Tenisz
Fucsovics Márton

MTK legendárium | 225. rész

Publikálva: 2022.08.04 Frissítve: 2022.08.02 MTK Budapest

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. 8. rész.

Szekrényessy Kálmán apja, Szekrényessy József Győrben született, 1811. április 16-án. Szülővárosában végezte a Jogakadémiát, majd családi összeköttetései révén a jogászok kötelező joggyakorlatát (jurátusi év) a korszak legkiválóbbjai mellett tölthette Pesten.

1832-ben, elsőként Andrássy György, majd Széchenyi István oldalán tevékenykedett. Irodalmi érdeklődése korán megmutatkozott. Első kétfelvonásos vígjátékát, „Véletlen úrrá levés” címen, 1833. december 29-én mutatták be a budai színpadon, „A reászedett atyafiak, – szintén kétfelvonásos vígjáték – pedig 1834. november 24-én került ugyanott színpadra.

Ezekkel párhuzamosan jelentek meg irodalmi igényességű cikkei a „Társalkodó”, „Honművész” és „Pesti Hírlap” hasábjain. Annak ellenére, hogy pályáját kiemelkedő társadalmi környezetben kezdhette, mégis szerény anyagi viszonyok jellemezték indulását: „reggel kis semlyét ettem, délben két tál ételt, ha maradt valami estére, hogy nem ettem mind meg, jó volt, ha nem úgy este semmit se ettem, vagy legfeljebb egy kis krajtzáros kolbászt.

1832-ben már Széchenyi oldalán találjuk, ki mellett több hazai tudományos és társadalmi kezdeményezésben is részt vett.


A gróf volt az Európa szerte ekkortájt mind népszerűbbé váló úszósport egyik korai népszerűsítője. Rendszeres Duna-úszásai feltűnést keltettek akkoriban. Nagy hatást tett e tekintetben környezetére, Wesselényi ennek hatására tanult meg úszni, de Szekrényessy is egy életre elkötelezett hívévé vált az úszás sportjának, melynek még fia az MTK-alapító életében (mint tudjuk) nagy jelentősége lesz: Már az apáról, Józsefről ezt jegyzik fel 1841-ben: „Mindenki csodálá őt, hogy még senki tudta első ízben illy könnyen az kemény fürdőt kiállani.

Széchenyi oldalán részt vett a magyarországi gőzhajózás megteremtésében. Jelen volt a „Kisfaludy” és a „Zrínyi” gőzösök vízrebocsátásánál, mely utóbbi esemény krónikásául is szegődött. A jurátusi év letelte után Széchenyi munkatársául választotta, így első titkára és levéltárosa lett a Nemzeti Kaszinónak, de titkára a Lovaregyletnek is. Széchenyi még 1825-27. évi pozsonyi országgyűlés idején szervezni kezdte a pesti Kaszinót. A sikerrel járt részvényes tagtoborzás, helyiségbérlet és berendezés után, elkezdődhetett az élet.

A Kaszinó működésének rendkívül nagy hatása volt a társadalmi-politikai élet fellendítésében. Kisugárzása országosan is érezhető lett, hisz pesti mintára sorra nyíltak a vidéki kaszinók. Széchenyi fontosnak érezte, hogy a nemességen kívül a polgárságot, főként a nagykereskedőket is bevonja a kaszinói életbe. Ennek elérése végett folyamatosan szervezett népszerűsítő társas összejöveteleket, estélyeket: Egy alkalommal így érdeklődött titkáránál Szekrényessy szervezői munkája felől: „Tétetett Szekrényessivel az adandó piquenque (piknik), táncmulattságokra nézve?

Míg a korabeli közvélemény zöme nem látott mást csak hasztalan pipázó egyletet a Nemzeti Kaszinóban, ugyanúgy, hiábavalónak, afféle főúri anglomániának tartotta a Lovaregylet felállítását. Kevesen voltak, aki felismerték mindkét intézmény társadalmi-politikai súlyát, azt a jelentős folyamatot, melynek részeként Pest az ország politikai központjává vált.

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!