna mellett nőtt fel, ezért, annak ellenére, hogy legsikeresebb Balatonátúszónkat tisztelhetjük benne, folyamúszásaira volt a legbüszkébb. Már kisgyermekként gyakorta úszta át a Dunát, első versenyére pedig tizenhat esztendősen a fővárosban került sor. Az úszótársadalom ekkortól követte nyomon pályáját. 

Még ezt megelőzően (legelső jelentős vidéki úszása) 1923 júliusában zajlott le, méghozzá Baján. Ekkor egy dunai sziget 3,5 km-es körbeúszásával hívta fel magára a figyelmet, ezt a versenyt 1:43-as idővel nyerte meg.

Páhok „páholyban” (1925)

„A Budapesten keresztül megtartott úszóversenyen Páhok Pista lett a győztes.

– Szerepelt már ez a Páhok versenyen? – kérdi valaki.

– Nem, a versenyeket eddig csak „páhokból” nézte.”

A kis suszterinas kitüntetése (1943)

„Ifjú Horthy Miklós rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a Magyar Úszó Szövetség elnöke első osztályú érmet adott át Páhok Istvánnak.”

 

A ravasz taktikus (1941)

Az 1941-es folyambajnokság alkalmával találó volt a közönség vélekedése Páhok életrevaló csibészségéről, vagány hajlamairól, mindarról, amiért az „MTK fenegyereke” jelzővel illetjük.

Már az első száz méter után feltűnt, hogy Páhok István egyenesen a part irányába úszott, a mezőny nagy része pedig követte a tapasztalt veteránt. A nézők közül valaki félig tréfásan meg is jegyezte:

– Rafinált ez a Páhok, úgy látszik, a táv egy részét a parton gyalog akarja megtenni! 
– Dehogy fog az gyalogolni  – vágta rá a másik. – A többiek fognak lelapulva futni a part mentén, míg Páhokot kocsi várja...!

 

A vágyott háromezer dollár (1937)

„Szegény Páhok Pista nemrég nyilatkozott leghőbb óhajáról, az Ontario-tavi verseny megnyeréséről, és most kapjuk a hírt, miszerint szeptember elsején már lebonyolították a versenyt, így Páhoknak újabb egy évig kell várnia a háromezer dollárra.” 

A kis suszterinasnak ez az álma egy életen át beteljesületlen óhajtás maradt.

A kis Csicsó, az olaszok kedvence (1929)

A bolognai úszóversenyen történt, hogy „Páhok Pista egy-kettőre kedvence lett az olasz úszóknak. Csicsó-nak becézték, ami kövéret, ducit vagy ilyesmit jelent. Népszerűségének nem kis részét szájharmonikájával szerezte, amit remekül kezelt.”

Oszkár bácsi, mikor hozzák végre a húst? (1934)

Az első MTK-klubvacsora alkalmával ismét terítékre került Páhok Pista nagy étvágya, mely a jelenlévők szerint „közmondásba kívánkozik”. A kis suszter az elegáns összejövetelen nagy vehemenciával kezdett el enni, fél óra múltán azonban kétségbeesve sóhajtott a főpincér felé:

– Oszkár bácsi! Már a harmadik túrós csuszát eszem, és még mindig nem hozták a húst! 

A pincér sebtében intézkedett, de annyira mégsem lehetett gyors, hogy Pista közben ne pusztította volna el a negyedik adag csuszát is.

Amikor megérkezett a hús, követhetetlenné váltak az események, „ki tudná megmondani, valójában hány adag sült tűnt el villámgyorsan a kiváló úszó tányérjáról?”

Szerenád ifj. Horthy Miklósnak (1931)

Ifj. Horthy Miklós a Magyar Úszó Szövetség társelnöke (utóbb elnöke) gyakran járt a fedett uszodába tréningezni. 1931 februárjában beszélgetésbe elegyedett Bárány István úszóbajnokkal és Homonnai Márton MÚSZ-titkárral. Először a vízben társalogtak, majd az uszoda vendéglőjében folytatták. 

„Egyszer csak a falon megszólalt a hangszóró, amelyből a „32-es baka vagyok én” jól ismert katonanóta csendült fel. Reklamálni kezdtünk az uszoda titkáránál, honnan szerezte ezt az ócska lemezt, de az úszómester elárulta, hogy Páhok Pista működik az uszoda külön stúdiójában. Az ő szájharmonikája szolgáltatta a zenekíséretet ahhoz a harmóniához, amely az úszószövetség emberei között uralkodott.”

Most már biztos nem égünk le! (1931)

„Páhok Pista, aki már hosszabb ideje állás nélkül van, a vízzel ellentétes helyzetbe kerül. Mit jelent hát ez a dodonai rejtély? Tűzoltó lesz Páhok István úr! Székesfővárosi tűzoltó, most már biztos, hogy úszócsapatunk nem ég le…”

Kérek egy málnaszörpöt (1925)

A kaposvári úszóverseny végeztével az úszók este indultak vissza Budapestre. „A külön vasúti kocsiban hamarosan elhelyezkedett a sokaság. A félhomályban, vagy sötétségben bóbiskoltak a csendes fülkék fáradt utasai. Csak Páhok nem volt álmos, szájharmonikával sorra járta a kupékat és szerenádot adott. 

Míg a vonat Dombóváron hosszabb ideig állt, a társaság a vendéglőbe vonult vacsorázni, hova Páhok zeneszóval kísérte őket. Mikor a pincér figyelmeztette, hogy az étteremben nem szabad hangversenyezni, nyugodtan szólt:

– Kérek egy málnaszörpöt!

– Csak azért fújtam, hogy ide jöjjön!”

Hagyjanak tangózni (1930)

„A Breitner tánciskolában egy tömzsi szőke fiú keresztül tör minden akadályon, és jegy nélkül behatol a tanterembe. Úgy ahogy van, felsőkabátban nyomul be a táncoló forgatagba, úgyhogy a kétségbeesett jegyszedőt a táncosok nyugtatják meg:

Ez Páhok Pista, a Balatonátúszó bajnok, a legszenvedélyesebb táncosok egyike Budapesten!” 

Páhok elmondja, hogy december 7-én a fedett uszoda megnyitásának napján részt vesz az osztrák-magyar úszómérkőzésen, és indul a 400 méteres versenyen, de addig is hagyják őt tangózni...”

Kisnagyember (1925)

„Nagy vita bontakozott ki a hosszútávúszókat szállító hajón. Steiner Lili, a hölgy verseny győztese nagy drukkban volt, és egyre hangoztatta, hogy könnyű lesz őt megverni, mikor ő a társaságban a legkisebb. Páhok Pista azonban nem hagyta, hogy a renoméján csorba essék és összemérte testhosszát Liliével. Az erre a célra alakult alkalmi zsűri azonban nem tudott dönteni, mindketten egyforma kicsinyek voltak. Ez azonban csak a verseny végéig tartott…akkor egyforma nagyok lettek!”

Egyiptomi történet (1963)

„Az egyiptomi történet című film forgatásához Páhok Pista tanította be a gyerekeket.

Tóth Laci és Kis Anti, a két magyar főszereplő naponta kijárt a Császár-fürdőbe, ahol Páhok Pista bácsi távúszóbajnokunk tanította őket, és készítette elő a nagy jelenetre, ugyanis az eredeti tervek szerint a tengerbe kellett volna dobni a fiúkat, ők derekukon mentőövvel, küszködve a háborgó vízzel nagy nehezen partot értek volna Alexandria közelében. 

Amikor Anti a hajóra szállva először meglátta a tengert, bizony összekoccant a foga. Ebbe a nagy kanálisba dobják be őt? Megborzongott, végül is minden rendben ment, a felvétel, az úszás is, igaz hiába keresitek a filmben, ez a jelenet kimaradt belőle.”

Hogy miért? Máig sem tudjuk…

Könnyű neki, milliomos a papája (1931)

Az 1931-es párizsi Európa-bajnokságra menet a vonaton az örökké vidám Páhok jó ízűen szájharmonikázott:

„A vonaton vidám a hangulat, Páhok István a gárda legvidámabb tagja felcsapott művésznek, és a vasúti rádióban szájharmonikázott. Virtuóz művészete minden kocsiosztályon döntő sikert aratott. Ezért a kitűnő Páhok Pista a „Sevillai borbély” több áriáját megismételte.  

Páhok egyébként már szombaton starthoz áll a Szajnaúszási távversenyen. Páhok Pista specialitása a folyamúszás és legutóbb is második lett Berlinben.

– Párizsban a második helyre pályázom a Szajnaúszásban – mondotta Páhok. Az első Gambi lesz, hacsak meg nem verem. Gambi nyerte a berlini versenyt is. – Könnyű neki, mert milliomos a papája...”

Egy kis rántotta (1920-as, 30-as évek)

Páhok Pista a neves folyam- és  hosszútávúszó igazi nagyevő hírében állott.

Egy este betévedt egy budai kiskocsmába és kért egy „kis” rántottát.

– Hány tojásból? – kérdezte a vendéglős.
Hát körülbelül húszból – mondta Páhok.
– Te jó isten, és ezt egyedül akarja megenni?
– No, ha maga megeszik húsz tojásból rántottát, akkor azt én fizetem! – mondta a kocsmáros.
– Annál jobb – válaszolta Páhok – akkor potyán vacsorázom.
És a hüledező kocsmáros ellenőrzése mellett meg is ette a húsz tojásból készült rántottát.

– Csak egy kicsit sovány volt! – méltatlankodott az úszó, kevés volt benne a szalonna!
– Hát, ide figyeljen! – mondta mérgelődve a kocsmáros. – Én fizetek magának még tíz tojásból rántottát, ha azt is megeszi.
– Helyes! - egyezett bele Páhok – csak aztán jó szalonnás legyen…
Majd a vendéglős ámulatára és bánatára megevett még tíz tojásból készített (jó szalonnás, zsíros) rántottát is…

Páhokot ismerve lehet, hogy még utána is éhes maradt!?

Páhok, mint kísérleti nyúl (1931)

Vízikesztyűt hoztak, amelynek segítségével a feltaláló szerint gyorsabban lehet úszni, mint puszta kézzel. Páhok Pistát nevezték ki kísérleti nyúlnak, aki 18,5 másodperc alatt úszik puszta kézzel 33,3 méteres medencehosszt.

Páhok elstartolt, úszott és 21 másodperc múlva ért az uszoda másik végére. A feltaláló a kísérleti nyulat, Páhok a kesztyűket okolta a sikertelenségért.

A feltaláló azt mondta, hogy Páhok nem tud úszni, Páhok kijelentette, hogy nem lehet kivenni a kesztyűs kezet a vízből.

A parton álló szakember pedig megállapította, hogy a megnagyobbított tenyérhez most már csak az izmokat és a tüdőt kellene megnagyobbítani. Addig, amíg a feltaláló ezt a „csekély” hibát ki nem javítja, egyelőre ad acta kell a találmány ügyét helyeznünk.

Páhok a Torreádor indulót fújja (1931)

Amikor Bárány István 1931-ben Európa-bajnok lett, úszását követően azonnal masszírozni kezdték. Míg az öltözőben „dolgozott” rajta a gyúró, sorra jöttek a magyar pólósok gratulálni. Minderre Bárány így emlékezett: 

– Bejönnek az öltözőbe a pólósok is, a himnusz foszlányai hallatszanak be. Páhok tiszteletemre a „Torreádor induló”-t fújja…

Ingyen limonádé Párizsban (1931)

Az 1931-es párizsi Európa-bajnokságról Bárány István úszó írja:

– Taxiba ülök, hogy az uszodába menjek. Ahogy kilépek a kocsiból, mint egy tusból, zuhog nyakamba az eső. Belépek a stadionba és az öltözők felé tartok. A néptelen folyosón harmonika szót hallok. Nini, a Páhok Pista koncertezik! 

A magyar úszók a stadion vendéglőjében ülnek, és várják a szép időt, de hiába várják. Páhok közben tovább harmonikázik.  A vendéglősnek roppant tetszik a dolog és ingyen limonádét ad az amatőr muzsikusnak, akinek zenéjére sokan betódulnak a szűk kocsmába.”

Páhok az úszósport humora (1931)

„Berlinen keresztül úszik Páhok Pista, aki részt vesz a Quer durch Berlin versenyen. Ezt a versenyt mindig százezren nézik végig a Spree folyó egész hosszában. Páhok csütörtökön utazik az MTK agilis úszó-szakosztályi intézőjével Halmos Dezsővel Berlinbe. Bizonyára kellemesen fogják érezni magukat, miután Páhok képviseli az úszó sportban a humort.”

Csak szólni köll… (1932)

„Páhok István 1932-ben megnyerte a balatoni versenyt, utána végigfutott a mólón és azt kérdezte:

– Elnök úr, vacsora után szájharmonikázhatok? – Páhok ugyanis szájharmonika-művész. Bár ebbéli szaktudását tarajos hullámok között a semmivel tekintheti egyenlőnek. A siófoki éttermekben mégis sikerei vannak Páhok Pistának, akárcsak a párizsi expresszen, ahol legutóbb a vasút-rádiójával (hangosbemondó) közvetítették minden fülkébe Páhok művészetét.

Páhok a szájharmonika-művész sorra nyeri az életveszélyes úszóversenyeket. A háborgó Balatonon másnapra javult valamit az idő és ekkor került sor a 2000 m-es balatoni versenyre.

Legnagyobb csodálkozásunkra megjelent a startnál Páhok is a következő bejelentéssel: – Nagyszerűen táncoltam az éjjel, ennek folytán csuda kondícióban vagyok, tehát starthoz állok!

Közben megkérdezett mindenkit, vannak-e jó számaink? Ma este ugyanis megint harmonikázni fogok, és nemsokára bekerülök a filharmonikusokhoz...

Az úszók jól befaggyúzták magunkat a hideg víz hatásai ellen, kivéve Páhokot, aki azt mondta, hogy neki nem árt a víz.

A versenyzők beugrottak és alaposan félreúsztak. A cél előtt kevéssel izgalmas küzdelmet vívtak. Páhok egészen félreúszott a badacsonyi partok irányába. Az egyik motorcsónakos kísérő rászólt:

– Mit csinálsz, Pista? Nem arra van a cél! – Páhok bölcsen jegyezte meg: – Csak szólni köll!..és fordult egyet. Az összes előtte úszó versenyzőt beérte és a finisben simán meg is verte mindegyiket. Makk egészségesen ért célba. Amikor a fürdővendégek körülvették, nyilvánosan megtörülközött és közben előadta úti élményeit, méghozzá érdekfeszítő modorban.

A sors bosszúja (1939)

Páhok Pista röpítette világgá azt a mondást még 1931-ben az Európa-bajnokságon Párizsban, hogy: „Ússzon a vezetőség!” Azután is szívesen hivatkozott erre a sajtó által felkapott, és igazi szállóigévé változott mondására, különösen, ha nem volt valami ínyére.

A párizsi út alkalmával „Páhok nem volt megelégedve a francia koszttal, amelyben sok volt az íz és a változat, de nem volt benne harapnivaló. Sürgős és tömör orvoslást kért, különben – Ússzon a vezetőség!”

Páhok Pista csütörtökön reggel kelt útra Liège-be. A városon keresztül való úszásra a belgák két hosszútávúszót kértek, de külön kísérőre nem adtak pénzt, így aztán Páhok vezeti a csapatot. Tehát Páhok István vezető lett. Nevetve mondta szerdán este Beleznay Dr. Páhoknak. – Na, Pista most aztán meglátjuk, hogy hogyan úszik a vezetőség!?

Tessék eldönteni, hogy a helyzet Páhok évtizedes vágyálmának teljesítése, vagy a sors bosszúja?!

Hányszor vonul vissza Páhok Pista? (1944)

A második világháború idején a harmincas évei közepén járó úszó több alkalommal tervezte visszavonulását, ám egy-egy aktuális verseny idejére rendre elcsábult és rajthoz állt. Páhoknak ezt a hezitálását a korabeli sajtó „Kellemetlen kérdések” rovat alatt tréfásan így észrevételezte: „Hányszor vonul vissza Páhok Pista?”

A kis Páhok Pista végül valóban visszavonult: először az aktív sporttól, majd a nagy teljesítményekkel járó úszóbravúroktól. Hű szerelmétől az uszodától, és a nagy evésektől így is csak a halál tudta elválasztani, amikor hatvanhárom esztendősen az élettől is vissza kellett vonulnia…

A kis huncut suszterinas életörömét és vagányságát azonban reményeink szerint ezután örökre megőrzik az MTK legendárium lapjai…

 

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!