MTK legendárium | 242. rész

Publikálva: 2022.10.25 Frissítve: 2022.10.24 MTK Budapest

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. 24. rész

A sedani csatára 1870. szeptember 1-jén került sor, melyről, az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán, mint érintett a következő verssort írta:

„Szedán, véres döntő csatája – ahol sok fránsz könyört kapott,
A hétmérföldes éji járat – mely biztos győzelmet hozott.
Eszembe juttok, mint emlék.”

A porosz seregben menetelő Szekrényessy Kálmán – kit otthon békés jólét és úri élet várt – elcsigázva, vértől iszamos ruhában, éhesen, életét illetően kétségek között, erőltetett menetben gyalogolt seregestül egész éjjel, hogy meglephesse az ellenséget, ami végül sikerült is és fél győzelmet hozott számukra.

Kimerülten érkeztek Sedanhoz, még nem sejtve, hogy a gravelottei ütközetnél is pokolibb és öldöklőbb küzdelem vár rájuk. Magának a csatának a kimenetelét alapjaiban határozta meg egy elhibázott és gyenge francia támadás, melyet a bajorok sikeresen vertek vissza ezáltal stratégiailag fontos magaslat birtokába jutva, ahonnan tetszőlegesen lőhették a franciák állásait.

Mikor a császár, III. Napóleon látta a serege szorult helyzetét, személyesen vezette harcba katonáit.

„A fölülről hulló golyózápor irtóztató pusztítást vitt véghez. A császár közelében sűrűen hullottak a gránátok, egy mellette pattanván széjjel, ruháját homokkal és füsttel egészen ellepte. A császár kísérete erővel igyekezett őt elvonszolni a rémítő helyről. Ekkor a bajorok gyorsan vonulni kezdtek. Hatvanezer francia állt szétrobbantva, fegyelmetlenül a legborzasztóbb kereszttűzben, kik közt már a tisztek sem voltak képesek rendet tartani. A császár ekkor a városba vonult, a francziák felhagytak a tüzeléssel s csak a porosz ágyúk dörögtek s a franciák hullottak. Ilyen helyzetben nem maradt egyéb hátra, mint egyig meghalni, vagy kapitulálni. Így történt meg a sedani kapituláció.”

Ennek ellenére a pusztítás iszonyú mértéket öltött. Itt is több porosz esett el (ötvenezer), mint francia, mely előbbinek épp a fele volt, ugyanakkor „sok fránszkönyört kapott,” vagyis hatvanezer francia megadta magát, így mentve meg életét.

A pusztítás embertelenségét hűen tükrözi vissza a szemtanú beszámolója:
„A sedani csata, mint mindenik e vérengző hadjáratban, szintén borzasztóan dús aratása volt a halálnak. A háború-statisztikusok kiszámították, hogy e két hónap több ember életének vetett véget, mint előtte két egész esztendő.”

A Times levelezője, ki eddig minden nagyobb csata helyszínéről tudósított, ezúttal a következő beszámolót küldte el lapjának:

„Képzeljen magának mindenki órahosszat tartó téreken, utakon töménytelen nagyszámú rongyot kiloccsant agyvelővel és vérrel befestve, csonka testtagokat elszórva, fejet arcznélkül, alaktalan egyenruhát, melynek feje, lábai hiányoznak, ez a sedani csata következménye, ebből mindenki elképzelheti aztán hogy milyen gyilkos volt maga a harc.”

A porosz sereg, ha nem is diadalmasan, hisz mérhetetlen veszteségek után és kimerültségek között, de mégis győztesem távozott Sedan alól.

A poroszok célja ezután nem lehetett egyéb, mint a főváros elfoglalása, amit nagyban nehezített, hogy „a csapatok egészségi állapota igen rossz, minden századra harminc beteg esett. Az élelmezésben is nagy rendetlenség uralkodik, miután a csapatoknak nem egyszer penészes kétszersülttel kellett beérniök.”