Atlétika
Magyari Zoltán
98 éve született Kovács „Bütyök” József
Tizenegyszeres magyar bajnok hosszútávfutónk olimpiai és Európa-bajnoki ezüstérmet is szerzett, pályafutása alatt legyőzte Emil Zatopeket, és gyorsabbnak bizonyult Vlagyimir Kucnál.
Az 1926. március 3-án, Nyíregyházán született Kovács József 24 évesen igazolt a Budapesti Bástyába, majd a Budapesti Vörös Lobogóban folytatta (Mindkét klub az MTK jogelődje. A szerk.), 1957-től pedig a Magyar Testgyakorlók Körében sportolt.
Bütyök leginkább közép- és hosszútávfutásban jeleskedett, 1951-től – harmincötszörös válogatottként – három olimpián szerepelt. A római ötkarikás játékok után visszavonult a nemzeti csapatból, majd 1962-ben fejezte be aktív pályafutását.
Az 1952-es, Helsinkiben rendezett olimpián még helyezetlen volt, de egy év múlva legyőzte a későbbi kétszeres olimpiai bajnok, egykori tengerészgyalogost, a szovjet Vlagyimir Kucot.
1953 szeptemberében nyolcvanezer(!) ember látogatott el a Népstadionba, a Magyarország–Szovjetunió válogatott atlétikai viadalra. Ez akkoriban nézővilágcsúcsnak számított, hiszen korábban soha nem voltak ennyien kíváncsiak a sportok királynőjének egyik vetélkedésére sem.
A versenyen Vlagyimir Kuc világcsúcsot akart futni – ezt be is jelentette a rajt előtt – és ennek megfelelően, gyilkos tempóban vágott neki a távnak. 2.500-nál nagyjából 300 méternyi előnye volt Kovács Józseffel szemben úgy, hogy közben percen belüli 400-at abszolvált.
Bütyök azonban nem adta fel, és a tomboló nézősereg előtt az utolsó körben beérte a szovjet fiút, és 14:01.2-es idővel, új magyar csúccsal győzött.
1954-ben, július elején rendezték a Magyarország–Csehszlovákia – kétnapos – válogatott versenyt. A nyitónapon hatvanezer néző várta, hogy az 1948 óta veretlen csodafutó, a négyszeres olimpiai- és kétszeres Európa-bajnok, Emil Zatopek összecsapjon a „kis” Kováccsal.
A rajt után a cseh – szokásának megfelelően – megpróbált elhúzni a mezőnytől, hatalmas iramot diktált, de nem tudta lerázni a mi fiúnkat. A táv felénél Bütyök meg is előzte az olimpiai bajnokot, de az visszavette a vezetést. A hajrát, szűk egy körrel a vége elött Kovács kezdte meg, és hihetetlen erőkifejtéssel, új országos csúccsal, tíz méteres előnnyel győzött.
A közönség nem bírt magával, több százan beugrottak a pályára, vállukra emelték, levegőbe dobálták a nagy bajnokot, és csak az eredményhirdetésre voltak hajlandók visszamenni a lelátóra.
A pár héttel későbbi, berni Európa-bajnokságon aztán Zatopek elégtételt vett, Európa-bajnok lett Bütyök előtt, ahogy 1956-ban a melbourne-i olimpián Kuc is megelőzte Kovácsot.
Kovács József, a népszerű Bütyök elképesztő, többször bravúros, váratlan győzelmeket aratott, de mindig megmaradt szerény, halk szavú, magányos hosszútávfutónak.
1987. március 29-én hunyt el Budapesten.
Eredményei:
olimpiai 2. helyezett, 1956. Melbourne: 10.000 méter (28:52.39)
olimpiai résztvevő:
1952. Helsinki: 5.000 méter (helyezetlen)
1960. Róma: 10.000 méter (29:42.2 15. helyezés)
Európa-bajnoki 2. helyezett: 1954. Bern: 10.000 méter (29:25.8)
tizenegyszeres magyar bajnok:
5.000 méter: 1951, 1954, 1959
10.000 méter: 1952, 1953, 1954, 1955
mezei futás: 1954, 1957, 1958, 1959
kilencszeres magyar csúcstartó
legjobb egyéni eredményei:
3.000 méter: 8:16.8 (1953)
5.000 méter: 14:01.2 (1953)
10.000 méter: 28:52.39 (1956)
Díjai, elismerései:
A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)
Fotó: Blaha Judit, MTK Budapest archív, Deutsche Fotothek, CC BY-SA 3.0 de
