Keresés

Klubtörténet

Létezik a csodaszer, ami egyensúlyba hozza a testet és a lelket, megelőzi a betegségeket, szórakoztat és fejleszti képességeinket, ez pedig nem más, mint a sport. Ennek szentelte működését az MTK, a Magyar Testgyakorlók Köre. Hogy mit is jelent pontosan a sport fogalma, az nem egyértelmű. Nevezhetjük meghatározott szabályok szerint, versenyszerűen, vagy időtöltésként űzött tevékenységnek, vagy tekinthetjük eredményeket hajszoló szeszélynek, hóbortnak. Bár egyidős az emberiség történetével, az ipari forradalomnak köszönhető egyre több szabadidő tette lehetővé a sportolás elterjedését, mai keretekbe foglalását.

Magyarországon az első hivatalos szervezet, mely a sportolásnak szentelte munkáját, az 1863-ban alakult Nemzeti Torna Egylet (NTE) volt. Az iskolákban először 1868-ban intézményesítették a testnevelést, 1875-ben pedig megalakult a Magyar Atlétikai Club (MAC), mely már a tornán túlmutató célokat tűzött ki.

1888. november 16-án kezdte el munkáját a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK), amit az NTE-vel feszült viszonyba keveredő sportemberek alapítottak. Az erősödő liberális polgárság teret kért a századvég polarizálódó magyar társadalmi életében. Az alapítók közül Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, László Lajos, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tótis Lajos és id. Weisz Dezső neve maradt fent az utókornak. A tagok száma az év végére elérte a 31-et. Az MTK első hivatalos helyisége a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán működő kávéház volt. 1889. április 21-én rendezték első atlétikai versenyüket a tattersali ügetőpályán. A kezdeteknél a torna mellett létrehozták az atlétikai, a birkózó, a kerékpár és a súlyemelő szakosztályokat, később pedig létrejött az úszó, a vívó, majd 1901-ben a labdarúgó szakosztály is. Az első olimpiai bajnoki címeket 1904 és St. Louis hozta az MTK-nak: az úszó Halmay Zoltán 50 és 100 yardos távon is győzött – a Brüll Alfréd 2000 koronás adománya révén kiutazó –, Kiss Géza pedig egy mérföldön ezüstérmes lett. Az MTK-ra mindig jellemző volt a nyitottság, az újításokra való hajlandóság, a klub számos területen úttörőnek számít: ez az első több szakosztályos egyesület, az ifjúsági sportolókat először itt ruházták fel szavazójoggal, itt működött az első hölgyosztály, és itt kezdte meg munkáját az első külföldi edző és az első más nemzetiségű sportoló.

1905-ben Brüll Alfrédot, az európai műveltségű sportembert az MTK elnökének választották, és közel 40 évig állt az egyesület élén. Szellemiségével, az MTK és a sport iránti rajongásával, bőkezű mecenatúrájával nemzetközi hírűvé fejlesztette az egyesületet. Bár voltak jelentős törések a klub fejlődésében – 1900-ban 62-re csökkent a tagok létszáma –, folyamatában fejlődést mutatott a tendencia. 1909. március 20-án felavatták a Ferenciek tere 3. alatt az egyesület központját, 1912. március 31-én az MTK – FTC (1:0), mérkőzéssel pedig a Hungária körúti labdarúgó pályát. Az év őszén a klubház építése is elkezdődött, Markovits Károly tervei alapján, melyet egy év múlva adtak át. Volt itt birkózó- és vívócsarnok, társalgó és tanácsterem, iroda és vendéglő; minden feltétel adott volt az MTK első aranykorszakához, melynek delelőjére világhírűvé vált az egyesület. Ebben a korszakban legendás sportolók, csapatok és szakosztályok sikerei jellemezték az MTK-t. A korát megelőző Orth György, és az újfajta játékstílus vezette sikerre a zsinórban 10-szeres magyar bajnok labdarúgó csapatot (az 1938-as világbajnoki ezüstérmes magyar futballválogatott öt játékosa: Bíró Sándor, Sas Ferenc, Szabó Antal, Titkos Pál és Turay József). Az aranykorban versenyzett a 22-szeres világbajnok, Barna Viktor és sikeres asztalitenisz szakosztály is.

A század harmincas éveinek derekától, a fasizálódó Magyarországon a klub szakosztályainak működése fokozatosan csökkent. Az Országos Testnevelési Tanács 1938. május 29-én életbe lépett 15. törvénycikke szerint megkezdték a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezésének korlátozását. Az 1939. évi törvénycikkben intézkedéseket foganatosítottak a zsidó sportvezetők leváltására is, az 1941. augusztus 8-án keltezett törvénycikk pedig kitiltotta a zsidókat a sportegyesületekből. 1939 végére elhalt a birkózó, a kerékpározó, az ökölvívó, az úszó, a vívó és a vízilabda-szakosztály. 1940. június 26-án, a Hungária labdarúgó-szakosztály oszlott fel. Az MTK, az 1941-es határozatot már nem hajtotta végre, ezért 1942-ben működését megszűntették.

Már 1945 februárjában újraalapították az egyesületet Weisz Richárd lakásán, ám az új diktatúra alatt sem volt töretlen a klub fejlődése. 1950 februárjától a Textilipari Dolgozók szervezetének egyesülete lett, és neve Textilesre változott. Egy év múlva, 1951. február 6-án piros-fehérre cserélődtek a klubszínek, a név pedig Budapesti Bástyára. 1953. augusztus 26-ától visszarakták a szövőiparba az egyesületet Budapesti Vörös Lobogó néven. Az 1956-os forradalom után, a december 10-i közgyűlésen Barcs Sándor javaslatára vették vissza az MTK nevet.

121 bajnoki cím fűződött ebben az időben az ezernevű egyesülethez. Nyolc MTK játékos szerepelt az Aranycsapatban, többek között Gellér Sándor, Hidegkuti Nándor, Lantos Mihály, Palotás Péter, Sándor Károly és Zakariás József. Korábbi MTK futballista volt a szövetségi kapitány is, az érdemtelenül feledésbe merült Sebes Gusztáv. Itt lett olimpiai bajnok Hódos Imre birkózó, Papp László ökölvívó (másodszor), Pataki Ferenc tornász és Gerevich Aladár vívó.

Csendesebben folytak az évek a gyakorló szocializmus alatt. A hatvanas években az MTK nem adott világbajnokot, ugyanakkor az évtized mindhárom olimpiájáról három sportoló tért haza aranyéremmel: 1960-ban Török Gyula ökölvívó, Gerevich Aladár és Horváth Zoltán vívók; 1964-ben Bárány Árpád, Gábor Tamás és Sákovicsné Dömölki Lídia vívók; 1968-ban Dunai Lajos és Sárközi István labdarúgók és Schmitt Pál vívó.

1964-ben a Volentik Béla irányította futballcsapat KEK-döntőig jutott, és ott is csak újrajátszott mérkőzésen maradt alul a portugál Sporting Lisszabonnal szemben.

1972-ben Schmitt Pál aranyérmet nyert, 1976-ban pedig Tordasi Ildikó vívónő lett olimpiai bajnok. Ugyanakkor kilenc világbajnoki aranyat hoztak az évtizedben a kajak-kenusok: Szabó István ötöt, Wichmann Tamás hármat, Árva Gábor egyet. 1975-höz fűződik a Vörös Meteorral történt fúzió, mely pár előd klubot is eredményezett.

A nyolcvanas években a vívók is beszálltak, és ez már tizenhárom világbajnoki címhez vezetett. A kilencvenes évekre tizenötre gyarapodott a szám. Szőcs Zsuzsanna és Várkonyi Marina vívásban, Storcz Botond kajakban nyert négyszer-négyszer.

Az ezredfordulót követő tíz évben a Kovács Kati vezette kajak-kenusok több mint ötven alkalommal örvendeztették meg világbajnoki címmel az MTK-családot. 2000-ben Storcz Botond kétszer, 2004-ben és 2008-ban Kovács Katalin nyert olimpiát MTK sportolóként.

2010. december 17-én fogadta el a Magyar Testgyakorlók Köre küldöttgyűlése a Deutsch Tamás irányításával kialakított „Merre tovább kékek” egyesületi fejlesztési stratégiát.

2013. november 15-én a kormány döntésének köszönhetően meglettek a stratégia megvalósításának gazdasági alapjai.

2013. decemberében az immáron MTK Budapest névre hallgató klub és a BSE fuzionált, megmentve több csapat és egyéni sportágat.

2014. októberében megalakult a Brüll Alfréd Akadémia, mely az egyéni sportágakban biztosít különleges elbánást a kiemelkedően tehetséges fiatal sportolóknak, biztosítva a minőségi utánpótlást a klub számára.

2014. decemberében kiderült, hogy ki tervezheti az Új Hidegkuti Nándor Stadiont, melynek átadása 2016. szeptemberében várható.

2015. októberében az MTK Budapest elnöke aláírta a stadion tervezési és kivitelezési szerződését, így megkezdődhetett az építkezés előkészülete.

Az MTK sportolói:

  • az olimpiákon 33 arany-, 28 ezüst- és 21 bronzérmet nyerve a nemzetek rangsorában is a 33. helyen állnának.
  • a sakkolimpiákon 8 arany-, 13 ezüst- és 7 bronzérmet harcoltak ki.
  • a világbajnokságokon 181 arany-, 144 ezüst- és 118 bronzérmet vívtak ki.
  • az Európa-bajnokságokon 83-arany-, 81 ezüst- és 63 bronzérmet nyertek.

Függelék:

Az MTK elnökei:

Vermes Lajos 1889 – 1891
Porzsolt Gyula 1892 – 1898
Dr. Heteés Antal 1899 – 1903
Brüll Alfréd 1905 – 1944
Vass Zoltán 1945 – 1949
Somogyi János 1951 – 1953
Kovács Lajos 1953 – 1954
Tóth István 1954 – 1956
Dénes István 1959 – 1963
Bánhalmi Ferenc 1963 – 1969 
Dr. Krekács György 1969 – 1971
Fekete János 1971 – 2000
Dr. Harcsár István 2001 – 2002
Szecső Csaba 2002 – 2003
Hunwald György 2004 – 2010
Dr. Deutsch Tamás 2010 –

 

Az MTK és jogelődei történetének fontosabb állomásai:

1888. november 16. Az MTK megalakulása
1896. A KAOE megalakulása
1907. Az Egyetértés megalakulása
1908. Az MTE megalakulása
1926. A Hungária MTK FC, az önálló futballklub megalakulása
1940. július 8. A Hungária MTK FC feloszlása
1942. Az MTK feloszlatása
1945. február Az MTK újjáalakulása
1950. Budapesti Vörös Meteor létrejötte a KAOE és az MTE egyesülése révén
1950. február 26. Az MTK új neve Textiles
1951. február 6. A Textilest Budapesti Bástyává nevezik át
1953. augusztus 25. Budapesti Vörös Lobogó lesz a Budapesti Bástya
1956. december 10. Újra MTK az MTK
1971. A VM Egyetértés Budapest létrejötte a Vörös Meteor és az Egyetértés egyesülése révén
1975. január 28. Az MTK-VM létrejötte, az MTK és a VM Egyetértés egyesülése révén
1990. május 24. Újra MTK az MTK
1995. december 8. Az MTK FC önálló futballklub megalakulása
1998. június 17. MTK HUNGÁRIA FC lesz az MTK FC
2003.szeptember 22. MTK Budapest lesz az MTK HUNGÁRIA FC
2008. január 1. MTK Erzsébetváros lesz az MTK
2013. december 23. Fúzió a BSE-vel - MTK Budapest

Az MTK és jogelődeinek történetének fontosabb állomásai:

Források:

dr. Fodor Henrik: Az MTK 25 éves jubileumi évkönyve (1913.)
Walter Umminger. A sport krónikája (2002.)
Barcs Sándor vezette szerkesztő bizottság: Száz éves az MTK-VM SPORTKLUB (1988.)
Hencsei Pál: Az MTK százhúsz éve (2008.)
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!