Taekwondo
Salim Omar
Az MTK egykori ötösfogata. A legendás csatársor (Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny). 4. rész. Molnár György (1901-1977)
MTK legendárium | 154. rész.
A legendás hírű kék-fehér csatársornak volt hosszú éveken át tagja Molnár György, „az akkori idők legjobban passzoló összekötője.” A Hangya néven becézett remek csatárt, gyermekkora ugyancsak a Fáskörhöz kötötte. Mindez érthető, hisz a Városliget közelében lévő Thököly út 32-es számú házban élt szüleivel, akik 1898-ban kötöttek házasságot. Itt is látta meg a napvilágot, 1901. február 12-én. Édesanyját korán elveszítette, akárcsak nála három évvel fiatalabb – Erzsébet nevű – húgát, ki ugyancsak itt a Thököly úti lakásban hunyt el tizenhat esztendősen. Atyja, Molnár Zsigmond, akárcsak édesanyja Wilcsek Mária az izraelita vallás követői voltak.
Épphogy megtanult járni, amikor már kint kergette a rongylabdát barátaival, melyről így vall: „Mióta az eszemet tudom futballozom. Négyéves koromban kezdtem a Ligetben. Elég büntetést fizetett értem az apám, mert folyton a gyepre rúgtam a labdát.”
Más helyütt ugyancsak gyermekkorára utalva így nyilatkozott: „Egész fiatal koromban az István úti gimnáziummal szemben lévő Fáskörbe jártunk futballozni. Ott rúgtam szét a cipőmet.”
Nem tudjuk kinek a hatására került be a kék-fehér klubba, de saját bevallása szerint 1913-ban, más adatok szerint 1914-ben lett futballista: „1914-ben, tizenhárom éves koromban kerültem az MTK ificsapatába.” Később erre így emlékezik: „Ha jól emlékezem tizenhárom éves lehettem, amikor először húztam magamra a kék-fehér mezt. Persze csak az MTK diákcsapatában.”
Tehetségét jól mutatja, hogy mindössze hat esztendő múlik el, és egyéni kvalitásainak köszönhetően bekerült a magyar nemzeti válogatottba. Mindössze tizenkilenc esztendős ekkor. „Hat év múlva kerültem be a nagycsapatba, ahol közel tíz évig játszottam a híres kék-fehér ötösfogatban.”
Az egykori Fáskör lelkes sportolója az MTK diákcsapatában hamar kitűnt tehetségével, ahol példaképei mentén arról ábrándozott, hogy egykor még neki is terem babér: „Kiskölyök voltam még akkor. Ideálom Konrád II. volt.”
Nem mindennapi szakmai kvalitásai közismertek voltak, melyet a sajtó nem alaptalanul dicsért. „Játékintelligenciája csodálatos volt. A másodpercek töredéke alatt látta, hogy mi a helyes megoldás a pályán. Ördöngös technikával és olyan rúgókészséggel rendelkezett, ami párját ritkította. Eszményi összekötő volt a szélsője számára. Labdáinak szeme volt. Magára vonta az ellenfél védőjátékosát, aztán úgy indította el a szélsőjét, hogy annak már csak kapura kellett törnie. Önzetlensége, érzéke az összjátékhoz, kombinációhoz, szinte felülmúlhatatlan volt…”
