Tenisz
Piros Zsombor
Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. A megtalált boldogság.
Szekrényessy apósa, első veszprémi nyomdáját a Szammer családtól vásárolta meg s vette birtokba, 1847-ben. Mint, ahogy Szekrényessy Kálmánné nagyatyja, Ramassetter Lipót közismert volt a nemzeti ügy támogatásáról, úgy fiai is megörökölték e tulajdonságát. Vince már kezdetektől (1844-től) támogatója lett a hazai ipar fejlesztését célzó Kossuth-féle Védegylet-nek, mely Deák és Kossuth levelezéséből is szépen körvonalazható. Deák 1844 decemberében ezt írja Kossuthnak:
Ramassetterrel még csak futólagosan szólhattam s elmondám néki javaslatodat [ti. Kossuthét] arra nézve, hogy ő a pamutfonalat szövesse Trencsén és Nyitra vidékén, majd e napokban eljövend hozzám s értekezendek véle erről is s a gyár felállítása lehetőségéről is.
A gyáralakító egylet iránti eszme üdvös, terveteknek fő vonalai, melyet vélem közöltél, nézetem szerint is célszerűek, csak indítsátok meg azt minél előbb, hogy működhessünk mellette.”
Egyébiránt a tárgyalások sikerét is mutatja, hogy a Védegyletet támogató zalai hölgyek kizárólagosan Ramassetter kelméit hordták. Mindennek szép emlékét adják a Sümeg vidékén összegyűjtött népdalok, melyek egyike épp a Ramassetter-féle nemzeti viselet népszerűségéről és a hatására feltámadó nemzeti érzésről szól:
„Honi szoknyám Sümegen lett festve,
Még a csók is jobban esik estve,
Nem kell nékem többé bécsi piros,
Jobb a sümegi karton ablakos.
Honi leszek én akkor magam is,
Honi lesz a főkötőm, kapcám is.
Honi lesz a koszorú fejemen,
Honi lesz a szerelem szívemen.”
Szekrényessyné nagybátyja, Ramassetter Vince (feltehetőleg Károly öccsével egyetemben) a szabadságharcból is kivette a részét. Vince 1848-ban Sümegen főbírói tisztet töltött be, és e minőségében ő szervezte meg a sümegi nemzetőrséget, melynek első kapitányává Kisfaludy Mórt, míg a katonai ügyek főhadnagyi rangú intézőjévé Ramassetter Vincét választották meg.
Vincéről tudjuk, hogy Szekrényessy Kálmán atyjával, Szekrényessy Józseffel egyetemben támogatta az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy megépítését, és ahogy Szekrényessy Pestről, úgy Ramassetter Vince Sümegről jelen is volt annak vízrebocsátásán.
Vince erőssége nem a kékfestés továbbvitelében, hanem egyéb ipari és kereskedelmi tevékenységek létrehozásában rejlett. A kékfestésből eredő tőkét ügyesen forgatta. Kiemelkedőnek tekinthető a Ramassetter-féle bortermelés, mely a Somló és Badacsony lejtőin termett elsőosztályú szőlőknek köszönhetően hazai és nemzetközi hírnévre is szert tett, hisz Szekrényessyné nagybátyját, Ramassetter Vincét nem véletlenül emlegették úgy, mint „hazánk egyik legjobb bortermelőjét.”
A külföldi piacok meghódításában segítségére lett Szekrényessyné édesanyja, a hamburgi illetőségű Gärtner Karolina, ki szülővárosában jó piacokat szerzett sógorának, mely létrejött üzleti kapcsolatot jól jellemzi a következő történet: „1869-ben történt, hogy Baldemnak Hamburgba – mint rendesen – küldött Ramassetter 1867-iki badacsonyi bort. A bor, mint tudjuk, ez évben nem volt túl erős, de igen kellemes és zamatos, és a németeknek igen tetszett, a hamburgi cég igen jó üzleteket csinált, s egyik megrendelés a másik után küldetett ki. Egyszerre azonban kifogyott az 1867-iki s Ramassetter ugyanezen árban a kitűnő s szeszdús 1868-ikit küldé el. Az öregúr biztosra vette, hogy ha már az 1867-iki annyira tetszett, mint fognak dícsérőleg szólani az 1868-ikiról? Erősen csalatkozott, mert az egyik cég azt írta vissza, hogy a bor túlságosan erős és a fogyasztók azt hiszik, hogy erősen szeszezve van s ismét csak az előbbeni bort kérik, ha pedig az nincsen – nem kérnek semmit.”