Kézilabda
Török Lilly

MTK legendárium | 241. rész

Publikálva: 2022.10.21 Frissítve: 2022.10.20 MTK Budapest

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. 23. rész.

Unalmas napjainak azonban hamar véget vetett, amikor kirobbant a francia-porosz háború. Szekrényessy Kálmán, aki már Custozza óta tétlennek és haszontalannak érezte katonai életét, döntésre szánta el magát. Hosszabb betegszabadságot igényelve (a legnagyobb titokban) vette útját a poroszok táborába. Az 1870. június 20-i mozgósítás híre még otthon érte, de az országot elhagyva a legközelebbi porosz toborzóirodában beállt frontharcosnak. Innen pedig az események már felgyorsultak.

A francia forradalom szelleme 1789-ben kiszabadult a palackból, hogy azután tíz esztendőn át tartó vérengzés és káoszt követően 1799-ben hatalomra segítse a történelem első modern diktátorát, Napóleont.

Szekrényessy Custozzát követően hét jelentősebb katonai eseményben vett részt. E hét csatában, nyolc esztendő leforgása alatt Szekrényessy „mellől” több ezer ember esett el.

Az úri középosztály tagjaként békében élhette volna életét, annak legcsekélyebb kockáztatása nélkül. Azonban ritkán fordult elő az MTK-alapító életében, hogy elhallgattatta volna igazságérzetét. Elvei mentén, ha kellett a végsőkig küzdeni tudó személyisége révén sokszor az emberi teljesítőképesség határáig jutott. Ennek köszönhetően válhatott a legyőzhetetlennek tartott magyar tenger első átúszójává, e képessége révén győzte le az általános közönyt és alapította meg az ország első sportlapját, ezért honosított meg számos új sportágat, tűrt közönyt és lenézést, így válhatott a gyengék támaszává, az MTK alapítása révén pedig a magyar sportdemokrácia alapítójává.

Egész életén át küzdött a francia forradalom erkölcsrontó eszmei hatásaival, talán épp ez volt legerősebb ösztönzője, ezért szegődött porosz szolgálatba. Míg a hazai közvélemény és sajtó a franciákkal szimpatizált, őket fogadta kegyeibe, sebesültjeinek gyűjtött, Szekrényessy másként gondolkodott. A liberalizmus terjedésének veszélyét nagyobb problémának látta, mint a Poroszország vezette „kisnémet” egység létrejöttét.

Ilyen meggyőződések mentén szállt táborba a brandenburgi vértesezred dzsidásaként, és vett részt az óriási véráldozatokkal járó Metz környéki harcokban, melyek egyike Gravelotte nevű falu határában zajlott, s melyre idős korában egy versében így emlékezett:

Metz Gravelottja széles síkján – porosszal fransz vívott csatát,
A Brandenburgi vértesezred – rohamra vitte zászlóját.
Eszembe juttok, mint emlék.

A helyszín Elzász-Lotharingia, a poroszok által vágyott és igényelt terület. A Metz-környéki csaták 1870. augusztus 14-18. között zajlottak. Feltehetőleg mindegyikben részt vett Szekrényessy. Kiemelkedő jelentőségű számára azonban a Metztől tíz kilométerre fekvő gravelotte-i lehetett, melyre augusztus 18-án került sor. A poroszok mintegy kétszázezer, míg a franciák százötvenezer fős sereget vonultattak föl.

A katonák helyzetét nagyban rontotta, hogy már negyedik napja tartott az öldöklő küzdelem, némely század tagjai szinte elfogytak, akik pedig életben maradtak és sebesülésük nem volt súlyos, kimerültek. A folytonosan szakadó eső csak tovább nehezítette a helyzetet:

A hadcsapatoknak részint kereteik pótlása, részint a fáradtság és esőzések következtében pihenniök kellett, mielött hadmíveleteiket tovább folytathatták volna.


A gravelotti csata mérsékelt iramban vette kezdetét, azonban hamar öldöklő iramúvá vált, s meg-megújuló támadások révén folytatódott, melyet jelentésében így fogalmazott meg a poroszok táborkari főnöke:

A harcz borzasztó tüzeléssel és vitézséggel újult meg. Három óra alatt egy talpalatnyi földet se lehetett nyerni, a francziák a vitézség csodáit mívelték, tüzérségük borzasztóan pusztította négyszögeinket, úgyannyira, hogy némely ezred megtizedeltetett […] borzasztóan szenvedtünk tüzérsége által.

Szekrényessyék hiába voltak túlerőben, alig bírtak a franciákkal, akik oroszlán módjára küzdöttek s hátrányuk dacára sem adták könnyen a győzelmet:

A porosz hadsereg kétannyi volt számra nézve, de a jó vezetés és kitűnő vitézség daczára sem arathatott sikert, csak azután, miután a francziák egyik szárnyát megkerülték.

Valamennyi porosz jelentés kiemelte a franciák elszánt bátorságát és harckészségét, mellyel megnehezítették a poroszok győzelmét.

Szekrényessy Kálmán itt is csodával határos módon maradt életben, a sors nagy feladatokat tartogatott az ekkor még csak huszonnégy esztendős fiatalember számára…

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!