MTK legendárium | 370. rész

Az MTK alapítása és alapítói. 1888-ban született a klub.

A téli idény előtt a Szekrényessy mentorálta Sportkedvelők Köre (SK) is előrukkolt, és megtartotta a „Tanulók Versenye” névre keresztelt fővárosi viadalát. Ennek az egyletnek sportolói ekkorra már kész fiatalemberekké cseperedtek, ily módon 1888-ra ért össze Szekrényessy kétirányú nevelése. A diákokból felnőttekké serdült Sportkedvelők Köre (SK) kicsiny, de annál sikeresebb csapata, illetve az iparosokból, kereskedőkből álló felnőtt műkedvelők és félprofik tábora, kik a demokratikus tónusú Budapesti Torna Club (BTC) és Budapesti Sport Club (BSC) irányából érkeztek.

Szekrényessy Kálmán 1888 augusztusának idusán szokásos sétájára indult. Kényelmes Teréz körúti lakását elhagyva, ezüst nyelű sétapálcájával a kezében. A rá jellemző szolid eleganciával ballagott a Laudon utca felé. Nemzetközi hírű sportbravúrjai, nagy tömegben sokszorosított fénynyomatú arcképei és hírlapi cikkei nemcsak hazájában, de Európa nagyvárosaiban is ismertté tették személyét. Ahogy komótosan ballagott végig a fényes Andrássy úton, lépten nyomon udvarias köszöntéseket fogadott. A Sugárútnak is nevezett fakockás Boulevard összes palotájáról levonultak már a pallérok, azok egy-két esztendő óta végső pompájukban díszelegtek. Túljutva a Hermina téri szép neoreneszánsz Opera újdonsült épületén, a kocsikorzó túloldalára térve, a kicsiny és tiszta Laudon utcába irányozta lépteit. Itt az impozáns háromemeletes, kőgirlandokkal és korinthoszi oszlopos falpillérekkel díszített Freudiger bérpalota rozettás kapuja előtt állt meg.

A háziúrhoz, a joviális „fehérneműgyárnokhoz”, a tudós talmudistához ezúttal nem privát óhéber beszélgetésre és bölcselkedésre érkezett, mert Szekrényessy a nyelvek nagymestere összesen tizennégyet sajátított el. Azon kevesek közé tartozott – annak ellenére, hogy egyetlen zsidó felmenővel és rokonnal sem rendelkezett – aki megtanulta az ószövetség nyelvét, amit leginkább rabbik társaságában tudott gyakorolni.

Jövetelének célja ezúttal (modern kifejezéssel élve) a szponzorkeresés volt, vagyis a nemes sport ügyének támogatása. Szekrényessy érvei hatottak, ugyanis Freudiger Mózes (1833-1913) átengedte újépítésű szuglói (ekkoriban így nevezték Zuglót) villájának impozáns méretű kertjét az augusztus 24-i sportrendezvény céljaira.

Tette ezt két oknál fogva, egyfelől, mert, mint rabbi végzettségű hithű izraelita – aki ráadásul a Budapesti Ortodox Hitközség alapító elnöke is lévén – szolidaritást érzett hitsorsosai iránt, lett légyen az szociális vagy épp sportkérdés. Mindezeken túlmenően, nagy magyar hazafi és az ifjúság barátjaként is ismert volt a fővárosban. Nem véletlen, hogy ő alapította Budapest első magyar nyelvű zsidó iskoláját is. Másodsorban az sem lehetett Freudinger Mózes számára közönyös, hogy felnőtt fiai, Lipót huszonkettő, Ábrahám húsz, a kis Károly pedig tízedik évét taposva, nélkülözni volt kénytelen az egyleti testgyakorlás előnyeit.

A pátriárkák bölcsességével élő jámbor gyáros, talán atyáihoz hasonlóan angyali üzenetként értelmezte a híres sportember érkezését, mely tapasztalások és jelenésszerű élmények nem példanélküliek a mélyen vallásos ortodox rabbik körében. Mózesnek pedig már atyja is (Pinkász néven) az óbudai hitközség rabbijaként tevékenykedett, anyjának, Janka asszonynak a vezetékneve Schauengel, pedig egyenesen angyallátót jelentett. Freudiger tehát nyitott szívvel és nyitott pénztárcával fogadta a kor egyik legnagyobb európai sportemberét, megértve az idők szavát és a magyarországi zsidó fiatalok aktuális társadalmi és sportigényeit. Éppen ennek köszönhetően ez a találkozás – mint rövidesen láthatjuk – alapjaiban határozta meg a magyar sporttörténelem és az MTK sorsát… 

Ezt olvastad már?