Atlétika
Nemes Rita
Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. 5. rész.
Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán anyja és nagyanyja 1841 nyarán Balatonfüredre utaztak pihenni. Slachta Etelka itt ismerkedett meg Szekrényessy József pesti ügyvéddel, Széchenyi bizalmi emberével, kiről Etelkának jó véleménye volt: „Szekrényessy gyengéd, finom ember. Szekrényessynél mindent a míveltség tőn.”
A szerelmes férfi helyzetét nagyban nehezítette, hogy a szép és eszes lánynak több vármegye dzsentri és mágnás ifjúsága udvarolt egyszerre. Mindaz, ami Füreden a tehetséges és gazdag pesti nemesről kiderült, imponálóan hatott a leányra, többi udvarlója miatt azonban nem kis lelki tusát is okozott számára Szekrényessy közeledése:
„Estefelé, midőn reunióba sietének az emberek, a garcon (férficseléd) mondá Rézinek (Etelka cselédlányának).
– Nos, a kisasszony (ti. Etelka) nem jön fel?
– Nem ám, mert az asszony (Etelka anyja) beteg.
– Beh kár!
– Oly gyönyörűen táncol! De tán nem is örülne neki, mert szeretője nincs itt!
– Szeretője? Ugyan ki volna az?
– Na, Szekrényessy uraság.
– Bezzeg eltalálta! Ha ő szerelmes is kisasszonyomba, ennek mégsem tetszik!
– Ugyan bizony, mintha rosszul tenné, ha hozzá menne!
– Bezzeg jó úr az! S gazdag, igen gazdag.
– Ugyan, van oka vonódni!
– Én úgy ösmerem, mintha testvérem volna!
– Ej, ej kedves barátom! Mily protektora támadt önnek.
Etelka a hallottak után így írt naplójában:
„Én este – megvallom – alig válhattam ablakomtól. A hold rezgő világa, a csendes, tükörsima Balatont világítá s ezüst sugárai benne megtörvén képét, visszasugárzák. Mennyi est vala balzsamos s puha a lég, tiszta a látkör s gondolatim mily messze, mily magasra repültek, az Istenséghez, sorsom, létem intézőjéhez.”
Szekrényessy József mind hevesebben kezdett udvarolni a leánynak, és anyja a nagytekintélyű és szigorú bárónő felé is közeledett:
„Anyám, míg öltözém, mondá, hogy ekkor (séta közbeni pihenőn) Szekrényessy hozzá állott s véle kellemesen beszélgetett. Egyszer legényét hívá, élegante frakkban, s neki pipáját nyújtá.”
A füredi báli szezon bőven nyújtott alkalmat Kálmán atyjának az udvarlásra, melyet a jóképű, kékszemű férfi a világért sem hagyott volna ki és Etelka joggal tarthatott riválisnői érdeklődésétől, kik között első helyen a híres szépség, Rosty Ágnes állt, ki Szekrényessy nősülését követően báró Eötvös József felesége lett:
„Szekrényessy ma beszélé, hogy francaiset [francianégyest] oly kitűnően lejti Rosty Ágnes.
Ha! Azon pillantása a chassé-nál [tánclépés] oly electrizáló [felvillanyozó], hogy az ember minden vére gyorsan kering, s ütere kettős erővel ver.
Ah! Hát ön is segít vonni a kedves Nesszi győzelmi kocsiját? – kérdém könnyűden.
Szemrehányólag pillanta Szekrényessy reám.
Nem, csak igazat kell ott hagyni, mi igaz.
Na várj! – gondolám magamban, tán csak nem Nesszi, kinek hatalmában e varázspillanat van? Ha szemem nem is oly szép, minő az övé, de a pillanat, de a kifejezés meglegyen. S valóban úgy látszik eltaláltam. Oly tüzes pillanat követé az enyémet s egy oly gyöngéd kézszorítás – e mellett látám, miként tódult a vér arcaiba.
Ah! Hát eltaláltam. Na, ez már jó!”