Deutsch Tamás interjú (LAPSZEMLE)

A Magyar Testgyakorlók Köre elnöke interjút adott az MTK Család Facebook oldalának.

Deutsch Tamást az MTK elnökét kérdeztük szakosztályainkról és a szurkolókat talán leginkább érdeklő stadion helyzetről.

B.T.: Épül az atlétikai centrum. Mit jelent ez a szakosztály – az MTK legrégebbi és egyben legújabb szakosztálya – számára? Mi a cél? Néhány felnőtt élversenyző foglalkoztatása vagy tömegbázis?

D.T.: 2010-ben az MTK új elnöksége, kiváló szakértők közreműködésével, kidolgozta és elfogadta a klub 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó sportfejlesztési és sportlétesítmény-fejlesztési stratégiáját. Nem kívánság gyűjteményt állítottunk össze, hanem végiggondoltuk és eldöntöttük, hogy milyen célokat tűzzünk magunk elé és megterveztük, hogy egy évtized alatt hogyan fogjuk elérni a céljainkat. Azt akartuk és azt akarjuk, hogy az MTK újra sikeres sportegyesület legyen, a hazai és nemzetközi eredményességi versenyben a 3-5 legeredményesebb klub egyike legyünk. Mindezt úgy szeretnénk elérni, hogy a kék-fehér egyesület erős, összetartó, gyarapodó létszámú, hagyományait, a fővárosi zsidó-polgári közösségi hagyományokat büszkén képviselő és értékeit megerősítő „kör”, igazi sportcsalád legyen. Az atlétika a szívem csücske. Magam is ezt a sportágat űztem, és az a meggyőződésem, hogy a XXI. században is az egyik meghatározó sportág lesz világszerte, arról nem is beszélve, hogy alapsportágként milyen meghatározó szerepe van az atlétikus képzésnek, képzettségnek, valamennyi más sportban. Az atlétikai szakosztályunk újraalapításával az a célunk, hogy bekapcsolódjunk, hozzájáruljunk a Magyar Atlétikai Szövetség nagyívű sportágfejlesztési programjához. A Csömöri úti Lantos Mihály Sporttelepünkön épülő MTK Atlétikai Centrum, a főváros egyik meghatározó atlétikai központja lesz. Szakosztályunk legkiválóbb versenyzői közül többen a riói olimpiai válogatott tagjai, a létesítmény-fejlesztési beruházásunk befejezését követően pedig 2016-17-re, nagylétszámú MTK utánpótlás-nevelő műhelyt fogunk kialakítani. De nem akarunk megfelejtkezni a szabadidejükben sportolókról, atlétizálókról, illetve a senior versenyzőkről sem.
B.T.: Érdekes módon azokban a sportágakban vagyunk most a legjobbak, amelyeknek viszonylag kevés hagyománya van az MTK-ban (RG, keleti küzdősportok.) E szakosztályok nagyon sok versenyzőt foglalkoztatnak nagyon magas szinten. Fenntartható-e ez hosszútávon?
D.T.: Tudatosan törekszünk arra, hogy olyan új sportágak is otthonra találjanak az MTK-ban, amelyek a klub immár 127 esztendős történetében eddíg még nem működtek az egyesületben, illetve arra is, hogy meghatározó, nem olimpiai sportágak is legyenek az MTK sportkínálatában. Nagyon örülünk annak, hogy mind a ritmikus gimnasztika, mind pedig a karate szakosztályunk az elmúlt években kiemelkedően eredményesek voltak. Mindkét szakosztály versenyzői létszáma – az előttünk álló években is – folyamatosan bővülni fog, eredményeiket tekintve pedig azt gondolom, hogy a határ a csillagos ég…
B.T.: Ezzel szemben két hagyományos sikersportágunkban – kajak-kenu, vívás – elsődlegesen utánpótlás-nevelő egyesület lettünk. Mi itt a jövő útja?
D.T.: A 2010-es évek elejére mindkét szakosztályban a legeredményesebb sportolóink, egy-két kivételtől eltekintve, befejezték a versenyzői pályafutásukat illetve más egyesületekbe igazoltak. A korábbi 10-15 évben pedig a klub egyre komolyabb anyagi problémái miatt, sajnos alig jutott forrás az utánpótlás-nevelésre. 2013-tól új időszámítás kezdődött mindkét szakosztályunk életében. Mind a Mincza-Nébald Ildikó vezette vívó, mind pedig a Rajna András által irányított kajak-kenu szakosztálynál átfogó utánpótlás-nevelő programot inditottunk el. Arra törekszünk, hogy 5-6 év alatt felneveljük a következő évtized MTK-s vívó és kajak-kenus bajnokait. Az MTK hagyományainak egyik meghatározó eleme, hogy több mint 100 éve kiemelt figyelmet fordít az egyesület az utánpótlás-nevelésre, arra, hogy a felnőttként nagy eredmenyeket elérő versenyzőink között minél több saját nevelésű sportolónk legyen. Mindkét szakosztály esetében lesz türelmünk megvárni a munka eredményét. Vívóink és kajakosaink, kenusaink között számosan már korosztályos válogatottak, sőt, korosztályos világversenyeken arattak győzelmeket, értek el dobogós helyezéseket illetve a legfiatalabb felnőtt versenyzőink kozül néhányan a riói válogatottakba is be fognak kerülni. De a célunk az, hogy 2020-ban, Tókióból térjenek majd haza többen olimpiai éremszerzőként. Most, több mint öt esztendővel korábban mondom, hogy mindkét szakosztály esetében lesznek ilyen versenyzőink.
B.T.: Óriási öröm, hogy újra lett sakkcsapatunk és láthatóan rohamosan fejlődik. Elérhető-e szerinted itt a régi MTK szint?
D.T.: Ha ez Kállai Gáboron, Balla Attilán és rajtam múlik, akkor igen. Az MTK Szabó László, Portisch Lajos, Adorján András és természetesen a Polgár lányok klubja. A hagyomány pedig kötelez. Nagyszerű a hangulat a szakosztályban, alig egy esztendő alatt a legnagyobb létszámú magyar sakkszakosztállyá váltunk és Terbe Julianna és testvére, Zsuzsa személyében két, különleges tehetségű fiatal versenyző bontogatja a szárnyait az MTK műhelyében. 
B.T.: Szintén nagy öröm, hogy végre újra vannak csapataink a látványsportágakban, Sajnos ezekben az eredmények már nem ilyen bíztatóak. A férfi kosarasoknak most sem sikerült a feljutás, a lányok kiestek, akárcsak a kézilabdázok, bár ők a kiesés ellenére is maradtak az NB I-ban, jégkorongban csak gyerek csapataink vannak és az idei szezon röplabdában sem az MTK sikerekről szólt. A legutóbbi bajnokságban csak pólósaink tudtak előbbre lépni. Van-e valami koncepció, mely labdajátékok lehetnek sikeresebbek a jövőben, illetve van-e olyan szakosztály, ahol nem terveztek előrelépést?
D.T.: 2010-ben női és férfi labdarúgócsapatunk, valamint jégkorong együttesünk volt, mára női és férfi kosárlabda, női röplabda és kézilabdacsapatai vannak az MTK-nak és újraalakítottuk a vizilabda-szakosztályunkat is. Az volt az elsődleges célunk, hogy mind az öt látvány-csapatsportban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong és vizilabda) legyen szakosztályunk, az volt a célunk, hogy komoly utánpótlás-nevelő munkát végző műhelyeket hozzunk létre és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, eredményesek legyenek a csapataink. Komoly siker, hogy a kiválóan működő röplabdaszakosztályunkkal együtt, hat csapatsportágban vannak szakosztályaink, ez nagyon fontos lépés az MTK szurkolói bázisának szélesítése szempontjából is. Valamennyi szakosztályunkban komoly és eredményes utánpótlás-nevelő munka folyik, köszönet a szakosztályok vezetőinek és az edző kollágáknak. Az eredmények sajnos hullámzóak. Fociban soha rosszabb eredményt a lányok ezüst- és a fiúk bronzérménél, a vizilabda csapatunk kiválóan teljesített, mint ahogy sikeresnek tartom a férfi kosárlabdacsapat szereplését is – persze a mostani vagy a következő szezonban immár ki kell harcolni az NBI/A csoportjába való feljutást. A röplabdacsapat szereplése sajnos elmaradt a várakozásoktól, de ezt nem tekintem kudarcnak, az új szezonban viszont komoly előrelépésre számítok. Komoly kudarc a női kosárlabdacsapatunk kiesése az NBI/A csoportjából, az egyetlen elfogadható eredmény, az azonnali visszajutás. Más a helyzet a női kézilabdacsapatunk esetében, ahol reális eredmény született. A mostani szezonra jutottunk el oda, hogy meg tudtuk úgy erősíteni a csapatot, hogy képes legyen a középmezőny végéhez felzárkózni, a világ legerősebb női bajnokságában. Középtávon a női és férfi labdarúgócsapatunk valamint a női röplabda együttesünk esetében tervezhetünk úgy, hogy évről-évre reális az esely a bajnoki dobogó elérésére. 
B.T.: Remek kezdeményezés a nem régiben indult Brüll Akadémia terveztek-e itt változásokat, bővítéseket?
D.T.: A Brüll Alfréd Akadémia (BAA) megalapítása – véleményem szerint – az egyik legfontosabb döntésünk volt az elkövetkező két-három évtized MTK-s nemzetközi eredményessége szempontjából. A csapatsportágak akadémiai képzési módszerei, az egyéni sportágak központi, kiemelt utánpótlás-nevelési programjai (Heraklész Program) tapasztalataira építve, Magyarországon elsőként hoztuk létre a saját egyesületi, egyéni sportágakra kiterjedő akadémiai képzésünket. A BAA szakmai programjában 11 egyéni sportág több mint 30 kiemelkedő tehetségű MTK utánpótlás sportolója vesz részt. A felkészülés, a versenyeztetés, a sportegészségügyi- és rehabilitációs háttér feltételeinek megterermtésében nemzetközi színvonalú munka folyik az akadémián. A 2020-as, a 2024-es, reméljük budapesti, és a 2028-as olimpiára készülünk - már most. Az akadémisták létszáma két-három éven belül el fogja érni a százat. 
B.T.: Labdarúgásban érmes helyeket sőt bajnoki címet is terveztetek a következő évekre, miközben a csapat továbbra is az SKLA-ra épül. Terveztek-e erősítést máshonnan, lesz-e erre pénz? 
D.T.: Az MTK klubfilozófiája változatlan: az ország legsikeresebb akadémiájára, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiára (SKLA) kívánjuk továbbra is építeni az első csapatunk keretének kialakítását. A SKLA szakmai igazgatójának, Tamási Zsoltnak az irányításával és Garami József szakmai igazgató aktív közreműködésével hozzáláttunk az akadémia képzési programjának a megújításához. Meggyőződésem, hogy az előrelépés legfontosabb eleme, hogy a SKLA-ról kikerülő játékosaink tudása és képzettsége a lehető legrövidebb időn belül utolérje a legjobb horvát és szerb utánpótlásképző műhelyekből kikerülő 19-20 esztendős futballisták tudását, képzettségét. László Csaba vezetésével teljesen új játékosmegfigyelői rendszert kezdtünk el kiépíteni. Ennek a rendszernek a működése egyszerre szolgálja az SKLA és a felnőtt csapat érdekeit. Két éve változtattunk az igazolási, átigazolási stratégiánkon: egyrészt nem akarjuk a legpiacképesebb fiatal labdarúgónkat egytől-egyig eladni, a csapatépítés szempontjából hosszú távon számolunk velük, másrészt igazolunk kész játékosokat (Torghelle, Vass Ádám, Grigics, Strestik, Szatmári Lóránd, Vadnai) és kiemelkedő tehetségű fiatal labdarúgókat (Ramos, Thiam) a csapat megerősítése érdekében.

B.T.: A stadion építésének kezdete egyre húzódni látszik? Van-e már pontos időpont a kezdésre? Mi a légkésőbbi lehetséges kezdési ideje az építkezésnek, mellyel még tartható a határidő? Van-e „B” terv arra az esetre, ha nem lesz kész a stadion 2016 nyarára?

D.T.: Az új Hidegkuti Nándor Stadion építése, köszönhetően az alapos szakmai előkészítésnek, az előzetesen meghatározott ütemtervnek megfelelően történik. Tavaly év végére, nemzetközi építész tervpályázaton kiválásztottuk a stadion tervezőjét, lebonyolítottuk a bontási közbeszerzési eljárást, a kiválasztott cég határidőre elvégezte a bontási munkálatokat, a győztes építész stúdió elkészítette az építési engedély benyújtásához szükséges, részletes tervezési dokumentációt, az illetékes hatóságtól megkaptuk a jogerős építési engedélyt, és ezt követően egy többszáz oldalas műszaki dokumentáció elkészítése után kiírtuk a kivitelező kivalsztására az építési-tervezési közbeszerzési pályázatot, aminek elbírálása jelenleg zajlik, október közepén az eredményhírdetés után megkötjük a szerződést és egyúttal azonnal megkezdődnek az építési munkálatok. A beruházás az eredetileg meghatározott határidőre fog elkészülni és legkésőbb 2016. augusztus 30-ig az új stadiont a csapat, a szurkolók birtokba tudják majd venni.

Ezt olvastad már?