Atlétika
Krizsán Xénia
Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. „Szekrényessy Kálmán szerelmei” 2. rész.
Tehát Szekrényessy 1880 nyarán a Balaton-parton tartózkodik, és várja az alkalmat, hogy végrehajthassa nagy tóátúszását. Eközben zajlik a társadalmi élet, és az úszót szebbnél szebb hölgyek veszik körül. Némely újságíró leleményének köszönhetően napvilágra kerülnek a Balaton-átúszás hátterében húzódó romantikus történések is…
Már 1880. júliusában (egy hónappal az átúszás előtt) feltűnt a füredieknek Szekrényessy bizalmasabb kapcsolata az egyik elegáns, ismeretlen dámával: „Füreden egy korosabb, de azért ritka szépségű idegen hölgy vonta magára a közfigyelmet. Miután Szekrényessy, a távúszó volt kísérője, a fürediek azt hiszik, hogy az az orosz hercegnő volt, aki miatt a vakmerő bravúrúszás voltaképp történik.”
A daliás tiszt személye tehát nem csupán az ország közvéleményét foglalkoztatta, akadt közelebbi csodálója is, méghozzá a negyvenes éveiben járó bájoló szépségű orosz grófnő. E romantikus kapcsolat még Szentpéterváron indulhatott, melynek néhány mozzanatát (a rá jellemző realitással) Kálmán egyik színdarabjába is beleszőtte. E drámában a hölgyet (a diszkréció kedvéért) „Avignon Lucie grófnő” álnévvel illette.
Viszonyuk talán még Szekrényessy 1878-as szentpétervári utazásával hozható összefüggésbe, hol megszakításokkal egy esztendőt töltött.
Péterváron Szekrényessynek alkalma nyílt a legelőkelőbb főúri mulatságokon is részt venni. Így több mágnás kapcsolatának köszönhetően juthatott el a dúsgazdag hölgy szalonjába: „[Kálmánt Péterváron] találjuk Avignon Lucie grófnő estélyén [egy] porosz százados” kíséretében. Szerelmük ekkor indulhatott, majd Kálmán elutaztával időlegesen szünetelt. Ilyen előzmények után tűnhetett fel Lucie Szekrényessy oldalán a Balaton partján, hol ismét partneréül szegődött. Szekrényessy Kálmán éveken át nem gondolt nősülésre. A szüntelen életveszélyben forgó katona részéről, nem is lett volna ildomos, hisz ahogy ő fogalmazott: „Bármelyik kóbor, eltévedt golyó özvegyi fátyolt öltetne föl” ifjú feleségével.
1880. júliusában azonban minden egycsapásra megváltozott körülötte.
Nem vagyunk hivatottak első magyar úszónk szerelmei életét feltérképezni, annyit mégis megállapíthatunk, hogy határozott sikereket tudhatott magának a hódítás terén. A hölgyek szerették, és nem egy esetben versengtek kegyeiért, különösen, hogy „kifogástalan gavallér” hírében állt.
Az a típusú sármőr volt, akit megszerezni és birtokolni kívántak lányok és asszonyok egyaránt. Mindezt jól tükrözi egyik ismeretlen imádójának 1879-es levele: „Ön tehát Münchenben bírálgatja a Nemzetközi Műtárlat jó és rossz képeit, oly közel van hozzám és mégsem látogat meg? Tegye jóvá hibáját és siessen Teplicbe” Aláírva egy kedves női név. Igen bizony, szép és kedves, mert hiszen minden női nevet széppé és kedvessé varázsolhat az, aki viseli. E rövidke meghívást kaptam Münchenbe. A finom vonások kellemesen leptek meg.”