Kézilabda
Suba Sára

Freudiger Mózes (1833-1913) rabbi így lett sporttörténelem... I. rész

Publikálva: 2020.12.19 Frissítve: 2020.12.17 MTK Budapest

MTK legendárium | 73. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Szekrényessy Kálmán 1888 augusztus idusán szokásos sétájára indult. Kényelmes Teréz körúti lakását elhagyva, ezüst nyelű sétapálcájával a kezében, a rá jellemző szolid eleganciával ballagott a Laudon utca felé. Nemzetközi hírű sportbravúrjai, nagy tömegben

sokszorosított fénynyomatú arcképei és hírlapi cikkei nemcsak hazájában, de Európa nagyvárosaiban is ismertté tették személyét. Ahogy komótosan végig ballagott a fényes Andrássy úton, lépten nyomon udvarias köszöntéseket fogadott. A Sugárútnak is nevezett fakockás Boulevard összes palotájáról levonultak már a pallérok, azok egy-két esztendő óta végső pompájukban díszelegtek. Túljutva a Hermina téri szép neoreneszánsz Opera újdonsült épületén, a kocsikorzó túloldalára térve, a kicsiny, tiszta Laudon utcába irányozta lépteit.  

Itt az impozáns háromemeletes, kőgirlandokkal és korinthoszi oszlopos falpillérekkel díszített Freudiger bérpalota rozettás kapuja előtt állt meg.

A háziúrhoz, a joviális fehérneműgyárnokhoz, a tudós talmudistához ezúttal nem privát óhéber beszélgetésre és bölcselkedésre érkezett. Jövetele oka a meggyőzés, a nemes sport ügyének támogatása. Szekrényessy érvei hatottak. Freudiger Mózes (1833-1913) átengedte újépítésű szuglói (ekkoriban így mondták) villájának impozáns méretű kertjét egy augusztus 24-i sportrendezvény céljaira.

Tette ezt két oknál fogva, egyfelől, mert, mint rabbi végzettségű hithű izraelita – aki ráadásul a Budapesti Ortodox Hitközség alapító elnöke is lévén – szolidaritást érzett hitsorsosai iránt, lett légyen az szociális vagy épp sportkérdés. Mindezeken túlmenően, nagy magyar hazafi és az ifjúság barátjaként is ismert volt a fővárosban. Nem véletlen, hogy ő alapította Budapest első magyar nyelvű zsidó iskoláját. Másodsorban az sem lehetett Freudinger Mózes számára közönyös, hogy felnőtt fiai, Lipót huszonkettő, Ábrahám húsz, a kis Károly pedig tízedik évét taposva, nélkülözni volt kénytelen az egyleti testgyakorlás előnyeit.

A pátriárkák bölcsességével élő jámbor gyáros, talán atyáihoz hasonlóan angyali üzenetként értelmezte a híres sportember szavait, mely tapasztalások és jelenésszerű élmények nem példanélküliek a mélyen vallásos ortodox rabbik körében. Mózesnek pedig már atyja is (Pinkász néven) az óbudai hitközség rabbijaként tevékenykedett, anyjának, Janka asszonynak a vezetékneve Schauengel, pedig egyenesen angyallátót jelentett. Mindaz, hogy Szekrényessy és Freudiger között az egyesség létrejött, sporttörténeti tény, annak következményei pedig egyenesen katalizátorként hatnak majd a zsidó ifjúság és Szekrényessy dédelgetett közös ügyére, egy demokratikus sportegylet létrehozására.

Fülledteg nyári nap volt, mikor az ugyancsak újonnan megnyitott szélesen elegáns Stefánia úton, fiatal facsemeték sorfala között a Freudiger-villa homlokzata előtt megállt Szekrényessy Kálmán fogata. Társaságában, felesége mellett több nagyvilági dáma is a verseny színhelyére érkezett, kik már előre elhatározandó, Szekrényessyné és Kohn Mariska vezetése mellett az ún. „hölgyek díja” felajánlást tették.

Szekrényessy Kálmán és hölgyközönsége a korabeli etikettnek megfelelően minden bizonnyal, már a déli órákban a villába érkezett, hol ebédmeghívásnak tehettek eleget...(folytatjuk)

 

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!