Gyenesdiástól az MTK Budapestig (LAPSZEMLE)

Interjú Horváth Zitával, röplabdacsapatunk húszéves játékosával.

–  Mikor és honnan indult a pályafutásod?

– Nyolc éve, tizenkét évesen kezdtem röplabdázni a lakóhelyemen, Gyenesdiáson. Az előtt pár évig kézilabdáztam, de nem igazán éreztem jól magam a test-test elleni küzdelemben, így amint lehetőségem adódott, sportágat váltottam. A szüleim is támogattak ebben, hiszen korábban ők is röplabdáztak, apukám NB I-es játékos volt. A röplabda előtt és rövid ideig vele párhuzamosan jazzbaletteztem, ezt tíz év után a röpi miatt hagytam abba.

– A gyenesi évek után és az MTK Budapest előtt játszottál Szombathelyen, Kaposváron. Mit tudhatunk a pályafutásodról, a váltásokról az idei szezonig?

– Tizenöt évesen, Mucsi Péter hívására kerültem Szombathelyre, az NB I-be akkor feljutó VSA csapatába. 10. osztályos voltam ekkor, és mivel nagyon szerettem a keszthelyi gimimet, így nem váltottam iskolát, a szüleim vittek fel az edzésekre az első szombathelyi évemben. A szezon végén sajnos nem sikerült a célul kitűzött bennmaradás, így az NB II-ben folytattuk. Addigra viszont megszerettem az ottani közeget, így elhatároztam, hogy iskolát váltok. Az NB II-ben elért második helyezés után Kaposvárra igazoltam a gimnázium utolsó évében, ami nem volt könnyű döntés, egyrészt mert érettségi előtt álltam, másrészt mert sok barátot szereztem Szombathelyen, és nem szívesen hagytam ott őket, de úgy éreztem, hogy itt több lehetőségem lesz fejlődni.

Az érettségi után – bár szívesen maradtam volna a kaposvári csapatban – úgy döntöttem, hogy nekem továbbra is a tanulás a legfontosabb, így elkezdem az egyetemet Budapesten. Ekkor igazoltam az MTK Budapestbe, ahol most már a második szezonomat töltöm. Idén a bajnokság új kiírása alapján két csoportra osztották a 12 csapatos NB I-et, mi a saját csoportunk eredményei alapján lemaradtunk a felsőházról, de az alsóházat veretlenül megnyertük, így a csapat az extraligába való feljutásért játszik a Vasas ellen (a párharcban 2-1-rte vezet a Vasas-Óbuda, csapatunk csütörtökön játssza a negyedik mérkőzést – a szerk.). Az eddig elért eredménnyel elégedettek vagyunk, de természetesen nem lehet más célunk, csak a feljutás. Összehasonlítva az első NB I-es szombathelyi szezonommal, teljesen más a két helyzet, mások a célkitűzések és az én hozzáállásom is rengeteget változott. Az idei szezonban nagyon keményen edzettünk, és sokszor, nagyon komoly fizikai és lelki tartás kell ahhoz, hogy teljesíteni tudjon az ember ilyen tempó mellett. Főleg, ha egész nap suli, zh zh hátán, enni sincs idő, rohanás edzésre, és mikor egy ilyen nap után este odaérsz, akkor kell teljesíteni. Ez sokszor iszonyatosan nehéz.

– Hogyan tovább sportolóként, illetve civilként?

– A múlt héten estem át térdműtéten, így most elsődleges célom, hogy minél hamarabb felépüljek. A Budapesti Corvinus Egyetemen, nemzetközi tanulmányok szakon tanulok. Gimnázium eleje óta ez a szak volt az elképzelésem, nagyon érdekelt a diplomácia világa, amellett, hogy jól mentek a nyelvek. Egy év közgáz után azt érzem, hogy itt jó helyen vagyok. Amíg tanulok, mindenképpen szeretnék játszani. Szeretném hasznosítani, amit az elmúlt években tanultam, és kihozni azt a röplabdából, amit számomra ez a sportág tartogat. Az egyetem után, munka mellett pedig meglátjuk majd, mi fog beleférni. Az egyetem mellett nemrég elvégeztem egy idegenvezetői tanfolyamot, így idegenvezetőként is szeretném majd kipróbálni magam.

(Forrás: http://sportportre.com)

Ezt olvastad már?