Vermes Lajos Szekrényessy rokoni ajánlására lett az MTK elnöke

MTK legendárium | 71. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Szekrényessy Kálmán, klubalapító 1885-től aktívan mentorálta a sportolni kész zsidó ifjakat, edzői tanácsokkal látva el valamennyi komoly ambíciójú fiatalt. Mentori tevékenysége 1886-tól fokozódott, amikor maga köré gyűjtötte a főváros tanuló ifjúságának, munkásrétegének és zsidó polgárságának sportolni kész tagjait.

Szakszerű trenírozásának köszönhetően tucatszám tanultak meg úszni a fiatalok, akiket azután az általa szervezett ún. promontori úszókirándulások néven ismertté vált sporteseményre gyűjtött egybe. Atyja a „kis Széchenyi” nyomdokain haladva szervezte e dunai kiúszásait, jól tudva, hogy: „aki valaha szándékozott úszóversenyre készülni, rendesen az első nagy nehézségnél megállapodott: nincs hely a kellő tranírozásra! Nem mindenki lehet a méregdrága csónakegylet tagja, hogy minden nap a csónakház kellemes fekvését felhasználva tranírozhat. Mindenki nem lehet a Magyar Athleticai Club tagja, hogy annak egyetlen nagyobb zárt versenyén részt vehetne.” Az 1886-os promontori úszás korai tagjai között találjuk Szekrényessy zsidó származású tanítványait, a „Nemzeti Uszodának hat izmos úszóját”, a Bródy testvéreket, Ábelest, Klingert és Müllert, kik „azután a budafoki sörcsarnokban az előre rendelt hatalmas ebédet a legjobb kedvvel és jó kondiczióval költötte le, víg poharazás közben.”

Kiemelten támogatta a munkásság sportolását, tudva, hogy: „módot kell nyújtani a munkás elemnek a mulatságra. A magyar iparos mindenkor büszke volt testi erejét kimutatni.”

Szekrényessy szervezői munkássága 1888 nyarán már egészen közel vitte a zsidó sportembereket a közeljövőben alakítandó egylet létrehozásához. Augusztus folyamán a Nemzeti Torna Egylet (NTE) tagjai részt vettek az Aradi Országos Tornaünnepélyen, soraiban több zsidó sportolóval, kik közül többen a három hónap múltán életre hívott MTK alapítói lettek. Ezen esemény résztvevői a következők voltak: Totis Lajos, Bokelberg Ernő, Deutschländer Nándor, Goldmann Sándor, Spitzer József, Weitzenfeld Gusztáv, Stern Alfréd, Stern Adolf, Schön Lipót, Braun Emil stb.

Az 1888-as nyári évad utolsó jelentősebb eseménye, amikor az NTE budapesti illetőségű zsidó sportolóit Szekrényessy Kálmán szeptember 10-én bemutatta Aradon a kor ugyancsak nagyformátumú sportemberének, Vermes Lajos földbirtokosnak. Vermes utóbb Szekrényessy felkérésére lett az MTK első elnöke. E találkozó minden bizonnyal már a klubalapítást közvetlen megelőzendő, informális jelleggel ment végbe.

A nagybudafai Vermes család a Bódva völgyében birtokos Szekrényessyekkel állt (távolabbi), ún. magyar sógorsági kapcsolatban. A dzsentri szerteágazó kapcsolatrendszere főként közeli, távoli és egészen távoli rokoni nexusain nyugodott. Részben ennek köszönhette közéleti magabiztosságát, politikai befolyását, mind megyei, mind pedig országos szinten. A dzsentri összetartása, a kavaterkázás és brúderkázás kedves, bohém világát talán Mikszáth ábrázolta legüdébben.

A délvidéki – nagybudafai – Vermes família némely (rokoni) tagja előszeretettel vadászott a Szekrényessyek Borsod faluban fekvő – ma Edelény részét képező – jószágán. Ilyenkor a legvidámabb athléta mulatságok-at tartották a Bódva-parti Szekrényessy birtokon, melyen Szekrényessy Kálmán mellett többek között jelen volt Vermes Lajos, és közös barátként a megyei főispán, korábbi MAC-bajnok Kubik Béla is.

Kubikot a nagy sportbarátot egy ország ismerte, férfiasan daliás termete tiszteletet, mint az országgyűlési obstrukciók botrányhőse pedig ellenszenvet váltott ki az emberekből. Kubik életével és halálával kapcsolatban négy dolog a mai napig ismeretlen. 1. Kilenc leánygyermeket nevelt, 2. hírhedten csúnya feleséggel bírt, 3. zöldhalompusztai birtokán került elő a világhírű szkíta aranyszarvas, 4. méhcsípés okozta a halálát.

Egyébiránt felesége nádudvari Bónis Sárika csúnyaságába (annak első férje Putnoky uram) szó szerint belehalt. Történt ugyanis, hogy, Sárika épp a Pannónia éttermében vacsorált, amikor egy tapintatlan ifjú, az asszonyra pillantva így kiáltott fel: „Az angyalát, de csúnya!” Az inzultust szóváltás, majd elégtétel követte, melynek során a gáláns férj lőtt sebbel, holtan rogyot a városerdő füvére.

Sárika becsületét nem sikerült megvédeni...talán éppen ezért választott második férjül atlétikia bajnokot, kivel azonban három döngicsélő méhecske végzett.

Addig is, amíg élt, Szekrényessy és Vermes mellett a sporthőskor egyik legsikeresebb egyéniségi közé tartozott...

Ezt olvastad már?