Labdarúgás: 21 évvel ezelőtt hunyt el Hidegkuti Nándor

Publikálva: 2023.02.14 Frissítve: 2023.02.14 Labdarúgás

Szív- és keringési elégtelenségek következtében csütörtök hajnalban a Kútvölgyi kórházban elhunyt Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat legendás hátravont középcsatára – írta az újság 2002. február 14-én.

2002. március 3-án lett volna 80 éves. Szép kort érhetett meg, valószínűleg azért is, mert a futballról csak csodálatos emlékei lehettek. Olyan labdarúgó távozott az élők sorából, aki nemcsak a magyar, de a nemzetközi labdarúgás meghatározó egyénisége is. Ide most azt kellene írni, hogy volt, de ez nem igaz. Azért nem, mert az általa először megtestesített visszavont középcsatár szerepkör még a mai rohanós, darálós fociban is a taktika kulcseleme.
Játékának olyan követői voltak a modern fociban, mint Pelé, Cruyff, Van Basten, Bergkamp, Zidane és Del Piero.

Pályafutása játékosként: Gázművek (1940-43), Elektromos (1943-45), Herminamezei AC (1945-47), MTK és jogutódai (1947-58)
Eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstérmes (1954), az MTK-val háromszoros bajnok (1951, 1953, 1958), MNK-győztes (1952), KK-győztes (1955)
Bajnoki mérkőzés/gól: 381/260
A válogatottban: 68/39
Pályafutása edzőként: MTK (1959-60), Fiorentina (1960-62, KEK- és Olasz Kupa-győztes), Mantova (1962-63), Győri ETO (1963-65, bajnok, BEK-elődöntő), Tatabánya (1966), MTK (1967-68), Bp. Spartacus (1968-71), Stal Rzeszów (1972), Egri Dózsa (1973), al-Ahly (Egyiptom, 1973-80, ötszörös egyiptomi bajnok), al-Ahly (Dubai, 1983-85)

Technikailag, taktikailag töléletesen képzett, gyors, jól fejelő labdarúgó volt, tehát nemcsak korával vívott ki magának tiszteletet a válogatottban. Játékban jóval megelőzte korát, a játékrendszert, amelyben kulcsszerepet kapott, a Sebes Gusztáv irányította Aranycsapat fejlesztette a tökélyre.
Hidegkuti kihagyhatatlan volt a válogatottból. Hamar kiderült, hogy az öntörvényű zsenik közé, Bozsik és Zakariás elé kell egy olyan egyéniség, mint ő, aki, ha kellett odadobta a gyeplőt a lovak közé, hadd menjenek, aztán ha a játék úgy hozta, megtervezte a támadások döntő fázisait.

A válogatottban már 1945-ben bemutatkozott Románia ellen, s utolsó meccsét 68. válogatottsága alkalmával, 36 évesen, Mexikó ellen játszotta 1958-ban. Válogatott szinten nem kevesebb, mint 39 gól fért a pályafutásába, ez mérkőzésenkénti 0,57-es átlagot jelent. Ez önmagában nem eget rengető (bár lenne olyan futballistánk ma, aki minden második mérkőzésén a kapuba talál...), de Hidegkuti olyan játékos volt, aki a tétmeccseken is remekelt, hogy a barátságos jelzőt presztízsében jóval meghaladó „évszázad mérkőzésén” az angolok ellen szerzett három góljáról ne is beszéljünk. Túl pályafutása csúcsán, Baróti Lajos hívására még szerepelt az 1958-as svédországi világbajnokságon. – írta annak idején Thury Gábor a Sztár Sportban.

Az MTK Budapest a Hungária körúti stadionját róla nevezte el, 2022-ben – emlékév keretében – a Nemzeti Múzeumban kiállítással emlékezett rá. A klub labdarúgói a mai napig mezükön hordják az emlékezés emblémáját. Pályafutásával foglalkozik a Nagy Diákteszt is.