Kosárlabda: csapategység, kemény munka és harcosság – interjú Szabó Fannival (LAPSZEMLE)

A TFSE-MTK Budapest női kosárlabdacsapatának játékosa, Szabó Fanni a wbasket.hu-nak adott interjút az elmúlt időszak történéseivel kapcsolatban.

Nagy csatában, két végletekig kiélezett végjátékban alulmaradt a TARR KSC Szekszárddal vívott bajnoki negyeddöntő párharcában a TFSE-MTK Budapest női kosárlabdacsapata. Az együttes legeredményesebb játékosa a bajnoki alapszakaszban 15.3-as pontátlaggal Szabó Fanni volt, akit ennek apropóján az elmúlt időszak értékelésére kért a wbasket.hu. Játékosunkat Nagy Norbert kérdezte.

– Milyen érzésekkel gondolsz vissza a bajnoki negyeddöntőre?

– Megérdemelten jutott tovább a Szekszárd, de még fáj, hogy nem sikerült kivívni a legjobb négy közé kerülést. Csapatunk mentálisan és fizikálisan is kiválóan felkészült erre a párharcra. Úgy érzem, hogy jól is játszottunk, mindenki ott volt fejben, de egy jó formában lévő, az utóbbi időben komoly meccseket nyerő Szekszárddal találkoztunk.

– Oda kanyarodok vissza, amiről Pankát is kérdeztem a párharc előtt. Ugyanazt a kettőséget hordozta magában a párharc, amit az egész szezonotok. Elvitatahatatlan versenyképességet mutatott a csapat, de közben egy kicsi hiányzott a még nagyobb bravúrhoz. Ezt a kettőséget te miként látod?

– Úgy érzem, hogy rendre erőn felül teljesít a csapat. Lehet hiányérzet, nekünk is van játékosként, a pár ponttal szoros végjátékban elveszített mérkőzések miatt, de azért tudunk ilyen szoros szituációkba kerülni, mert erőn felül teljesítünk. Emiatt én a másik oldalról nézném. Nem azt helyezném előtérbe, hogy milyen hiányosságok lehetnek, ami miatt ezek a bravúrok nem sikerültek, hanem a csapat erejét mutatja, hogy minden előttünk végzővel milyen szoros csatákat tudtunk vívni.

– A „félig üres, félig tele” mondást használva, a „félig tele” felé hajlasz?

– Nem először kerül elő mostanában ez a kérdés… (nevet)

– Igen, kicsit elkoptatott fordulat, de azt hiszem, most valóban aktuális. Talán így lehet a legjobban ezt a kettőséget megvilágítani.

– Komolyra fordítva a szót, én maximálisan elégedett vagyok a csapattal! Nagyon jó ezzel a közösséggel együtt dolgozni és akik követik a bajnokságot, ők láthatják, hogy milyen kemény munkát, harcosságot teszünk bele a mérkőzéseinkbe. Elégedettek lehetünk az eddig mutatott játékkal.

– A csapat után ugorjunk az egyéni oldalra. Hogy értékeled eddig a saját szezonodat? A legtöbb pontot átlagoló „született magyar” játékos lettél az alapszakaszban. A 18 mérkőzésen 15.33 az átlagod.

– Ez a szezon egy kicsit más, mint a korábbiak. Azt érzem, hogy jobban meg tudom mutatni mi van bennem. Ez természetesen köszönhető az edzői bizalomnak. Sokat vagyok a pályák. Az edzők mellett a csapattársaim bizalmát is élvezem és így ki tudom hozni magamból azt, ami bennem van. Természetesen van még hova fejlődni, de úgy érzem, hogy jó úton haladok abba az irányba, hogy olyan teljesítményt nyújtsak, ami nekem is tetszik.

– Számomra ami szembetűnő volt a mérkőzéseiteken, hogy milyen sokoldalú Szabó Fannit láthattunk eddig idén. Más-más szerepben, több poszton is bizonyítottál.

– Egyestől a hármas posztig helyt kellett állnom ebben a szezonban. Többször játszottam irányítót is, amikor a Dúl-testvérek egyike sérült volt. Én nem tekintek magamra kizárólag dobójátékosként, akinek csak a pontszerzés a feladata. Védekezésben is szeretem kivenni a részemet a munkából.

– Az irányító szerepkörében hogy érezted magad?

– Még irányítóként kezdtem a pályafutásomat. Később elsősorban a pontszerzés miatt kerültem át kettes-hármas posztra. Szemléletesen mondva, hogy inkább engem szolgáljanak ki, mint én szolgáljak ki másokat. Mindig a szívem csücske volt az irányítás és nem is tudtam elszakadni ettől a szemlélettől. Nyilván most már a kettes-hármas posztot érzem jobban a magaménak, de ha szükség van rá, akkor nagyon szívesen besegítek irányítóként.

A teljes interjú ITT érhető el.

(Fotók: Borhi Mihály)
 

Ezt olvastad már?