MTK legendárium | 256. rész

Publikálva: 2023.01.06 Frissítve: 2023.01.04 MTK Budapest

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. „Meglehetősen karcsú, de annál izmosabb” 37. rész.

Eddig már volt alkalmunk megismerni Szekrényessy Kálmán katonai virtushoz kapcsolódó kezdeti sporttörekvéseit. Ezúttal kísérletet teszünk a hőskor vonatkozásában komplexen felvillantani az úszás apostolának is nevezett MTK-alapító sportpályafutását az indulás éveitől nemzetközi sikerein át egészen idős koráig.

Szekrényessy Kálmán fizikális, azaz testi adottságairól a bécsi katonai aktáiból szerezhetünk némi értesülést. Ezek alapján megtudhatjuk, hogy az ifjú tiszt: „igen erős és kitartó, úszik, meglehetős vívó és tornász.”

A felnőttkor küszöbére érkezett fiatalembert illették e jelzőkkel felettesei. Az általában véve sablonosnak tekinthető kartoték adatok Szekrényessy esetében már többről beszélnek. Ezt bizonyítja azon tény is, miszerint „egyéb adottságai” cím alatt, – azaz különleges ismeretként említik a fentiekben idézett úszó és tornászati készségét.

Érdemes fizikai adottságaira nézve egyéb forrást is bevonni, mely a szemtanú alaposságával láttatja a fürdődresszbe öltözött Szekrényessyt, akit: „hatalmas izomu, s naptól megfeketedett karu” sportolónak lát a kor embere.

Még a rivális és Szekrényessy iránt negatív irányban elfogult osztrák sajtó is kénytelen volt elismerni a középkorú férfi kiváló sportadottságait: „Szekrényessy úr 35 éves, 75 kg súlyú, meglehetősen karcsú, de annál izmosabb testalkatú.”

Megszólaltathatjuk magát az úszót is, ki fiatalsága vonatkozásában magát „vasegészségű fiatalember”-ként aposztrofálta.

A társai átlagánál jobb fizikai kondícióban lévő dzsidás tiszt tehát ideális sportolói alkattal rendelkezett. Az erős fizikális alaphoz járult a férfias kihívásokat kedvelő lelki alkat és minden új befogadására kész nyílt személyiség, melyhez – még az angol sajtónak is szembetűnő – kötélidegzet is társult: „A bátor magyar idegei rendkívül erősek.”

Nyugodtan állítható, miszerint Szekrényessy sportolói pályán való elindulása tekintetében kétségtelen lépéselőnyben volt kortársaihoz mérten.

E lassan bontakozó, ívelő pályának csupán egyik pillérét képezte a fentiekben vázolt erőnlét, kitartás és sportkészség. Mindezek csupán erős – bár éppenséggel nélkülözhetetlen – szegletkövekként biztosították a neveltetéséből és szellemi igényéből kinővő fejlődést. Utóbb a fiatal katonának tisztán individuális döntésén múlt mindaz, melyet az utókor – mint szakmai teljesítményt – nevéhez köt. Akkor, amikor Szekrényessy Kálmán sportolói pályáját alapvetően meghatározó indítékokat és képességeket keresünk, nagyjából a következőket említhetjük:

1. Széchenyi István közvetett sportpedagógiai hatása. Széchenyivel atyja közvetlen munkakapcsolatban állt, Kálmán így a cenki grófot testközelből ismerte. Az országos nagyság jelenléte már gyermekkorától kezdődően valósággal „beavatottá” tette annak munkásságába. Ezt tovább erősítette az atya tevékenysége, ki gyermeke szeme láttára több vonatkozásban folytatta a legnagyobb magyar művét (köztük több sportvonatkozásút) méltán érdemelve ki a korabeli közvélemény által ráruházott, „kis Széchenyi” elnevezést.

2. Atyja teremtette fizikális lehetőségek (Császár fürdő, Orczy-kert Margit-sziget, Rudas fürdő bérlése, valamint Duna parti birtok Újpesten, mint úszásra alkalmat teremtő helyszínek)

3. Katonás-nemesi nevelés ill. szemlélet

4. Merész kihívásokat kereső bátor mentalitás

6. Személyes ambíció és becsvágy

7. Átlagot meghaladó testi- és lelki erő (jó kondíció ill. kitartás)

8. Korát meghaladó sportkészség (úszásismeret és tornászati jártasság)

Az ily testi és lelki alapkészségek és adottságok együttes jelenléte, tehát az átlagnál jelentősebb esélyt teremtettek a fiatalember sportolói tevékenységének megindulásában…