Nem akar szimpatikus vesztes lenni

A hazai rendezésű Európa-bajnokság miatt szünetel a női NB I, de ez nem jelenti azt, hogy az MTK kézilabdázói szabadságot kaptak volna és békésen vásárolgatnának a plázákban, a karácsonyi ünnepekre. Horváth Attila, ha lehet még a szokásosnál is keményebb edzésmunkára sarkallja tanítványait.

– A szünetre azzal a megnyugtató érzéssel vonulhatott a gárda, hogy a Magyar Kupában, az NB I/B-ben szereplő Kecskemét együttesét kapta. Mivel telnek a napjaitok?

– Feldobta a csapatot, hogy – az erőviszonyokat tekintve – verhető ellenfelünk lesz, de ez nem jelenti azt, hogy lenézzük őket, ám ezt a fokot meg kell lépnünk. Keményen, heti kilenc edzéssel készülünk. Van munka a lányokkal, hiszen a korábbi találkozók bizonyították, hogy kondicionálisan, technikailag és taktikailag is van még mit behoznunk.

– Hogy viselik a megpróbáltatásokat?

– Rendesen dolgoznak, panasz nem lehet rájuk. Azon vannak, hogy minden olyan elemet megtanuljanak, amiket gyakoroltatunk velük. A feladatokat teljes erőbedobással végzik, viszont nagyon fáradtak.

– A munkára, az akarásra talán eddig sem volt panasz, mégis többször előfordult, hogy nyerhető mérkőzések mentek el. Mi lehet ennek az oka?

– Már az elején elmondtuk, hogy sok helyről jöttek a játékosok, és volt köztük több olyan, aki már hónapok óta nem játszott. Első körben az önbizalmat kellett helyreállítani. Pszichológus segítségét is kértük, de a játékosok nagyon akarnak, bármikor leülhetünk velük mi is. Igazi család kovácsolódik a kezeink alatt, ez optimizmusra adhat okot.

– Valaki úgy fogalmazott, hogy az MTK a „szimpatikus vesztes”, hiszen szinte mindig úgy kap ki, hogy kivívja az ellenfelék elismerését, megbecsülését, tiszteletét. Mégis előbb-utóbb jó lenne kilépni ebből a szerepből.

– Mi is azt látjuk, hogy ezen a ponton át kell lendülnünk és meg kell tanulni győzni. Nem kis feladat. Többen vannak, akikből pont az az egy-két gól hiányzik, hogy nyerjük az adott összecsapást. Benne van a csapatban a jobb szereplés, de most még pengeélen táncolunk.

– Mit kívánsz magadnak és a csapatnak 2015-re?

– Mindenképpen bent szeretnék maradni az NB I-ben, de nagy vágyam, hogy a nyolc közé kerüljünk, ám miután rendkívül kiegyensúlyozott a mezőny, ezt nagyon nehéz lesz teljesíteni. Azt viszont kijelenthetem, hogy azért vagyunk sportemberek, hogy a cél érdekében mindent megtegyünk és ezzel biztos, hogy nem lesz gond.

Ezt olvastad már?