Évértékelő: a női bajnokság meglepetése lett a TFSE-MTK Budapest

A koronavírus miatt idő előtt véget ért pontvadászatban pozitív mérleggel a mezőny első felében állt a csapat, amely kivívta az ellenfelek elismerését.

Esztendeje szomorúan zárult akkori csapatunk szereplése a női NB I A-csoportjában: az utolsó mérkőzésen nem sikerült kivívni a bentmaradást, pedig a PINKK ellen megvolt az esély, „csak” győzni kellett volna Kozármislenyben. Így viszont sokáig bizonytalan volt, mi lesz az MTK-val, az április 26-i zárómeccs után majdnem három hónappal, július 24-én jött a bejelentés, hogy az amatőr NB I Piros csoportját megnyerő TFSE vállalja a feljutást, elindul az élvonalban – méghozzá az MTK-val karöltve.

Mi a hazai pályánkat, az utánpótlásunkat és két játékosunkat tettük bele a közösbe.

Nos, utólag elmondható, jót tett a vérfrissítés mindkét félnek. A TFSE-MTK Budapest ugyanis a 2019/20-as bajnokság egyik legkellemesebb meglepetésévé vált, és bár a koronavírus miatt nem sikerült befejezni az idényt, az alapszakasz utolsó fordulója előtt „megmerevedett” tabellán a hatodik helyet foglalta el úgy, hogy akkor sem csúszhatott volna hátrébb, ha a záró játéknap már le nem játszott mérkőzését elveszíti. Győzelem – és a rivális ZTE veresége – esetén viszont az ötödik pozíció is elérhető volt, de ezen már kár morfondírozni. A lényeg, hogy a 12 klubos mezőny első felében jegyezték a csapatot, amely 11 győzelemmel és 10 vereséggel, tehát pozitív mérleggel állt.

Az utóbbi években megszokott kiesési gondok ezúttal messze elkerülték az együttest, sőt biztos volt, hogy a felsőházi rájátszásban folytathatja a küzdelmeket – úgyhogy tényleg kár, hogy a küzdelmek végül megszakadtak. A Magyar Kupa viszont befejeződött, annak a nyolcas döntőjét még pont le tudták játszani a járvány európai elterjedése előtt, és ott is szépen szerepelt a TFSE-MTK, sőt bravúrosan, ha azt vesszük, hogy a negyeddöntőben legyőzte a házigazda PEAC-Pécset, és bejutott a legjobb négy közé, majd az elődöntőben megszorongatta a későbbi győztes Sopront. Emlékezetes meccs volt, emlékezetesen jó, még ha ennek az is volt az ára, hogy nem maradt erő a bronzcsatára.

De ha egyszer szinte az egész első félidőt végigvezette a meglepetéscsapat, volt előnyben a harmadik negyedben is, és négy perccel a vége előtt csak négy pont volt a hátránya, érthető, hogy nem a másnapi újabb mérkőzésre való pihentetésen járt Magyar Bianka vezetőedző esze.

Aki kétségkívül kulcsfigurája volt az egyértelműen várakozáson felüli szereplésnek, akárcsak a három idegenlégiós, akikkel sikerült belenyúlni a jóba – itt azért jegyezzük meg, hogy az előző idényben színmagyar kerettel próbált helytállni az akkori MTK. A két Jenkins extrát hozott, a magasbedobó Alisia egyenesen az élvonal legjobb pontdobója lett 22.2-es átlagával, de nem sokkal maradt el tőle az irányító Chanise, aki 19.7-es átlaggal ötödik lett a szurkolók szemében legnagyobb értékkel bíró egyéni listán. Alisia 12.2-es teljesítménnyel a lepattanózók listáját is vezette a pontvadászat felfüggesztésekor, vagyis dupla-duplát átlagolt, ezáltal ő lett a bajnokság legértékesebb játékosa.

Volt kire építeni tehát. De fontos láncszem volt a két tavalyi MTK-s, a csapatkapitánynak választott Süle Krisztina és Bernáth Réka is: jellemzően mindketten a kezdőcsapatban kaptak helyet, ők lettek a csapat harmadik és negyedik legjobb dobói, Sülének volt 27 pontos meccse is, Bernáth pedig edzője szerint válogatott szintű produkcióval rukkolt elő. Igazat kell adnunk neki: a liga egyik legjobb hárompontosdobójává vált 21 mérkőzésen értékesített 41 triplájával – mindössze 90 kísérletből. Ez 46 százalékos dobóteljesítmény, márpedig 40 felett már remeknek, 50 felett egyenesen extrának számít ez a mutató, csak hogy kontextusba helyezzük az adatot. Húzóemberként segítette a csapatot.

Kár, hogy így lett vége, de hátha a hölgyek ősszel ott folytatják, ahol most abbahagyták.

Ezt olvastad már?