Karatésok köszöntése (GALÉRIA)

Az MTK Budapest elnöke gratulált Dzsakarta érmeseinek és helyezettjeinek.

A korosztályos világbajnokságon, Indonéziában Hárspataki Gábor arany-, Tamás Ferdinánd bronzérmet szerzett, míg Sterck Laura és Vécsey Bálint ­– az igen értékes – hetedik helyen zárt.

Deutsch Tamás kiemelte, hogy a klub nem tesz különbséget olimpiai, és az ötkarikás játékok programján nem, vagy még nem szereplő sportágak között, hiszen a sikerekre nagy szüksége van sportolónak, edzőnek, szurkolónak és az MTK-nak egyaránt.

Mellesleg nagy esély mutatkozik arra, hogy 2020-ban, Tokóban bemutatkozhat a sportág az olimpián.

Az elnök elismerően szólt az S. Kovács Ádám vezette szakosztályban zajló munkáról és ajándékokat adott át az  edzőknek, Fischer Mihálynak, Büchler Zsoltnak és Miklós Nikolettnek, és köszöntötte a sikeresen szerepelt karatékákat is.

A jó hangulatú találkozó után, először Hárspataki Gáborral és mesterével, Fischer Mihállyal beszélgettünk:

– A szakosztály igazgatója, S. Kovács Ádám úgy fogalmazott, hogy ihletett formában voltál azon a bizonyos napon Dzsakartában. Vissza tudod idézni, hogy amikor felébredtél, akkor hogy álltál hozzá ehhez a naphoz?

– Ehhez a naphoz nagyon komolyan álltunk hozzá, hiszen az edzőmmel annyit készültünk, hogy fontos lett volna innen ugyanolyan érmet hozni, mint az Európa-bajnokságról. (Ott Gábor, idén februárban aranyat nyert. A szerk.) Az eleje kicsit döcögősen indult, nem tudtam felébredni, de utána az edzőm megrázott, és ezáltal olyan pluszt kaptam, amivel túl tudtam lépni az ellenfeleken.

Fischer Mihályt arról faggattuk, hogy ez fizikailag is úgy történt, hogy megfogta és megrázta Gábort?

– Valójában nem, inkább csak lelkileg, mentálisan kellett kicsit sarkallni, bíztatni. Az ilyen típusú, kiemelt megmérettetések mindig nehezen kezdődnek. Itt még elő kell, hogy jöjjenek, felszínre kell kerüljenek azok az érzések, állapot, amivel ő a legjobb formáját tudja hozni.

Újra Gáborhoz fordultunk:

– Mindenki attól tartott, hogy téged úgy engetünk ki erre a világbajnokságra, mintha leküldtünk volna tíz deka párizsiért. Mindenki kézenfekvőnek vette, hogy – az év eddig eredményei alapján – megnyered a világbajnokságot. Ez viszont elég komoly teher. Hogyan viselted?

– Nem volt nagy teher, hiszen mi nem az aranyéremben gondolkodtunk, hanem az első meccs, első pontjában. Szépen, lassan haladtunk tovább, minden ellenfélen, szituáción.

Fischer Mihályt a jövőről kérdeztük:

– Az, hogy korosztályában Európa- és világbajnok, jelentheti-e azt, hogy egyenes út vezet a felnőttek közé, vagy ott azért elég nagy a szakadék a korosztályok között?

– Van különbség. Amúgy egyenes az út a felnőtt Európa- és világbajnokságra is, de azért oda még tapasztalni kell. Az teljesen más világ, még kicsit fel kell nőni. Többet kell megmutatnia magát, többet versenyezni, ezekben a felnőtt kategóriákban, de nagyon jó előjelek az U21-es eredmények.

Másik érmesünk, Tamás Ferdinánd, bronzzzal zárta a világbajnokságot.

– Milyen várakozásokkal indultál neki a nagy útnak? Járt-e a fejedben, hogy van lehetőség dobogóra állni?

– Nagyon szerettem volna érmet szerezni, de a fő célom az volt, hogy minél több kört tudjak menni és ez sikerült is.

– Amikor a sorsolást megláttad, az edződdel miről beszéltetek? Tudtatok egyáltalán valamit a lehetséges ellenfeleidről?

– Nem szerettem volna megnézni a sorsolást, nem is tettem meg, a meccs előtt derült ki, hogy ki lesz az ellenfelem. Egyeztettünk, hogy mit támad, hogyan védekezik és ennek megfelelően alakítottuk a taktikát.

– Melyik volt a legemlékezetesebb mérkőzésed?

– Talán a döntőbe jutásért, ahol nagyon erős francia fiúval mérkőztem. Végül ő került ki győztesként, de emlékezetes mérkőzés maradt.

– Hogyan tovább? Mi vár rád 2016-ban?

– A korosztályos Európa-bajnokság, melyet Cipruson rendeznek és ott is szeretnék jó eredményt elérni. 

Érmesek és helyezettek köszöntése

Ezt olvastad már?