MTK legendárium | 318. rész

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. „Szekrényessy Kálmán szerelmei” 4. rész.

Mint említettük, Szekrényessy a daliás kapitány mindvégig távol tartotta magát a házasság kötelékétől. Kálmán ebbéli elvei közismertek voltak, miként azt egy kései versében meg is fogalmazta: „leányeszményre nem gondoltam - mert addig az nem érdekelt.”

Állítása szerint az eladó sorban lévő leányokat gondolati felszínességük miatt egyébként is kerülte. „Lányokkal – ha csak nem tartoztak a művésznők valamelyik osztályához – szerfölött ritkán érintkezett, nem tartotta őket szellemeseknek. Ezen meggyőződését sohasem nyilvánította ugyan idegenek előtt, de három-négy bizalmasabb ismerőse tudta, hogy ez oka, miszerint a [kapitányt] csak igen ritkán találhatni leányok társaságában. Ez is egyik különcsége volt a fiatal törzstisztnek.”

Eredeti leányra vágyott, aki nemcsak a vonzó férfit látta benne, de gondolkodó, színes egyéniség, művelt és ugyanakkor fogékony is minden új, így a sport iránt is. Tudat alatt szülei házassága lebegett szeme előtt, melyben anyja, mint a reformkori Pest ünnepelt és népszerű asszonya, nemcsak szép és elragadó, de eszes és eredeti személyiségként vált ismertté, kit ráadásul (mint tudjuk) atyja épp Füreden ismert meg.

Mikor Szekrényessy a fürdőidény közepén megérkezett Balatonfüredre, megdöbbenve tapasztalta, hogy az ország elsőszámú fürdő- és mulatóhelyén a közelgő Anna-bál kedvéért mennyi szép hölgy gyűlt össze: 

„Július utolsó harmadának elején érkezett oda. A fürdőidény tetőpontján állott. Félszáz kedves, szép lányka és ugyanannyi szeretetre méltó asszony, oly gyönyörű női társaságot alkotott, melyre büszke lett volna egy világfürdő is.”

A fürdői társadalom víg lüktetéssel élte napjait. Ugyan az időjárás kevésbé kedvezett a fürdőzésnek, annál inkább a társas vigalmaknak, kvaterkázásnak és az Anna-báli mulatságnak.
Minden túlzás nélkül állítható, hogy az 1880-as fürdőévad Szekrényessy személye és leendő úszása körül forgott. Ő lett Füred legnépszerűbb embere.
Az ország apraja-nagyja tisztában volt Szekrényessy személyével és úszóteljesítményével. Neve elválaszthatatlan volt a magyar tengertől: „Hazánk közömbös halandói, kik igen jól ismerik a Balatont, hisz minden esztendőben ott vasutaznak el Velencébe a tenger s az olasz tavak mellé, s a tóról keringő mondák közül igen jól tudják azt, hogy Szekrényessy Kálmán ezt a vizet úszta át egyhuzamban.”

Az 1880 nyarán Füreden tartózkodó Szekrényessy Kálmán életében a fordulat akkor következett be, amikor egyik közös ismerősük a füredi Anna-bál idején bemutatta Kálmánnak élete szerelmét, melyről az úszó két év múltán több regényes elbeszélés keretében is megemlékezett. A szövegek – kellő forráskritika mellett – valós közelségbe hozzák kettejük kapcsolatát. Ennek megfelelően érdemes az elbeszélést kiegészítések közbevetésével idézni, s így ismerni meg a húga által is „regényes szívbeli” történetnek nevezett históriát, melyben Kálmán a diszkréció kedvéért hol Vasy Amelie-nek, hol Alexandrinnak, megint máskor pedig Ermininek nevezte szíve hölgyét. Ugyanekkor önmagát Megyery Zoltán, máshelyütt pedig Dezső álnévvel illette…

Ezt olvastad már?