A munkahelyi menza ebédlőjében kedvtelésből kezdett pingpongozni 24 évesen, egy évvel később ő volt a világ legjobbja

Publikálva: 2023.03.16 Frissítve: 2023.03.15 MTK Budapest

Következzék Mednyánszky Mária tragédiákkal szabdalt élettörténete!

1901 áprilisában született Budapesten. Szülei tragikusan korán meghaltak, így már 16 évesen dolgoznia kellett. A Magyar-Olasz Bankba ment hivatalnoknak az árva lány, aki a nővérével élt közös lakásban. Szerette az úszást, az evezést és a vívást, de úgy tűnt, a sport kimarad az életéből. Reggeltől estig a bankban dolgozott, délben pedig a szomszédos cég menzáján ebédelt. Ott volt pingpong-asztal, a fiatal lány pedig néha beállt ütögetni kicsit. Innentől kezdve felgyorsultak az események. 1925-öt írtunk. Az akkor 24 éves Mednyánszky Mária számára két jeles eseményt is hozott az év. Eljegyezte a szerelme, az egykori tehetséges magasugró, Klucsik Jenő, valamint sokak biztatására elment az MTK-ba pingpongozni. Egy évvel később világbajnok volt…

1926 elején olyannyira sikeres volt az asztalnál, hogy a szövetség az első asztalitenisz-világbajnokságra is benevezte. A kiutazása aztán az anyagi gondok miatt csaknem meghiúsult, ám végül ott lehetett Londonban. Persze nagy kérdés volt, hogy a bank ad e szabadságot neki, ám végül ezt is sikerült kijárnia. És ha már ott volt a világbajnokságon, akkor női egyesben és vegyespárosban is első lett. A nevét felkapták az újságok, mindenki csodájára járt, hogy a menza ebédlőjében labdát ütögető lány egy év alatt a világ legjobbja lett.

Örömmel nyilatkozott és elmondta, másfél éve ismeri a játékot, de a munkahelye miatt nincs sok ideje rá, csak este tud tréningezni, ami eléggé fárasztó. Az is kiderült, többször is járt már a Balatonnál és azt is elárulta, még Londonban, a női világbajnoki finálé előtt ő bizony kiment az egyik angol bajnoki focimeccsre, mert rajong a futballért. Majd azt is elmondta, itthon is követi a labdarúgó-bajnokságot, természetesen az MTK-nak drukkol és Orth György a kedvenc játékosa.

1927-ben aztán újabb tragédia érte, hosszú betegség után ugyanis elhunyt a húga, Mednyánszky Mária az utolsó napokban végig ott volt a testvére betegágyánál. A pingpong-asztalnál sokkal több öröme akadt. 1928-ban egyesben, párosban és vegyes párosban is világbajnok lett, a világ pedig tátott szájjal figyelte, hogy bárhol áll asztalhoz, megszorítani sem tudják. Továbbra is a Magyar-Olasz Bankban dolgozott, és hálás volt, hogy elengedik a versenyekre. Mellette szenvedélyes rejtvényfejtő lett, rendszeresen be is küldte a megoldást az újságoknak. Így például megesett, hogy a Színházi Élet nevű magazintól könyvet nyert a helyes megfejtésével. Már 1929-ben felvetődött, hogy visszavonul a munka miatt, ám folytatta, viszont 1931-ben a sikerek ellenére határozottan fogalmazott: „Elég volt öt éven keresztül az állandó, legkimerítőbb idegmunka, amit a folytonos tréningek jelentenek. A most lefolyt világbajnoki versenyeken tizenkettedik világbajnokságomat nyertem. Hát nem elég ez?” – tette fel a költői kérdést. Mégis meggyőzték a folytatásról.

Olyannyira nem volt ellenfele, hogy sokszor férfiakkal edzett, sőt, engedélyt kapott, hogy ellenük is asztalhoz állhasson. Így történt, hogy amikor az MTK férficsapata a BSE ellen állt asztalhoz, Mednyánszky három férfijátékos ellen is simán nyert 1932-ben. Aztán 1935-ben egyéniben és párosban is világbajnok lett. Abban az évben, amikor nagy boldogság érte a férjével, ugyanis megszületett a gyermekük, László. Mivel későn kezdte a sportágat, így végül 1936-ban, 35 éves korában, a soros világbajnokság után (ahol két érmet nyert) bejelentette a visszavonulását. Később is asztalhoz állt még a bank háziversenyein, de aztán újra jött egy tragédia az életében.

Betegség miatt rohamosan romlott a hallása, olyannyira, hogy a munkáját is elvesztette. A Magyar-Olasz Bank, amelyhez egész addigi életében hűséges volt, úgy döntött, nyugdíjazza Mednyánszky Máriát. 1942-őt írtunk. Ettől kezdve alig-alig írtak a világ valaha élt legeredményesebb női asztaliteniszezőjéről a lapok, aki tizennyolcszor lett világbajnok. Az is csak később derült ki, hogy az ötvenes években, a legsötétebb Rákosi-rendszer idején hiába tett sokat az országért, egyszerűen elvették tőle és a férjétől a Kupeczky utcai házukat. A hatvanas években a Pagony utcában laktak (telefonszám 155-064) és Mednyánszky Mária a szenvedélyének hódolt, ami nem az asztalitenisz, hanem a kertészkedés volt. A rangosabb hazai pingpong-versenyekre azért kiment, és ha valaki megkérdezte, mindig azt válaszolta, nem a régi bútordarabokkal kell foglalkozni, hanem a fiatalokkal.

Idősebb korában sokat betegeskedett. 1978-ban, karácsony előtt két nappal aztán 77 éves korában örökre elaludt a nagy bajnoknő. A férje, Klucsik Jenő megtörten mesélt imádott feleségéről, arról, hogy sokat szenvedett az érszűkület miatt. Azt is elmondta, hogy a halálát megelőző hat esztendőben már semmit sem hallott a felesége, és ő lett a tolmácsa. Mednyánszky Mária búcsúztatása a Farkasréti temetőben volt. A fia, László, jóval később (amikor már lehetett), magánkiadásban jelentetett meg könyvet az édesanyja életéről (Hosszú az út a halhatatlanok csarnokáig címmel). Ebből derült ki az is, hogy meghurcolták a Rákosi-rendszer alatt. A gyermek úgy gondolta, ezzel a könyvel ad elégtételt az édesanyjának, akit a nagy sikerek után bántóan hamar elfelejtették.

Nyugodj békében, Mednyánszky Mária!