MTK legendárium | 218. rész

Publikálva: 2022.07.09 Frissítve: 2022.07.07 MTK Budapest

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete . 1. rész.

A vizes világbajnokság árnyékában és a szokásos évi Balaton-átúszás küszöbén talán érdemes feleleveníteni a magyar úszósport születésének körülményeit első magyar úszónk pályája mentén, aki egyben az MTK alapítója is volt…

Közeledik Szekrényessy Kálmán születésének 176. évfordulója. A nyár és az évforduló kapcsán is érdemes kicsit alaposabban szemügyre venni ennek a rendkívüli embernek oly kevéssé ismert életútját, aki 1888. november 16-án tíz fiatallal karöltve saját lakásán alapította meg az MTK-t.

Székelyhídi Szekrényessy Kálmán, 1846. július 12-én született Pesten, zadjeli Slachta Etelka (1821-1876) és Szekrényessy József (1811-1877) harmadik gyermekeként.

Kálmánt atyja után reformátusnak keresztelték a Széna (ma Kálvin) téri református egyházban, július 20-án. Keresztapja, Szekrényessy Endre (1805-1874) későbbi pesti városkapitány és felesége, a hírneves Rumbach Sebestyén unokája, Szekrényessyné Rumbach Hermina volt.

Szülei ekkor: „fényes anyagi viszonyok közt élve, nyílt házat vittek Pesten.”

Anyját nemcsak „feltűnően csinos” és okos leányként tartották számon, hanem kifinomultan műveltnek és tehetségesnek is tekintette a korabeli mértékadó közvélemény:

„Édesanyám kora és köre révén ösmerte a múlt század, sőt a XVIII-dik század összes fontos eseményeit és kitűnő ítélőképessége folytán le tudta szűrni az igazságait. Önállóan ítélkezett s mindig magasabb szempontból. Filozófiája azonban vigaszt és megnyugvást nyújtott, mert optimizmuson alapult. Rendíthetetlenül élt benne a hit, hogy az igazság előbb, utóbb győzelemre jut, és élete fogytáig nem hagyta el az a képessége, hogy minden dolognak a szebbik oldalát lássa meg. Sokszor ismételte azt a kínai mondást, mely szerint a tapasztalt jó tetteket márványba kellene vésnünk, s az átélt rút dolgokat csak homokba följegyeznünk.”

Szekrényessy Kálmán édesanyja előkelő nevelésben részesült. Anyja (Kálmán nagyanyja) báró Hauer Mária Terézia (1781-1841) Bécsben született. Franciául és németül „szépen írt és beszélt”. E nyelveken írott naplóit – családi ajándékozás folytán – a soproni városi levéltár őrzi. Leánykorában szépen énekelt, s ebből adódóan fellépett a rokon Esterházy herceg háziszínpadán, Kismartonban. E színpad karmestere volt ebben az időben (1804-1811) a neves zeneszerző Hummel János, ki több zeneművét sajátkezű ajánlásával adta át Szekrényessyné anyjának. E kották később Kodály Zoltán gyűjteményébe jutottak.

Sopronban kitűnő kapcsolatot tartott fenn a dunántúli nemesség vezéralakjával, így a korszak egyik legkitűnőbb szellemi alakjával, Felsőbüki Nagy Pállal, mely család utóbb Szekrényessy Kálmán unokahúga, kis- és nagysarlói Sarlay Károlyné, született Szekrényessy Mária révén a Szekrényessyek rokoni körébe került.

Nagyanyja, báró Hauer Mária Terézia később feleségül ment zadjeli Slachta Ferenc (1777-1837), akkori temesvári törvényszéki jogászhoz, későbbi nagyhatalmú zombori királyi kamarai adminisztrátorhoz...(folytatjuk)