Kézilabda
Kekezovity Anna
Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. „Szekrényessy Kálmán szerelmei.” „A füredi Anna bálon kezdetű dal születése.”
Szekrényessy Kálmán és Háczky Laura szerelme sok vihart ért meg. Míg az első magyar úszó nagy gyakorlattal úszott mindenféle viharos vízen, addig a szerelem tengerén rosszul vette a hányattatásokat. Ákos nevű ellenlábasa minden néven nevezhető eszközt bevetett, hogy kiüsse vetélytársát a nyeregből. Ehhez a Szekrényessy kegyeiért versengő nagynénit is igénybe vette, különféle pletykák felhasználásával.
Laura nagynénjének megérkezésével hirtelen gyülekeztek a viharfelhők. Az érzelmeiben megsértett vénlány bosszúszomjasan fordult a férfi ellen. Pap Amelie a tekintélyes korú Simon Jankát használta fel támadásának eszközéül. Laurát hatalmi szóval parancsolta el a férfi mellől, és küldte ki a szalonból, hogy azután kettőzött erővel fordulhasson Szekrényessy ellen, mely során azonnal „Vallatja, szemére akarja lobbantani hűtlenségét” vagyis az orosz grófnővel való hajdani szerelmét.
Az MTK-alapító egy életen át keserűséggel gondolt e szomorú napra, melyről így írt: „Előttem állott e gyönge, koros nő, mikor keserű szavakat mond nekem. Mikor kérleléseimre süket marad, mikor indokolatlanul sért meg engem, mikor megpecsétli nem érdemelt boldogtalanságomat. Oh! Mily borzasztó délután volt az.”
A szalonba visszatérő Laura érezve Simon Janka és Amelie felindultságát (nem tudva ez utóbbi érzéseiről, sem az orosz grófnő személyéről) a férfi védelmére kelt, bátran vallva meg Szekrényessy iránti szerelmét. Ez olajként hatott a tűzre, mire válaszként Simon Janka felfedte a kapitány egykori viszonyát Lucie grófnővel. A leány sírásba tört ki, mely után már nem használtak a férfi érvei és őszinte érzései.
Amelie – mielőtt még lelepleződött volna Szekrényessy iránti titkolt szerelmében, „[Kálmánt] a házból kiutasítja.” „[Kálmán] kétségbe volt esve. Természetes, hogy ily bánásmód után a tiszt többé nem alkalmatlankodott [Iszkázon], ismét külföldi útra kelt. A tél nagy részét az Al-Duna országaiban töltötte, később, pedig a Német Birodalomban utazgatott.”
Az igazi pletykaáradat azonban csak a kapitány elutaztával tört a felszínre, mind lehetetlenebb helyzetet teremtve a visszatérésre: „Mikor az ősz vége felé [Kálmán] elutazott Devecserből, megkondult a hírharang, mégpedig a nyugdíjazott [kapitány] ellen. Különös! Azt kifogásolták rajta, hogy gyakran tisztelkedett [Iszkázon]. [Kálmán] sohasem beszélt senkivel sem [Lauráról] és annak családjáról.”
A szépen induló szerelem újabb mélypontjához közeledett…