Kézilabda
Győri Barbara

MTK legendárium | 237. rész

Publikálva: 2022.10.04 Frissítve: 2022.10.03 MTK Budapest

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. 19. rész.

Az MTK-alapító Szekrényessy leghíresebb csatája az 1866-os custozzai ütközet volt, melyre évek múltán – nem csak katonai, de sportkörökben – is tisztelettel tekintettek.

A fiatal katona hadba lépése szülei aggodalmát csak fokozta, ugyanis Kálmánt a küszöbön álló olasz-osztrák hadjáratra készülő „Ludwig Tráni grófja és Szicilía hercege” nevet viselő magánezredbe, ismertebb nevén a 13. ulánusezredbe helyezték át. Az osztrák hadvezetés szándéka nyilvánvaló volt, a bevetés előtt álló sereg létszámát mindenáron növelni. 

Megjegyzendő, hogy atyja – származásához illően – jelentős apanázst biztosított fia számára, melyre a tiszti nyilvántartás „személyi viszonyok” cím alatt az 1866-68-as esztendőre a következő utalást tette: „nemesember fia, havi 40 ft járandósága van

Összehasonlításul megemlítendő, hogy ugyancsak nemesi származású tiszttársai jó esetben is csupán fele összegű havi summával rendelkeztek.

A fiatalnak számító ezred (Kálmán 1866-os hadba lépése idején mindössze hét esztendős) „alapítása óta mindig a velencei királyság különböző helyein volt helyőrségben.

A custozzai csata napján felsorakozó ezred soraiban számos magyar tiszt és közlegény szerepelt: „érdekes összetételű volt az ezred tisztikara, svéd, schleswig-holsteini, tiroli, cseh, olasz, korontán, osztrák, horvát, stíriai, rutén és magyar (ez volt a legtöbb) nemzetiségű főtisztek, összesen háromszorosan meghaladták számra nézve a gácsországi (galíciai) születésű, lengyelajkú főtiszteket.

Az őrnagy, báró Schönberger Béla édesanyja Esterházy grófnő volt, báró Baumgartner Pál tolna vármegyei illetőségű és unokatestvére Szekrényessy Kálmán, Almássy Béla, Turkovich Ödön, báró Berger János pozsonyi, és gútaföldi Mátay Domonkos képviselték a magyar elemet még vagy tizenöt-húsz székely fiúval (a bukovinai székely falvakból).

A 13. Ulánus ezred lassú menetben, június végén érkezett meg a Veronától délre fekvő kicsiny olasz falu, Custozza mellé.

A síkvidékű terep tizennyolc esztendővel korábban már hadiszerencsét hozott Radetzky osztrák csapatainak, melyben most is reménykedett a császári hadvezetés. Albrecht főherceg pontosan tudta, ha az egyébként is erőfölényben lévő olasz főerők kiegészülnek a jelentős számú mellékerők csapataival, úgy 220 ezer kontra 75 ezer arányban reménytelenné válna küzdelmük. Felderítők jelentései alapján azonban sikerült megtudniuk, hogy Viktor Emánuel király csapatai június 23-án átkelve a Minción – későbbi támadásra számítva –, széles tagozásban vonultak Verona felé.

Ennek fényében született meg az osztrák vezérkar 24-én hajnalra kitűzött támadási terve. Ausztria nem kívánta könnyen átadni a birtokában lévő Velencét és a stratégiailag fontos, ún. várnégyszöget…

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!