Kézilabda
Farkas Johanna

MTK legendárium | 219. rész

Publikálva: 2022.07.14 Frissítve: 2022.07.13 MTK Budapest

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. 2. rész

Annak érdekében, hogy mind jobban megismerhessük az MTK-alapító személyiségét, képességeit és pályáját szükséges bepillantanunk családi előzményeibe, megismernünk gyermek és ifjúkorát. Anyja, Slachta Etelka felvidéki birtokos családból származott, és nem csupán az első magyar női országgyűlési képviselő Slachta Margit nagynénjeként, de jeles írónőként is jegyzi őt a hazai szakirodalom, kinek már atyja, az MTK-alapító nagyatyja is tehetséges közéleti emberként játszott szerepet a 19. század első felében…

Anyám atyja, zadjeli Slachta Ferencz, Eötvös József báró atyjával együtt nevelkedett s klasszikus műveltséggel bírt

Ferenczy János 1805. február 5-én naplójában dicsérőleg írt az aznap Virág Benedeknél megismert fiatal, ügyvédről, kit „szép tökéletességekkel bíró, tudós hazafinak” nevezett. Valóban kiváló képességekkel ékeskedett, melyet jól egyeztetett össze roppant hatalmával: „az akkori időkben pallos-joggal is bírt, lévén a kormányzási területein élő jobbágyság legelsőbb bírája is” volt.

Slachta Ferenc hivatali ideje alatt számos közhasznú tevékenysége mellett megalapította - Deák Ferenc későbbi kedvelt pihenőhelyét - a buziási fürdőt: „Nagyatyám Zomborban székelt, s az ő magánbirtoka Magyarádon [Arad vm.] volt - a most nagyban kedvelt buziási-fürdőt ő teremtette meg, s emlékét ott még ma is (1905!) kegyelettel őrzik. Mutattak egy ablaktáblát a községházán, amelybe nagyatyám gyémánt-gyűrűjével karczolta egyszer be a nevét, míg forspont jára, azaz a kocsijába befogandó idegen lovakra várakozott.

Szekrényessy Kálmán az 1890-es években színpadra írt, és nagy sikerrel bemutatott „Gyémántgyűrű” című drámája ezen anyai nagyatyjának állít emléket.  

Az adminisztrátori állást 1829-ben foglalta el, s rövid idő alatt számos újítással megsokszorozta a kamarai birtok jövedelmét s emellett a jobbágyok helyzetén is javított.  Több államtudományi művet is írt, pl. „A magyar jobbágyok ügye” (1835)

A nagyatya zombori házában, ki nagy kedvelője volt a muzsikának, gyakran volt kamarazene. Még vannak nálam Beethoven hegedű szonátáinak az első, rézmetszésű kiadásai, amelyekből ő játszotta a gyönyörű hegedű részt. A fuvolán is mesterien játszott s mink, Szekrényessy gyermekek már nagyszüleinktől örököltük a zenének szeretetét.

József nádor korán felfigyelt az MTK-alapító nagyatyjára s (maga mellé) királyi kamarai tanácsossá nevezve ki, azaz Budára rendelte. Azonban Slachta Ferenc röviddel ezután ragályos betegségben hunyt el: „mindazok kik még ösmerték, előkelő lényű, igazságos és nemes szívű, megnyerően kedves úriembernek nevezték.

Eredeti tehetsége és szépsége folytán mindenütt hamar a társaság középpontjává vált. Évek során át volt farsangidőben bálkirálynő. Atyja Budára kerülésekor örömmel vette a nagyváros kellemes szellemi pezsgését. Szívesen látogatta a német és magyar színházat, hallgatta Albachot, a neves ferences hitszónokot, s nagy kedvvel járt el Vieuxtemps nagyhírű hegedű hangversenyeire. Atyja, 1837-es váratlan halála azonban véget vet mindezeknek.

Anyjával még Pesten érte a nagy árvíz, mely alkalmat nyújtott Etelka számára, hogy közelről szemlélhesse Wesselényi árvízi hőstettét.

1838 őszén azonban visszaköltözött anyjával a báró Hauerek ősi fészkébe Sopron városába, hol egészen 1842 tavaszáig, az MTK-alapító atyjával, Szekrényessy Józseffel történt eljegyzéséig maradt.

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!