Evezés: Galambos Péter hazai közönség előtt is bizonyítana (LAPSZEMLE)

Remek formában kezdte a 2023-as versenyszezont, a nagy nemzetközi megmérettetéseken azonban nem volt szerencséje Galambos Péternek. Kétszeres Európa-bajnok evezősünk könnyűsúlyú egypárban világbajnoki ötödik hellyel zárta a szezont. Az év evezősének választott sportoló az idény tanulságai mellett 2024-es terveiről is mesélt, fókuszban a hazai rendezésű Európa-bajnoksággal és az apasággal.

 – Őszintén szólva, lehetett volna picit jobb az év – kezdte a Career Brand Management érdeklődésére Galambos Péter, akit a 2023-as év evezősének választottak. – A vízen mutatott formám volt annyira jó, hogy minden nemzetközi versenyemen az érmekért szálljak versenybe, de az Európa-bajnokságon a hajó meghibásodása, a világbajnokságon pedig az utolsó napokra bejött irreális szélviszony ezt végül meghiúsította.

Kétszeres Európa-bajnok evezősünk amondó, tanulságos évet zárt. Zágrábban biztató világkupa-bronzzal kezdte a nemzetközi szezont, a három héttel későbbi Európa-bajnokság azonban már egyáltalán nem alakult ilyen jól, ráadásul önhibáján kívül került „mindössze” a B döntőbe.

 – Ha a jövőben hasonló helyzetbe kerülök, önzőbbnek kell lennem – mondja az egyik fő konklúzióként. – Elrepedt a hajóm villája, és bár felajánlották, hogy azonnal kiutaztatják a tartalékot, nemet mondtam a lehetőségre és inkább ismeretlen, de a helyszínen rendelkezésre álló hajóval indultam a reményfutamban. Nem szeretek szívességet kérni, pedig utólag ez az a szituáció lett volna, ahol felesleges volt vonakodni. Őszintén megvallva, kissé el is bíztam magam, azt gondoltam, vagyok olyan jó formában, hogy így is bejutok majd a döntőbe. Ez nem sikerült. Hiba volt részemről, de sosem késő tanulni.

A „B” döntőt aztán jelentős fölénnyel nyerte, ám mindez csak szépségtapasz volt klasszisunk számára, aki, mint meséli, jelentős kudarcként élte meg a kontinensviadalon történteket, amin jó darabig nem tudta túltenni magát. Aztán mire sikerült, jött az ugyancsak balszerencsésen alakult világbajnokság Belgrádban.

– Harmadikként jutottam a döntőbe, így szélső pályára kerültem. Tudtam, hogy kisebb csodára lenne szükség az éremhez, mert az oldal-ellenszél ugyan nem tette teljesen evezhetetlenné a vizet, de egyenlőtlen esélyeket teremtett a belső pályák és a szélsők között – idézte fel a végül ötödik helyen zárt döntő körülményeit, hozzátéve, a mezőny és az idők alapján úgy érzi, a végül bronzérmesként zárt Artur Mikolajczewskit el tudta volna csípni.

2024-ben hazai körülmények között, a Szegeden rendezendő Európa-bajnokságon kárpótolhatja az élet az óévben tapasztalt pechszériáért.

– Két dátum lebeg a szemem előtt, ha az újévre gondolok: április az Európa-bajnokság miatt, május pedig a születendő kisbabánk miatt. Gőzerővel készülök mindkettőre. Nagyon motivál, hogy hazai közönség előtt megpróbáljak érmet szerezni, azt pedig meglátjuk, hogy utána mi jön. Nem titkolom, az Európa-bajnoki szereplésemtől is nagyban függ a folytatás. A kanadai világbajnokságra a forma mellett a részvételhez szükséges költségvetésnek is össze kellene állnia, ezzel kapcsolatban pedig vannak kérdőjelek. Jó néhány éve úgy vágok neki minden szezonnak, lehet, hogy épp az lesz az utolsó. Bár érzem még magamban az erőt, egyre több jelzést küld a testem, hogy a pályafutásom vége felé járok – jegyezte meg a 37 esztendős versenyző.

Forrás: careersport.hu

Ezt olvastad már?