Taekwondo
Patakfalvy Luca
Az MTK Budapest vívószakosztályának edzője a JochaPressnek nyilatkozott.
Kétszeres világ- és ötszörös Európa-bajnok, az olimpiai érem – egyéniben bronz a 2008-as pekingi játékokról – pedig pályafutása végén akkor jött össze neki, amikor a kvótát is az utolsó pillanatban szerezte meg, és erre is csak nagyon halvány esélye volt. S talán nagy pech, hogy dr. Mincza-Nébald Ildikó huszonegy évesen, 1991-ben Eb-t nyert a női tőrcsapattal, mert ha hamarabb vált át a párbajtőrre, akkor még sikeresebb lehetne az eredménylistája.
– Az év végén edzői szerepkörben láthattuk a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban a magyar bajnokságon. Elégedett volt a tanítványaival?
– Abszolút. Úgy volt, hogy négy versenyzőm indul, de az egyiknek sajnos kifordult a bokája, a másik a karácsonyi ünnepekre elutazott a rokonaihoz Spanyolországba, így végül ketten voltak ott az országos bajnokságon: a még junior korú fiú és a szabadidős, 54 éves vívóm, és mindketten továbbjutottak a csoportjukból. Nagyon jó fejekből álló, összetartó kis csapatom van az MTK-ban. Egyébként amikor körbenéztem a csarnokban, jó néhány ősz hajú versenyzőt láttam, és ez nagyon jó dolog, azt mutatja, hogy akit egyszer megfertőz a vívás, az utána már nem menekül, nehezen engedi el.
– Főállásban edzősködik?
– Igen, a második gyermekünk születése után már nem akartam visszamenni az ügyvédi munkához. A férjemmel, Gyurival (Nébald György, az 1988-as szöuli olimpián győztes kardcsapatunk tagja, hatszoros világbajnok) dolgoztam együtt, de ő is szünetelteti a praxisát, a Honvédelmi Sportszövetség ügyvezető elnökeként is rengeteg feladata van. Én is tanítottam még az egyik óbudai iskolában, azt a munkát azonban szeptemberben feladtam, és most már csak az MTK-ban vagyok. Viszont a gyerekek átjöttek ide hozzám, és a csoportjaimmal nagyon sok korosztályt ölelek át a 2008/09-es születésűektől kezdve a szabadidős vívókig.
– Nem olyan régen még a válogatott mellett is dolgozott.
– Amikor Kulcsár Győző 2012 februárjában lemondott a párbajtőrözők szövetségi kapitányi posztjáról, utána novemberig a teljes fegyvernemet én vezettem. Akkor megváltoztatták a rendszert, Kovács Iván lett a női szakág irányítója, én pedig a segítője, egészen 2017 januárjáig. Akkor a Magyar Vívószövetség pályázatokat írt ki, és jelentkeztem is, szívesen dolgoztam volna a junior- és a kadétkeret mellett, de nem engem választottak.
Az interjú teljes egészében ITT olvasható.
Forrás: JochaPress.hu