MTK legendárium | 201. rész

Publikálva: 2022.04.18 Frissítve: 2022.04.16 MTK Budapest

Az MTK aranylánca”.(Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny). 14. rész. Opata Zoltán (1900-1982). „Nem hagyom sértegetni magam!”

Opata Zoli népszerűségét jól mutatja, hogy sérülése idején a fél ország aggódott érte, azért az MTK-s válogatott játékosért, aki (mint láthattuk) sosem kímélte magát és az ellenfelet sem.

Karinthy Frigyes így írt Opata sérülése kapcsán: „Szegény Opata Zoli…vajon fölkel-e még a betegágyából? Istenem, Opata Zoltán…(Hajnal felé álmosan ráz meg a feleségem. Nem lehet tőlem aludni. Folyton azt ordítom álmomban: Opata! Opata!...Tem-pó – em-té-ká! Tem-pó – em-té-ká!

Miután kiöregedett az aktív sportolói létből (nem kisebb sikereket produkálva) kezdte meg edzői tevékenységét. Labdarúgóként 1916-1935 között hat csapat tagjaként szerepelt (MÁV Gépgyár, MTK, Hungária, Attila, Nemzeti, Bocskai). Összesen 202 elsőosztályú mérkőzésen játszott, és 68 gólt szerzett, míg a válogatottban 17 mérkőzésből 6 alkalommal talált a hálóba. Edzőként eggyel több hazai csapatban fordult meg, a hét klub a következő (Attila, Bocskai, MÁVAG, Kolozsvár, FTC, Bp. Dózsa, Csepeli Vasas).

Az MTK-t már idősödő játékosként, sértődés következtében hagyta el, melyről 1939-ben a következőt olvashatjuk: „Opata Zoltán néhány év előtt még rangadók és válogatott mérkőzések hőse, dugógyáros, legutóbb két esztendeig a zágrábi HASK edzője. Most MÁV segédtiszt és a MÁVAG edzője. – Révész Béla miatt mentem el az MTK-tól – mondja csendesen Opata. – 1929-ben szélsőt játszottam a Budai 11 ellen. Mi tagadás nem éltem sportszerűen (értsd: egészségesen. A szerk.). Ezt nem is titkoltam, mindenki tudta. A mérkőzésen hibáztam. Lefutottam, és a labdát nem a kapu elé, hanem mögé adtam. Révész közel állt hozzám a partvonalon. Nem tűrtőztette magát. Sohasem tűrtőztette magát. Rámkiáltott: „Te vén taknyos! Hát sohasem fogsz megjavulni? Így kell beadni egy labdát?” Megsértődtem. „Ha majd én is ezer pengő fizetést kapok, mint H., akkor majd én sem fogok hibázni. Ezt kiabáltam ki a pályáról az edzőmnek. Klubfegyelmi elé kerültem.

– Engedjenek el. Nem hagyom sértegetni magam a közönség füle hallatára – mondtam. Elengedtek!

Opata kicsit hallgat, azután kemény hangon folytatja:

– Révésznek volt igaza! Révésznek igaza volt – ismétli Opata Zoltán – mert már 1929-ben sem lehetett sportszerűtlen életmóddal veszélyeztetni a csapat eredményességét. S neki volt igaza, mert elsősorban az MTK-nak éppen ilyen kemény hangra volt szüksége. Kemény hangra, erős kézre! Nem lehet a mai csapatokat úgy irányítani, ahogy a régi csapatokat vezették. Azokat, amelyben kivétel nélkül érettségizett fiatalemberek játszottak..”