MTK legendárium 229. rész

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. 12. rész.

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmánnak gyermekkorában – atyja barátsága révén – gyakran volt alkalma házukban üdvözölni a zenei élet kiválóságait, úgymint a világhírű hegedűművészt, Reményi Edét (1829-1898), Mátray Gábort (1797-1875), ki akadémikusi tagsága és zeneszerzői tevékenysége mellett alapítója volt az első magyar szépirodalmi és divatlapoknak (Regélő, Honművész), igazgatója a Zenedének és Nemzeti Színháznak, valamint a Széchényi Könyvtárnak, Hapf Ágoston „jeles műkedvelő zeneszerzőt” illetve több zene és művészetpártolót, úgymint, a híres mecénást, a puritán életű Rökk Szilárdot (1799-1888), Liszt „leghűségesebb barátját” br. Augusz Antalt (1807-1878), br. Prónay Gábort, Irinyi Józsefet (1822-1859) „a legkiválóbb publiczisták egyikét” a „gyújtó” (gyufa) feltalálójának, Jánosnak testvéröccsét. Irinyi József, a Szekrényessy szalon törzstagja utóbb „nagy szerepet játszott az 1848-9-iki szabadságharczban”, ugyanis a forradalmi ifjúság szószólójaként volt jelen a városházán a városatyákkal, így a városkapitány, Szekrényessy Endrével szemben. A bukás után halálraítélték. A városkapitány öccse, az MTK-alapító atyja, Szekrényessy József személyes közbenjárásának eredményeként több társával mégis kegyelmet kapott.

Ugyancsak Józsefnek köszönhette életét, többek között az ünnepelt költő s a család barátja, Tóth Lőrinc (1814-1903) is. Állandó tagja volt még a Szekrényessy-szalonnak rottaresti Dobsa Lajos (1824-1902) bihari illetőségű földbirtokos, ki főként, mint drámaíró vált népszerűvé az 1850-es években, kire Szekrényessy Kálmán így emlékezett: „elegáns, rendkívül nagyműveltségű férfi, előkelő szépirodalmi-író, kinek egyik darabja: IV. László, évek hosszú során keresztül úgynevezett „kasszadarabja” volt, mind a Nemzeti Színháznak, mind a vidéki színházaknak.”

A Szekrényessy-szalonban rendezett bálok alkalmával: „előtánczos rendesen a deli termetű Dobsa Lajos volt, a kinél jobb és szebb tánczos ritkán kerül.” Egyébiránt Dobsát és Szekrényessy Józsefet közös ismeretség kötötte „Miska bácsihoz”, – ahogy Vörösmartyt szűkebb körben nevezték – illetve Petőfi Sándorhoz, kivel Szekrényessy közéleti forgolódása során több ízben közvetlen kapcsolatba került, Dobsa pedig hosszabb ideig együtt lakott vele.

Állandó látogatónak számított a továbbiakban Virozsil Hugó, „az akkori németnyelvű pesti egyetem rektorának fia, ..Kürcz János ügyvéd, műkedvelő”, ki az 1850-es években pesti nemzeti zenede- és tornaegylet titkára volt s ebben a minőségében szerkesztette ez utóbbinak évkönyvét, továbbá Takácsy Miklós, „Afrikában is utazott, közszeretetben állott „görög”, ami egyjelentőségű volt az önzetlen hazafiság fogalmával.” Fésüs Dániel, „tulkorán elhalálozott egyik vezetője az akkori előkelő ifjúságnak”, Harsányi Ignácz ügyvéd, Grabovszky Szilárd, Kovách László, Papp László, Pompéry János (1819-1884) hírlapíró, akadémikus és országgyűlési képviselő.

Napi rendszerességgel fordult meg a Szekrényessy-szalonban a fiatal Petőfit először alkalmazó Vahot Imre (1820-1879), irodalmár és lapkiadó, a kor vezérlapjának a Pesti Naplónak szerkesztője, annak ellenére, hogy a család köztudomás szerint – Széchenyi közelsége miatt – nem túl meleg viszonyt ápolt a Vahot rokon Kossuthtal.

A sors fintora, hogy később Szekrényessy Kálmánnak éppen egy Kossuth leány lett unokahúga. Ugyancsak tisztelt vendégnek számított Kálmán gyermekkorában a roppant népszerűségnek örvendő, népies verseket szerző Szelestey László (1821-1875). Továbbá kedvelt látogatónak számított a korszak híres arszlánja, a népszerű prózaíró és romantikus hős, Kuthy Lajos (1813-1864) is.

Az MTK-alapító atyja egy 1842-es összejövetelről így ír menyasszonyának Slachta Etelkának: „Tegnap este jobb és homogeneus gondolkozású és elvű ismerősim és barátimat egy kis barátságos estélyre magamhoz összehívatván (közel 90). Szétmentünk épp éjfélkor történt és így magam is, szokásomon kívül, később feküdhettem le.

Valahányszor egy kis barátságos estélyt adok, jobb ismerősim és barátim örömmel jelennek meg hozzám, és ez nékem, megvallom egy kissé hízeleg, átlátván, hogy nem valamely rendkívüli vacsorák, vagy kártya utáni nyerészkedések (mivel ezeket házamban nem ismerem), hanem az őszinte barátság vonzza hozzám őket, tán ide járul az is, mivel a megválasztásban és meghívásban is egy kissé parallelizálgatni tudok. Valamint tavaly, úgy ez idei első estélyemben is minden meghívottam vidám képpel jelent meg, esti 6 óráig, mint estélyem kezdetéig. 

Barátim pedig több ízben tréfálva felszólítottak, mi légyen oka annak, hogy te tavaly ilyenkor már négy mulatságos estélyt adál, ez idén meg csak egyet sem?

De volt még egy titulusom adni ez estélyt, t.i. külföldön nevezetesen a londoni kikötőben, egy font valódi kínai teát vettem és még ezt sem kóstoltam meg sem magam, sem nem kóstoltattam meg másokkal, pedig úgy e mindenekben, úgy ily csekélységekben, nem is öröm, ha mással valamit nem közölhetünk, úgy nem is lehet jó, a hozott tea, ha annak valódi jóságát mások is nem igazolják. Öt szűk szobáim telve víg kedvű barátimmal, kik között egy vőlegény is volt, kinek vacsora alatt én emelek poharat, némelyek klavírom [zongorám] mellett ülve énekeltek, mások némi változatok eljátszásában tüntették ki magukat, voltak kik whistet játszottak, mások társalogtak, utazásaikat beszélték el, én főleg arra vigyáztam, hogy senki magát magán ne találja és az egésznek legyen meg a gömbölyűsége.

De ismét nem azt írom le mit ígértem t.i. az étkeket és annak rendjét.

7 óra felé teáztunk, 9 órakor kezdődött a vacsora veszphaliai sonkával, friss disznó-aprólék, némi cottlettek, tésztás étel, saját termesztményű sült kolompérok (ezekről különösen híresek estélyim), szőlő és alma, mindezekkel karloviczi-ürmös.

Ön ismerősi közül jelen volt Rónay Lajos, Schmerczing Tadus, Óhegyi, és Photter urak. Ez előtt ily estélyek alkalmával nálam szoktak a társasági bálok adása megpendíttetni és szerkeztetni, most is felszólítottak azok szerkesztése végett.”

Ilyen gyermekkori előzmények után talán nem meglepő, hogy a társasági és filoszemita légkörben felnevelkedett Szekrényessy Kálmán 1888. november 16-án lakását bocsájtja rendelkezésre az MTK megalapításához…

Ezt olvastad már?