Brüll Alfréd végrendelete. 8. rész. A Brüll-hagyaték és a hiperinfláció

MTK legendárium 98. rész. Szekrényessy Attila sorozata.

Elérkeztünk sorozatunk utolsó előtti részéhez. Az eddigiekben igyekeztünk keresztmetszetet nyújtani a Brüll-hagyaték sorsáról, annak örököseiről és a per lefolyásáról. Az elveszett eredeti végrendelet híján sikerült rekonstruálni az örökített vagyontömeg mértékét és Brüll elnök akarata szerinti elosztását. Volt alkalmunk név szerint is megismerni az úgynevezett „hagyományosok” körét, kik voltaképpen Brüll Alfréd által személyesen kijelölt kedvezményezettek voltak. Ezek alapján láthattuk, miszerint ebbe a körbe az MTK egykori elnökének legbelsőbb bizalmasai, barátai és megbecsült alkalmazottai, munkatársai kerültek.

Név szerint Weisz Richárd barátja, Vágó Antal titkára, Keppich Ödön unokabátyja, Preismann Lajos barátja, a Magyar Testgyakorlók Köre, a Pesti Izraelita Hitközség, a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai kórháza, Stenzl Emil és Stenzel Kornél, valamint a Magyar Néprajzi Társaság. A vérségi (oldalági) rokonok, azaz a tényleges örökösök körébe a következők tartoztak: Megyeri Izidorné, született Brüll Hedvig, néhai Ibrányi Mihályné született Brüll Olga gyermeke Doblhoff Erichné született Ibrányi Erzsébet gyermeke, Doblhoff Anna Mária, Schossberger Rezsőné született Brüll Teréz jogán, ennek elhalt lányai után néhai tornyai Schossberger Katalin férjezett Salgó Lajosné gyermekei, úgymint Tornyay Ferencné született Salgó Teréz, valamint Salgó Iván. Továbbá néhai Gutmann Antalné született tornyai Schossberger Renée jogán annak gyermeke: Guttmann Rudolf. 

A per utolsó és végleges fordulatot akkor vett, amikor Brüll Alfréd 1931-es végrendeletének pénzügyi kitételeit a kor megváltozott viszonyaihoz kellett igazítani. Nevezetesen 1946. augusztus 1-jével a pengőt felváltotta az új (aranyfedezetű) fizetőeszöz, a forint. Ez valamennyi hagyományost és örököst új kihívás elé állította. Egészen 2008-ig (a zimbabwei dollár bedőléséig) a világtörténelem legnagyobb inflációja Magyarországon zajlott le, minek során 15 óránként duplázódtak az árak. Hagyján, hogy a reálkeresetek a háború előtti állapotokhoz képest 50 százalékkal csökkentek, ennél nagyobb bajt jelentett a magyar hiperinfláció során, hogy nem lehetett élelmiszereket és iparcikkeket kapni, minek eredményeként a feketézés és az árucsere korszaka köszöntött az országra. A háborús pusztítások hatására komoly károk keletkeztek az ipartelepek, gyárak, mezőgazdasági termelés és lakásállomány területén.

A nagyfokú pusztítást tetézte a pénz és áruhiány, illetve az országra rótt jóvátétel mértéke, melyet csak fokozott a Vörös Hadsereg által ellenőrízetlenül és minden fedezet nélkül végrehajtott pénzkibocsátás. Következő, befejező cikkünkben a Brüll-féle hagyaték jogi anyagának elemzéséből arra kapunk majd választ, hogy a megváltozott világ viszonyai között miként részesedtek a volt MTK elnök hagyatékából a felsorolt érintettek...

Ezt olvastad már?