Karate: „Egyszerűen csak boldog voltam Párizsban” – Ilankovic Aleksandra

Az MTK Budapest 18 éves karatékája, Ilankovic Aleksandra elégedetten és boldogan eleveníti fel, hogy nemrégiben nagyon közel járt az olimpiai kvótaszerzéshez Párizsban.

Az MTK Budapest sportolói közül a ritmikus gimnasztikázó Pigniczki Fanni és a karatéka Hárspataki Gábor is június második hétvégéjén szerzett ötkarikás kvótát. Fanni a várnai Eb-n, Hársi pedig a párizsi kvalifikációs versenyen jutott ki Tokióba, azon a viadalon, amelyen klubunk másik kiválósága, a 61 kilóban küzdő, mindössze 18 éves Ilankovic Aleksandra is szárnyalt. Fischer Mihály tanítványa végül egyetlen pontos vereségét követően maradt le a négyes döntőről, melyből hárman érdemeltek ki indulási jogot az olimpiára. Szandival elevenítettük fel az elmúlt hetek történéseit.

– Mindig mosolyogsz, ha szóba kerül a párizsi verseny. Most is.

– Igen, mert hihetetlen élmény volt! Az Európa-bajnokság volt az első nagy felnőttversenyem, ez pedig az első világversenyem. Ráadásul pont a számomra álomszerű városban. Csak sétáltam az utcán, és ámultam-bámultam. A verseny napján pedig egyszerűen csak boldog voltam Párizsban. Mentem, csináltam és élveztem. Meccsről meccsre jobban éreztem magam. Amikor a végén sajnos picivel kikaptam, akkor is mosolyogva hagytam el a küzdőteret.

– Két győzelem után egy vereség miatt vigaszágra kerültél, de ott újabb két nagyszerű győzelem jött, majd a kazah elleni meccs a négyes döntőért. Mi volt az a pici különbség, amely a javára döntött?

– Kettő egyre vezetett, és az utolsó másodpercben még levideóbíróztak nekem egy pontot. Szerintem meg is adhatták volna, mert elég sokáig nézték, gondolkodtak. Nem adták meg. Talán egy másik napon, másik bíró nekem ítéli. Előtte az is nagyon kicsin múlott, amikor ő kapott pontot. Egyáltalán nem érződött, hogy fölényben lenne, és ez is nagyon pozitív dolog.

– Tényleg nem bosszantott, vagy csak ilyen jól leplezted?

– Természetesen alakulhatott volna másképpen is. A leginkább az idegesíthet, hogy valóban ennyire közel voltam a kvótához. Ha azon a meccsen sokkal jobban kikapok, az kevésbé zavart volna, és akkor azt mondom, tökéletes verseny volt. Így is ezt mondom, de igen, bennem van, hogy mégiscsak meg lehetett volna. Bízom abban, hogy tudok még bizonyítani.

– Mondjuk augusztusban, a tamperei U21-es Eb-n, melyre helyet követeltél magadnak a csapatban?

 – Igen, most ez van a fókuszban, közben segítjük Hársi olimpiai felkészülését. Bizakodó vagyok, mert rengeteg pluszt jelent, hogy már egy-két ilyen felnőttversennyel a hátam mögött mehetek Finnországba.

– Junior Európa-bajnok már vagy, az U21-esek között sem lehet más a cél?

– Ez a cím is szerepel az álmaim között, de ezért dolgozni is kell. Nincs leállás. Amint hazajöttünk Párizsból, már kezdődött is az edzőtábor. Az eredmények nem csak úgy maguktól jönnek. Mindent meg fogok tenni a legfényesebb éremért, és aztán októberben még a felnőtt-világbajnokságon is részt szeretnék venni.

– Felnőttél a hasonló kihívásokhoz?

– Az, hogy már egyszer meg tudtam mutatni, nekem nagyon is itt van a helyem, az sokat fog segíteni. Az olimpia után várhatóan több sportoló abbahagyja a versenyzést vagy kisebb szünetet tart, ez pedig kiváló lehetőséget nyithat a fiatalok előtt a vébén. Hiszem, hogy az elvégzett munkának meglesz az eredménye.

Ezt olvastad már?