Hidegkuti felfedezője, Deseő Dezső (1924-2016), a hőskor elfeledett rádióriportere I. rész (Névváltoztatás és ami mögötte van)

MTK legendárium | 51. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Ma már szinte senki nem emlékszik a magyar sportrádiózás Pluhár-féle korszakának fiatal tehetségére, Deseő Dezső Walterre. Deseő három szempontból bizonyosan érdekes az MTK históriának. Személyének különös ízt kölcsönöz a klubalapító „nagy öreg” Szekrényessyvel való rokonságán túl, apai (Rődl) családjának zsidó származása mellett Hidegkuti felfedezése. Az egyetemes sporttörténet szempontjából pedig, mint egyik első rádiós sportközvetítőnk tarthat számot az érdeklődésre, aki többek között Szepesi György rádiós meghallgatásait végezte, vagy épp az FTC stadion összeomlásakor a mikrofon mögött állva közvetítette a

drámai eseményeket. Kiadatlan memoárjának kéziratát e sorok írója őrzi, melyből most rövid, később pedig terjedelmes közlést kívánunk átnyújtani a sporttörténet iránt érdeklődőknek. A Deseő család eredetét tekintve Szentes vidékéről származott és saját állításuk szerint nemesi eredettel bírt. A friss kutatási eredmények azonban mindezt cáfolják, sőt épp az ellenkezőjét bizonyítják. Mindez történetünk szempontjából csupán annyi jelentőséggel bír, hogy Rődl Dezső Walter éppen e „huncut” büszkeségnek köszönhette nevét…  
A család tagjai az évszázadok alatt a Dezső és Deseő formát egyaránt használták, tagjaik

között pedig csupán egyszerű mesteremberek, csizmadiák, kovácsok álltak. A család első honoráciori (nem nemesi származású értelmiségi) pályára lépő tagja az a Dezső Lajos (1847-1904) lett, ki sárospataki tanárként tűnt fel, majd a tanítóképző igazgatójaként tevékenykedett, s kinek nevét Sárospatakon ma kollégium őrzi. Leszármazottai, rokonai közül számos főtiszt került ki, a családi öntudat megalapozója mégis Lajos (1875-1950) százados és Zoltán (1889-1974) tanár lett. Előbbi (első házasságával) egy bajor, utóbbi (ugyancsak első frigye révén) zsidó leányt vezetett oltár elé.

Deseő Zoltánnak csupán a második felesége lett az MTK alapító Szekrényessy Kálmán egyik „unokahúga”, kihez az ősz bajnok élete utolsó versét is írta (1923 november). A szakmai körökben meglehetősen primitív kivitelezésűnek tartott, 1632-es hamis nemesi oklevéltől eredeztetett leszármazás jogi igazolására Deseő Dezső sportriporter nagyapja, Dezső Lajos százados tett kísérletet. A több esztendeig tartó, elutasításoktól és botrányoktól hangos ügy végül néhány évre elült, majd kissé rejtélyes módon váratlan elintézésre került. Így az 1920-as évek végétől nevüket hivatalosan is (az előkelőbb) Deseő formában használták. A sors fintoraként azonban Lajosnak csupán leányai születtek, így adoptálni lett kénytelen vejeit és unokáit. Egyik leánya volt Deseő Margit (1903), kinek férje a tescheni születésű, zsidó származású tábornok és hadtestparancsnok, Rődl Rudolf (1889-1963) lett.  Atyját, még bizonyos Herman Rődl, galíciai izraelita bútorgyárosként jegyezték a korabeli források. Fia Rudi már a Monarchia tipikus sikerreceptje mentén az elmaradottabb galíciai területekről Budapestre tette át székhelyét, ősei kaftánja helyett pedig a filoszemita Ferenc József hadseregének uniformizáló uniformisát húzta magára. A társadalmi emelkedés, egyben ugródeszka is volt a „mélyről” érkezettek számára.

Ugyan 1930-ban apósa kérésére felvette a Deseő-Rődl nevet, de voltaképpen már sem a Deseők összetákolt „nemesi” nimbusza, sem pedig a Monarchia nemzeti eufóriája nem hagyott mély nyomokat Herman Rődl ivadékában… Ennek a kis szorgos galíciai bútorgyárosnak lett az unokája történetünk főhőse, a Nyilas Párttal is kokettáló, egyszerre antikommunista és „ellenállási mozgalmár” sármőr, ki körül az események épp annyira váltak kuszává és szokatlanná, mint amilyen félrecsúszottá sikeredett egy ország előtt ismertté vált neve. Rődl Dezső Walter néven látta meg a napvilágot Budapesten, 1924. január 27-én a már fent jelzett szülők gyermekeként. Ekkor még nem lévén szó névváltoztatásáról – a Deseők képzelt dicsőségére emlékeztetve –, első keresztnévnek a Dezsőt kapta. Mindössze hat esztendős, amikor 1930-ban (nagyatyja kérésének megfelelően) felveszi a Deseő vezetéknevet, mely tehát egy félfeudális illúzió nyomán ficamodott Rődl Dezsőről a kissé furcsa Deseő Dezsővé (Deseőt ejtsd: Dezső).

Ugyanakkor az ambiciózus és tehetséges fiú munkálkodása már alkotó erővel bírt és a konvenciókon túl valós értékek is születtek meglehetősen rövid pályája során. Feljegyzésre méltó sporttörténeti értékek és emlékek, ahogyan az a folytatásból reményeink szerint ki is derül…

Ezt olvastad már?