MTK legendárium | 230. rész

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. 13. rész.

Talán nem haszontalan az MTK-alapító sportindulásáról is néhány szót ejtenünk, melyben kiemelkedő szerep jutott a neveltetésnek.

„Oly korban, midőn a gyermekszoba játékai képezik még a legédesebb örömeket” s melyet éppen ebből adódóan még az ösztönösség időszaka jellemzett a Szekrényessy gyermekek felügyelete a franciául, is kitűnően beszélő német dadára bízatott.

Tizenéves korát elérvén atyja kívánalmainak megfelelően fokozatosan kerültek előtérbe a férfiasabb nevelést célzó elvek. A „rethorica és poesis” mellett a lovagló, vívó- és táncmester is munkába fogta az erős izomzatú, ügyes sportos fiút.

Az előkelő származású ifjúnak meg kellett tanulnia helyesen járni, ülni, állni és általában mozogni, de legfőképpen „bókot csinálni”. Aki fiatalon nem sajátította el a fesztelen eleganciát, annak később nem igen volt esélye finom szalonkörnyezetben imponáló természetességgel viselkedni.

A kifinomult mozgást igénylő klasszikus tánc mellett meglehetősen későn, 1865-ben ismerkedett meg a legegyszerűbb társastánccal, a méltán lenézett francia négyessel. Tizenkilenc esztendős korától kezdve vett részt – mint felnőtt táncos – a rendszeresen megrendezett fővárosi bálokon, melyre 1882-ben így emlékezett: „már teljes tizenhét év óta csúszkálok a síkos parquett-on.”

A „fiúnevelés” további két kurzusa ezután sokkal érdekfeszítőbbnek ígérkezett.

A vívás, mint a katonás-nemesi élet alappillére játszott szerepet. A fegyverforgatás, az ősi kiváltság szimbóluma, mélyen ivódott a nemesi családok tudatába. A tapasztalt lovassági tiszt által adott vívóórák szenvedélyes érzéseket s izzó romantikát élesztettek fel lelkében. A Szekrényessy-ház nagyszalonjában alkalmanként berendezett „vívóterem”, valamint nyaranta a Városliget és Margitsziget zöld gyepe képezte a gyakorlások helyszínét. Az ifjú erőteljes és határozott vívómozdulatai és eszes battement húzásai révén számtalanszor kivívta mestere dicséretét.

Mindössze huszonkét esztendős, mikor a szigorú katonai jellemzés a következőket említi vele kapcsolatban: „meglehetősen jó vívó és tornász.”

Ez utóbbi tudománya ugyancsak neveltetéséhez kapcsolható. Atyja már az 1850-es évek elején Széchenyivel együtt oszlopos tagja a „Pesti Testgyakorló Egyletnek”,1853-ban Szekrényessy József szerkesztette annak évkönyvét. 

A nagy szerelem azonban a ló volt! Huszártiszt lovaglómestere – atyja megelégedésére – rövid idő alatt nagy sikereket ért el. A dúsgazdag apa, hogy fiát tovább ösztönözze, időnként saját szép, a Széchenyi istállóból származó magas angol telivér paripáját adta kölcsön az ifjú tanítványnak. Kálmán nagy megelégedésére röviddel tanleckéinek kezdete után, már lovaglómestere nélkül, fivérei társaságában lovagolhatott ki a Városliget üde tisztásaira, hol rendszerint – a promenádozók mulattatására – társaival lanceádot, azaz ívugrást mutatott be. Kifelé és befelé menet a városba, előszeretettel táncoltatták szép lovaikat egy-egy elegánsabb pesti ház vagy fogadó kapuja alatt, úgynevezett Fensterparádét (ablakparádét) csapva a bennlévő kisasszonyok szórakoztatására, mely már a nagybácsitól, Szekrényessy Endrétől sem volt idegen, erre utal 1832-es verse is:

„A virágos ablakokból

Szép szüzek néznek le ránk”

Szekrényessy Kálmán neveltetésében tehát családi tradíciók, azaz a nemesi világlátás hagyományos elvei ötvöződtek a legkorszerűbb polgári elvekkel és értékekkel. Ez utóbbihoz sorolható a Széchenyi közvetlen hatásaként megjelenő úszás kultusza.

Mint utaltunk rá, már atyjáról feljegyezték erős fizikumát és edzettséget. Kálmánnak egy generációval később, már bőven volt alkalma az úszás gyakorlására. Mindez azzal magyarázható, hogy atyja ekkortájt bérelte a Margitszigetet és a Császár fürdőt, illetve Kálmán tinédzser kora végén a Rudas fürdőt. A Margitsziget ekkoriban – nem lévén feltöltve – még három részből állt. A középső szakaszán, hol a szigetek találkoztak gyermekek számára alkalmas nádas, tocsogós játszórész állt fenn. Itt valamennyi Szekrényessy gyerek kedvére csónakázhatott, úszhatott napestig.

Az MTK-alapító tehát többek között ilyen helyszínekről merítette első sportélményeit, melyet azután a klubbá szerveződő kék-fehérek hasznára kamatoztatott… 

Ezt olvastad már?