Karate
Hárspataki Gábor
MTK legendárium | 252. rész
Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. „Zeppelin mindig a legbarátságosabban fogadott”. 33. rész.
Szekrényessy nagy lendülettel vetette magát a repülőgép-kísérletekbe. Figyelmét ekkor főként vegyészeti területre összpontosította, hajtóanyagot illetve megfelelő hajtószerkezetet (motort), ahogyan ő nevezte, erőgépet kívánt előállítani. Ezen összetartozó problémánál azon előfeltételezésből indult ki, miszerint a röpülő szerkezetek működtetésénél, minél könnyebb motort kell üzembe állítani. A cél érdekében a meghajtószerkezetet (később is) benzin helyett a fenti légköri gázok hasznosításával kívánta mozgásban tartani. Ennek szellemében folytatta kutatásait, s állított elő sajátos sűrített légnemű anyagot:
„Az általam mindenkor használt robbanó vegyiszer a körlégből merítette súlyának bizonyos részét.”
Később a benzinmotor feltalálását követően nem tartotta észszerűnek annak – nagy súlyából következő – hosszú távú alkalmazását: „A röpülőgép hajtóerejéül, természetesen, kizárólag olyan erőgép nagy erejét tartottam czélszerűnek, alkalmasnak, amely robbanóanyag elégetése által teremtődik.”
Az 1875-ös esztendő újfent lendületet adott aerotechnikai vizsgálódásainak. Békefenntartói katonai missziót teljesítve került a dán királyság területére. Az itt eltöltött termékeny időszak több tekintetben is meghatározó lett élete későbbi alakulásában. Repüléstechnikai szempontból sokat hasznosított ekkor szerzett tapasztalásaiból, főként: „a dán székesfővárosban. Kjöhenhavnban [Koppenhágában], hol szerfölött tevékeny léghajózási társulat székel a pompás fekvésű, ősrégi város egyik gyönyörű kilátást nyújtó pontján.”
Kapcsolata annyira gyümölcsözővé vált a külföldi kollegákkal, hogy ezentúl: „Legtöbbet a csöndes kis dán szigeteken” dolgozott, ahol „kíváncsiság nem zavarta.”
Itthoni kísérletezéseinek helyszínéül pedig a magyar tenger partvidéke szolgált: „A Balaton nem látogatott partja: Aliga (ott akkor még csönd és magány honolt), Szigliget alsó partja és Világos eléggé hosszú, széles parti rétje voltak röpülési kísérletezéseim hazai színhelyei. Persze, valamint a lángeszű Wright-fivérek, minél nagyobb mérvben törekedtek a nyilvánosság elől elvonni röpülési kísérleteiket, úgy cselekedtem már előttük én is.”
Ezirányú munkálkodását újabb háborús konfliktus akasztotta meg. 1877-78-ban karddal és tollal szolgálta a török szultán hadseregét az oroszokkal szembeni balkáni küzdelemben. Szokásához híven a béke beköszöntével beutazta a háborúzó felek országait, így a Balkán után eljutott a cár birodalmába is.
A hadikonstruktőr érdeklődésével itt is tapasztalt hasznosíthatót. Orosz mérnökökkel folytatott eszmecseréjének eredményeként több tucat vázrajzzal s tervleírással tért haza, miként korábban párizsi útjáról. A külföldi konstruktőrökkel való intenzívebb kapcsolattartásra enged következtetni a következő nyilatkozata: „Fölkerestem – mégpedig már több ízben – a külföldi szakegyesületek kiválóbbjait, mindebből kifolyólag gróf Zeppelin jó sikere nemcsak nem lepett meg engem, sőt vártam, reménylettem azt. Mialatt a mostanig [1900-ig] készült légjáróeszközök ama legnagyobbja épült, két ízben látogattam el a Bódeni-tó partjára, Friedrichshafenbe, a hol mindenkor a legbarátságosabb előzékenységgel fogadtak engem amaz irányítható légzsák tervezői és alkotói.”
Ferdinand Zeppelinnel való kiváló kapcsolata állandó berlini katonai körökkel való bajtársi, valamint a német-francia háborúban való fegyvertársi kapcsolatára vezethető vissza. Már az 1870-es években volt alkalmuk eszmét cserélni a léghajózás, de elsőképpen is az irányítható léghajó megteremtésének problematikájáról.
A külföldi szakemberekkel, úttörő fejlesztő mérnökökkel rendszeres levelezésben állt, melyet jól bizonyít két, 1887-es francia szakcikk is. Az első a Francia Léghajózási Társaság (Société Française de la Navigation Aérienne) 1887. április 14-i ülésén napirendre került tárgy, melyben Szekrényessy élénk szakmai érdeklődést mutatott a legújabb fejlesztések iránt. Brissonnt úr elnöklete alatt került tárgyalás alá Szekrényessy érdeklődése, melyben „tájékoztatást kért a legújabb léghajók és speciális hellkopterek” felől.
1887 decemberében egy szakmai kérdés vonatkozásában ugyancsak a francia szövetséghez fordult, kik szaklapjukban így kommentálták a megkeresést: „Egy levelet kaptunk Szekrényessy Kálmán úrtól a Magyar Léghajózási Egylet titkárától, melyben báró Wechmar irányítható repülőgép kísérleteiről értekezett, azok bíztató eredményeit méltatva. Levelét részben magyar és német nyelvű újságkivágatok kísérik, melyek történeti szempontból fontosak...”
