Kajak-kenu
Korisánszky Dávid

MTK legendárium | 262. rész

Publikálva: 2023.02.12 Frissítve: 2023.02.08 MTK Budapest

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. „A német úszósport megalapítója”. 43. rész.

Keleti bolyongásainak alkalmával – utolsó Boszporusz-úszása idején – 1877-ben kereste fel a frissen kialakított Szuezi-csatornát, melynek partjainál járva, ezen útját sem vitte el szárazon. Jószerivel még le sem vonultak a párizsi cég mérnökei a mesterséges csatorna építésétől, amikor Szekrényessy Kálmán, a megállíthatatlanul fejlődő úszósport nevében, a világon elsőként vette (úszva) birtokba a Földközi- és Vörös-tenger közötti víziutat.

Magának a 100-160 méteres csatornának az áttempózása nem számított jelentősebb sportteljesítménynek (bár nem ismert, egyhuzamban hányszor tette meg a távot), annak nemzetközi sajtót megjárt híre azonban annál inkább hathatós sportpropagandának minősült. Szekrényessy megszokhatta, hogy úszásait „a külföldi sajtó érdeklődése” kisérte.

A neves sportember korai úszótevékenységei közé számítható a továbbiakban az 1878-as év folyamán végrehajtott újabb tiszai úszása, melyre nézvést a megvalósulás tényén kívül bővebb információval nem rendelkezünk: „1878-ban egyetlenegyszer úsztam, és pedig a Tiszában.

A források arról tudósítank, miszerint Szekrényessy ettől az esztendőtől látott hozzá a magyarországi úszás tudatos fejlesztésének: „1878-ban visszatérve hazájába, nyomban nekilátott az úszás kultiválásának.”                                           

Folytatva a sort Szekrényessy nemzetközi sikereivel, külön kell megemlékeznünk a nagy magyar úszó egyik – ugyancsak világviszonylatban jegyzett – nyugat-európai szerepléséről.    

A vázolt úszókarrier eredményei egyre nagyobb elhivatottságtudattal vértezték fel. Ekkor már a sajtó is a „nemzetközi műkedvelő-bajnok” címmel tisztelte meg.

Ő maga is tisztában volt elért sikereinek korát megelőző tényszerűségével, és az imponálóan magabiztos férfiak derűjével tekintett képességeire. Ennek eredménye lett a fenti fejezetek egyikében már tárgyalt fogadás. Szekrényessynek addigra meg volt a bátorsága ahhoz, hogy bármely európai tó vizében egyéni bravúrteljesítményt vállaljon, méghozzá rá nézve a legkockázatosabb, 3:1 elleni fogadási téttel.

Feljegyzései alapján tudjuk, hogy az 1879-es esztendőben, mintegy tizenegy alkalommal úszott. Ezen esztendő legjelentősebb teljesítményének, a Bodeni-tó átúszása nevezhető. Ez az úszása az 1879. április 24-én, Berlinben kötött fogadással hozható összefüggésbe.

Az úszó tudatosan kereste azon helyszínt, mely alkalmas lehetett a fogadásban vállalt táv megtételére.

Ilyen előzmények után utazott az Alpok északi peremén fekvő három ország határolta tó partjára. A német területek felől érkező sportoló elsőképpen is tájékozódni kívánt a gleccser-vájta tómeder terepviszonyairól. Ezek alapján esett választása a bajorországi részen fekvő Lindau városkára, mint az úszás starthelyére.

Szekrényessy, ekkor már döntött a Balaton mellett. Tisztában volt vele, hogy ismertsége révén soron következő úszását – pusztán fogadási feltételei miatt is – fokozott sajtófigyelem fogja övezni, mellyel már tudatosan kívánta hazája elmaradott sportviszonyait serkenteni.

A Bodeni-tó partjára tehát részben edzési szándékból érkezett. A kellemest összekötve a hasznossal, azonban három nemzet tagjait érintő fogadásra is sort kerített. Szekrényessy – nemzetközi ismertségét felhasználva – a fiatal brit és a születőben lévő francia, valamint német úszósport szimpatizánsait gyűjtötte maga köré ez alkalomból.

A német előkelőségek koszorújában érkező úszó itt adott randevút számos angol lordnak, valamint a francia társadalom néhány vezető képviselőjének. A világhírű magyar úszó újabb kísérletére ezúttal mintegy 300 ezer márka értékű fogadások köttettek a jelenlévő rivális nemzetek fiai között.

A mintegy húsz kilométeres vízitáv teljesítésének a feltétele – Szekrényessy valamennyi úszására jellemzően – szigorúnak volt mondható. Ennek értelmében úszás közben semmiféle erőnlétet fokozó tevékenység, mint az evés, vagy ivás nem volt megengedett. Ehhez hűen, Szekrényessy egy életen át ádázul küzdött minden ilyen nemű segédlett (dopping) ellen. Elve volt, hogy a hiányzó erőt nem a próba teljesítése közbeni evéssel, hanem azt megelőző edzésekkel kell biztosítani.

Ezen nézete nemzetközileg is ismert volt, melyről egy angol sportlap úszásai vonatkozásában a következőt írta: „Azt külön figyelembe kell venni, hogy sohasem használ különféle ajzószereket.” A magyar úszósport megalapítójának ezen szemléletével a feltörekvő új generáció tagjai azonban már nem mindenben értettek egyet.

1879. augusztus 4-én, a fent említett előkelő társaság csónakbiztosítása mellett kezdte el Szekrényessy vízi küzdelmét. Az úszás apostola mindvégig bízott az Északi-tengeren szerzett hideg vizes tapasztalataiban. Erre nagy szüksége is volt, ugyanis a Bodeni-tó hőmérséklete a friss mérések alapján sem volt több, mint 17,4-17,8 Celsius foknál.

Az úszást nagyban nehezítette, miszerint Szekrényessynek mindvégig erős nyugati, azaz szembeszéllel kellett megküzdenie. A jelentős hullámzás következtében az őt kísérő csónakok utasai a felborulástól tartva, félelemteli igyekezettel próbáltak partot érni. Így leelőzve hagyták magára a magyar úszót, aki 400-500 méter távolságra haladt mögöttük. Szekrényessy ily módon – nem kis veszélynek kitéve – tényleges csónakbiztosítás nélkül volt kénytelen megtenni a viharos víziutat, míg végül el nem érte célállomását, a svájci területen fekvő Romanshorn város partjait. 

A neves sportember eredménye a nehéz körülmények dacára is kiválónak minősült, hisz úszása csupán 7 óra 23 perc és 11 másodpercet vett igénybe. 

A svájciakból és németekből álló lelkes tömeg az angoloktól és franciáktól elnyert jelentős summán kívül a német úszósport születésnapját is ünnepelték. Állítólag a német szakirodalom Szekrényessy Kálmánt tekinti a „német úszósport megalapítójának.” Az esemény jelentőségét mutatja azon tény is, hogy a „német császár is elismerőleg emlékezett meg Szekrényessy bravúros törekvéséről.

Az esemény jelentőségét mi sem szemlélteti jobban, minthogy a bodeni úszás harmincadik évfordulóján „közel 130-140 németországi sportman és sportkör díszes feliratokban üdvözölte a kitűnő magyar mestert”.
Szekrényessy Kálmán egész Európára szóló fényes diadalt aratott úszásával.
A Bodeni tó átúszásának híre ismételten könnyű szárnyakon szállt Európa közvéleménye felé, öregbítve a vén kontinens fiatal sportágának szárbaszökkent fejlődését és vele együtt az első magyar úszó és hazája hírnevét, ezért is írhatták róla: „Szekrényessy nevét világszerte ismerték, s a külföld állandóan figyelemmel kísérte újabb úszóbravúrjait.” 

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!