MTK legendárium | 232. rész

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. 15. rész.

Az országban nagy népszerűségnek örvendő Szekrényessy József gyermekei, ugyancsak meghatározó jelenségei voltak az előkelő pesti gyermektársadalomnak, melyre a szemtanúk később így emlékeztek:

„Az ötvenes években igen nagy házat tartott Pesten Szekrényessy József, a Császárfürdő akkori bérlője. Télen az Úri utcai szalonjában, nyáron a platánok alatt gyűjtötte össze a főváros előkelőit, amely akkor még úgyszólván egyetlen családot alkotott. A maguk apró pajtásaik körében a Szekrényessy fiúk, Béla, Kálmán, Lajos is rendeztek mulatságokat s nevezetesek voltak a botanikuskertben tartott majálisaik. Mi, már csak hírből tudjuk mi volt az a régi Botanikus kert, a mai teknika és Eszterházy utca közt [az ELTE Múzeum körúti épülete helyén].

Óriási gyeppel benőtt térség, ahol délutánonkint métáztak – a football nem járta még akkor – a fiúk versenytfutottak, s itt-ott a birkózásban is gyakorolták magukat.

Mielőtt aztán kiköltöztek volna a Császárfürdőbe, szülőik engedelmével fényes majálist rendeztek itt a Szekrényessy fiúk. Az öreg (MTK-alapító apja) iránti deferenciából még maga Patikáros [a kor világhírű prímása] is eljött muzsikálni, s itt aprózták a csárdást a jövő gavallérjai.”

A Szekrényessy gyerekek híres báljain ott tolongtak a későbbi korszak nagyságai gyermekként:

„Óriási pompás térség, […] amely magától kínálkozott játszótérül. Ezt a telket bérelte ki Szekrényessy József, s délutánonkint oda küldte játszani gyermekeit. A Szekrényessy fiúk apródonkint barátjaikat is oda szoktatták, úgyhogy egyre többen és többen szoktak oda, végre az akkor oly nagy hírű Gönczy-féle intézet minden növendéke csak a botanikus kertbe kívánkozott. Ekkor kimondta Szekrényessy József, hogy hetenkint minden fiú egy krajczárt fizet s a begyült pénzt aztán ősszel mindig valami hazafias czélra fordították.

Érdekes, hogy az akkor, ott játszó, labdázó fiúkból számtalan kitűnősége vált az országnak. Első sorban Berczik Árpád, aztán Bartha Sándor, a Párisban élő magyar zeneszerző, Maszlaghy Ferencz egyházi író és Lengyel Béla volt műegyetemi rektor. Hát még az előkelő gentry családok fiatal sarjai, a Kóczán-fiúk, a Körmendy-fiúk, Bige Károly és Pechata Endre, a mai kúriai bíró.

Maszlaghy Ferencz volt a méta-variátor, Bertha Sándor pedig arról lett nevezetes, hogy mindig bal kézzel ütötte el a labdát.

A fiúk írott lapot is szerkesztettek és ennek a főmunkatársa Berczik Árpád volt, sportrovatait pedig (a későbbi MTK-alapító) Szekrényessy Kálmán állította össze. A lapot szombaton délután egy garasért árulták, s a begyült összeget a szabadságharczban munkaképtelenné lett honvédeknek ajándékozták.

Egy ízben eljött gróf Nádasdyné Forray Júlia is, ott játszó Tamás fiát megnézni, s hallva milyen nemes czélra rakják össze filléreiket a gyermekek, két aranyat adott egy ilyen írott lapocskáért.

A régi botanikus kertnek meg voltak a tündérei is, így a négy – később híres szépséggé vált – Karácsony lány: Ilka, Vilma, Irma és Sárika, mely utóbbinak neve egy szomorú regény révén lett ismeretessé.

Oda járt Rotter Irma is, a későbbi hírneves baletttánczosnő, aki az ötvenes évek derekán a Nemzeti Színház tánczkarának volt kezdő primadonnája.

Rotter Irma pompásan labdázott és Lengyel Béla volt a lovagja, aki métázás közben érzékeny verseket sugdosott a parázsszemű lányka fülébe.

A labdázás, szabadban való futkározás rendkívül jó hatással volt a gyermekek szervezetére és a botanikus kertbe járó Gönczy-Intézet növendékei, egytől-egyig példányai voltak az erőnek és egészségnek.

Nyaranta egyszer, mielőtt a szünidő beállt, volt nagy tánzmulatság is. Ilyenkor több lánykát meginvitáltak a fiúk, Sárközinek üzent Szekrényessy bácsi és víg zeneszó mellett késő estig tartott a jókedv és mulatozás.

Míg csak az őszi dér el nem lepte a pázsitot kívül fürge Bernáth Gazsi versenyzett, aki meg, mint a Freskóképek humoros szerzője örökítette meg nevét literatúránkban.”

Az egykori gyermekrésztvevők közel fél évszázad múltán is szívesen és szép emlékekkel gondoltak vissza a Szekrényessy-féle Botanikuskerti élményekre:  

„Mindig tele volt a botanikus-kert, és az ott labdázás, és futás által edzett férfiakká lett, mára már öregedő urak most is gyakran emlegetik a régi botanikus-kertet, elmondva egy-egy jóízű tréfát, vidám csínyt.”

Mint látható az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán már gyermekkorában az aktív sport és a sportirodalom mezsgyéire lépett, hogy 1888-ra ezen készségeit egy később világhírűvé váló klub alapításánál hasznosítsa…

Ezt olvastad már?