Ritmikus gimnasztika
Pigniczki Fanni
A világranglistán már 139. játékosunk az automatikus melbourne-i főtáblát még nem tartja valószínűnek, a jövő évi Roland Garrost viszont egyértelműen így célozza meg. Zsombi a Nemzeti Sportnak nyilatkozott.
– Hová utaznak?
– Haza, bár nem ez volt az eredeti terv – mondta a 22 éves Piros Zsombor, aki vasárnap Tamperében élete első ATP-challengerversenyét nyerte meg. – Megterhelő volt a torna, fáj a hátam, valamint a bal lábfejem és a jobb vállam is bekrepált. Menni akartam a svájci nagy challengerre, de le kellett mondanom, mert többet ártott volna, mint használ.
– 139. helyen tart a ranglistán, ez gyorsabb tempó annál, amit év elején elképzelt, igaz?
– Abszolút, mivel karrierem legnagyobb részében a három- és a négyszázadik hely között mozogtam. Tavaly év végén betörtem a háromszázba, nehezen, sok munkával, és nem gondoltam volna, hogy magasabb szinten gyorsabban haladok, de mindig is hittem magamban. Öt hónap alatt 280-ról lefeleztem a ranglistahelyezésem, ehhez szerencse is kellett, ám keményen dolgoztam, és még a sok sérülés meg a koronavírus sem okozott nagy akadályt.
– Mennyire fontos, hogy már van challengersikere?
– Áttörést hozhat, nagyon fontos, nagy hitet és önbizalomlöketet ad a további versenyzéshez. Eddig körülbelül ötven challengeren indultam, és annyiszor éreztem, hogy karnyújtásnyira van a győzelem. Fájó volt látni, hogy ez sikerült olyanoknak is, akiket többször is elcsíptem, és általában nincsenek jobb eredményeik, mint nekem. Nagy nyomást tettem magamra mindig, aminek nyögés lett a vége, mentálisan és testileg elfáradtam a versenyek vége felé. A pozsonyi döntőben lemostak a pályáról, Splitben a sérülésem egy szettet engedett, azt is fájdalomcsillapítóval. Mind kellett, hogy eljöjjön az időm – vasárnap óriási örömöt éltem meg!
– Mi lesz a folytatás, marad salakon, vagy irány a keménypálya?
– Megyek keménypályára, kezdődik a US Open-felkészülés, Kanadában indulok az 1000-es torna selejtezőjében, aztán jön a challenger, majd augusztus végén a „kvali” New Yorkban.
– Milyen reményekkel várja a US Opent?
– Hogy három a magyar igazság, a challengerdöntők tekintetében számított, talán bízhatok ebben újra, de annyi jó játékos indul a Grand Slam-selejtezőben, hogy nagyon sok függ a sorsolástól. 128-an dübörögnek, nincs kivétel, a napi forma dönt. Ha kikapok az első körben, de megtettem mindent, nem lesz okom panaszra. Megbecsülöm, hogy ott lehetek, évekig nem is játszhattam ilyen meccseket.
– Reálisnak látja az Australian Open automatikus főtábláját?
– Ha nem lenne tavalyról a hatvanpontos novemberi hetem, nagyon jó szériával elcsíphető lenne. Nem tartom valószínűnek, de azt sem tartottam, hogy a Garroson nulla felkészüléssel 6:2, 6:2-re verjem meg Sam Querrey-t. A jövő évi Roland Garros főtáblát azonban kimondottan megcélzom, addig fejlődöm is, további önbizalmat és rutint szerzek, de nem lennék elkeseredve, ha már Melbourne-re összejönne.
Forrás: nemzetisport.hu