Atlétika
Moravcsik Angéla
MTK legendárium | 347. rész
Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. A megtalált boldogság
Szekrényessy Kálmán sógornője, a hazai színpadok meghódítását követően bécsi és európai sikerekre vágyott, és ennek érdekében 1880. november 12-től a Bécsi Szín – és Zeneművészeti Iskola növendékévé vált. Ramazetter Jolán az Aradi színházánál betegszabadságot kért, de még bécsi beiratkozása előtt (tíz nappal), november 2-án „a „Gauthier Margit” címszerepében vett búcsút a közönségtől, mivel torokbaja miatt enyhébb égalj alá kell utaznia.” A bécsi művészeti iskolának egészen 1882. március 23-ig volt növendéke, ahová minden bizonnyal Izabella nővére meghívására érkezett, ki ekkor már egy esztendeje tanult itt ének-zenei szakon.
Akárcsak Pesten, a bécsi Színiképezde növendékeként is a közönség kedvencévé vált, és éppen ennek köszönhette 1882. május 1-jével kezdődő hamburgi (első nemzetközi) szerződését is:
„Ramazetter kisasszony, ki a helybeli Színiképezde előadásain nemrégiben kitűnő képessége által a közönség figyelmét magára vonta, és annak kedvencévé vált, a hamburgi városi színházhoz szerződött fényes feltételek mellett. A kitűnő szépségű fiatal színésznő egy derék magyar embernek, Ramazetter pécsi nyomdatulajdonosnak a leánya.”
Jolán több tehetséges színésztársával egyetemben szegődött Berlinbe, melyről a bécsi lap így tudósít: „A Károly Színház április 30-án tartja utolsó előadását, május 1-jén a színpad több tagja Tevele társaságába Hamburgba megy.”
A hamburgi társulattól tehetsége révén hamar a fővárosi, azaz berlini Deutsches Theater színpadára került, ahol csakhamar kölcsönös szerelemre lobbant a korszak egyik legnagyobb európai színészgéniuszával, az ugyancsak magyar származású Kainz Józseffel (1858. I. 2. Moson-1910. IX. 20. Bécs).
A színészfejedelem, kit sokan minden idők legnagyobb és legismertebb német színészeként tartottak számon példa nélküli karriert futott be, és kinek kegyeiért uralkodók versengtek, a szép és tehetséges Ramazetter Jolánt választotta szíve hölgyéül. Sok közös darabban nyűgözték le a német közönséget, melyek egyike az 1883. szeptember 29-én színpadra került „Ármány és szerelem” volt, melyben Ramazetter és Kainz főszereplése mellett a következő színészek játszottak: „Anna Heverland, Paul Nollet, August Förster, Ludwig Barnay (Pest, 1842-Hannover 1924), Siegwart Friedmann és Friedrich Haas. A romantikus és perzselő szerelem 1884. nyarán eljegyzésben öltött testet, melyről a magyar sajtó is megemlékezett:
„Eljegyezte Ramazetter [Jolán] kisasszonyt a budapesti Színésziskola volt növendékét, utóbb a berlini Deutsches Theater tagját Kainz József német színész.” A jelek szerint a jegyességből házasság nem lett, így az eljegyzés felbontásának oka sem ismert. Viszonyuk még évtizedek múltán is közismert volt a sajtó bizonyos köreiben s a németországi színészfejedelmet büszkén említették együtt Szekrényessy Kálmán sógornőjével, Ramazetter Jolánnal: Kainz József, aki fiatal éveiben együtt működött a mi földinkkel, Ramazetter Jolánnal, legkevesebb évi 120-150 000 koronát keresett, többet, mint bármely drámai színész valaha is keresni tudott.”
Kainz ily módon mégsem lett Szekrényessy sógora, de szakmai pályája hallatlan magaslatokba emelkedett, és kultusza mind a mai napig élő és ható, csak mi magyarok felejtettük el, hogy ő is hazánkfia volt, aki élete végéig rendszeresen járt szülőföldjére fellépni, utoljára 1909-ben a pesti Vigadóba.
